Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 téglavető műhely belső nyilvántartási rendszerének véli és nem az egyénhez, téglavető munkáshoz köti. Szerinte, ha egy munkás esetleg egy másik műhelyben kezd el dolgozni, akkor nem „viszi" magával a jelölést is. (Jahn 1909) Végül a témával legutoljára foglalkozó U.Brandl szerint díszek és vízcsepegtetők. (Brandi 1999 14-20) 234 Az angolszász kutatás más útvonalat járt be. F.Williams szerint a készítő „kézjegye", amellyel G.Brodribb (Brodribb 1979 215-219) is egyetért. Egyedül J.Ward (Brodribb 1979, 215.) tartja csupán díszítésnek, tehát nem a készítő kézjegyének. Gallia területén, Bas-Dauphiné régióban J.Chauffin (Chauffain 1956) végzett kutatásokat. Eredményei igen kétségesek, mivel Franciaországban is, Magyarországhoz hasonló módon, nem teljes anyagokat gyűjtöttek ki, hanem válogattak. Egy érdekes eredményre mégis felhívja a figyelmet G.Brodribb (Brodribb 1979 216.). Bas-Dauphiné területén 80%-ban jelöletlenek voltak a tegulak, míg Britanniában mindössze 29%-ban. A brigetioi és táci anyag alapján a galliaihoz hasonló, vagy még kisebb arány feltételezhető, vagyis legfeljebb minden ötödik sík tetőcserepet láttak el jelöléssel. 9.1 - Műhelyekhez nem köthető jelölések Tácon igen sok jelölésféle található. Ezek egy része jellemző a gyártó műhelyre, más része megtalálható az összes, jelöléseket is bemutató publikációban 235 . Egyedül a „ TE PR műhely" esetében lett volna lehetőség a jelölések rendszerére következtetni, de sok esetben csak a bélyegzett részt rakták el, így nem lehet becsülni se, hogy mennyi lehetett a jelölések száma, mekkora lehetett arányuk a teljes sorozathoz képest. A műhelyekhez be nem sorolt leletanyagban is sok jelölésféle található, köztük olyanok, amelyek a meghatározott műhelyek anyagában is szerepelnek. 9.1.1. - Kör és részletei (1. típus) A legnagyobb számban ez a típus jelenik meg a táci anyagban. Egytől öt pálcával húzzák be, néhány esetben ujjal. Kézenfekvő lenne valamiféle számolásnak, nyilvántartásnak vélni, de ez nem bizonyítható. l./a, Egy pálcával húzott nagy félkörív.(Kat.244.) (17.t.l.) l./b, Egy ujjal húzott kis „félkörív" (Kat.470.) (17Л.2.) l./c, Két pálcával húzott félkörívek. Megtalálható köztük egy igen lapos variáns, amely inkább l A körívnek mondható (Kat.187.) (17.t.3.), egy valóban félkörívnek mondható (Kat.347., 453.) (17.tA.) és egy inkább fél oválisnak, „patkónak" meghatározható (Kat.294., 330., 434., 480.) (17.UJ. l./d, Két ujjal húzott 3 Á körív. (Kat.328.) (17.1.6.) l./e, Három pálcával vagy háromfogú fésűvel húzott körrészletek. (Kat.229., 308., 316., 325., 462.) A „Sárga műhely" által használt, vagy egy azzal megegyező eszközzel készültek. Ennek az eszköznek formája a hasonló lehetett, mint egy téglában lenyomatként megőrződött felületnöveléshez használt fésűnek, amely a britanniai flotta tulajdonában volt. (Brodribb 1979, 149.) A jelöléshez használt eszköz alapján esetleg a „Sárga műhely" termékeihez sorolhatók, bár felületkezelésük nem jellemző arra. Besorolásukat alátámasztani látszik, hogy három töredék az I. épületben került elő. 23 V77.í.7.; - l./f, Három pálcával húzott lapos félkörív (VA körív). (Kat.473.) (17.1.8.) l./g, Három pálcával húzott kör és ovális (17.t.9.). Az alsó végperemhez nem érnek hozzá egy eset kivételével (17.t.lO.)P 7 (Kzt.227., 232., 290., 370.) l./h, Három ujjal(?) húzott félkörív. (Kat.398., 449.) (17x11.) l./i, Három ujjal húzott Ъ А ovális, „patkó" nagy (Kat.420.) (17.1.12.) és kis változata (Kat.451.) (18.t.L). l./j, Négy pálcával húzott félkörívek. Létezik lapos, amely inkább V\ körív (Kat.475.) (18.t.2.) és valóban félkörív is (Kat.223., 343., 344., 474.) (18.1.3.). 234 További irodalommal a német nyelvterületen felmerült megoldásokról. 235 V.o.: 242-250 lábjegyzet és Neumann 1973 236 A „Sárga műhely" semmilyen jellemzője sem keltezése nem módosul ezek által, csak a hozzá rendelhető töredékek száma nő. 237 Kat.232. 173
