Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

Alba Regia 35. 2006 vei is egyezhet.

191 Ebből adódóan lehetséges, hogy a legio a 2-4. sz-ban legalább egy bányát folyamatosan használt Tác környékén. 7.4.-4. típus (12x1.) Téglalap alakú bélyeg, amely kereteit. Legnagyobb megmaradt hossza 5,5 cm. Teljes eredeti szélessége: 2,2 cm. Felirata: (legionis) fljlfsecundae) AD(iutricis). Egy példánya került elő, szórvány.

192 Azonos bélyegzővel készített példányok ismertek Csákvárról (Szilágyi 1933, 27. V.t.32.). Valószínűleg 4. sz-ra keltezhető. A hordozó tegula alapanyaga származhat helyi bányából

193

, de a Székesfehérvár (és Polgárdi) felé található talaj összetétel jöhet csak számításba. Csákvári párhuzama miatt nem kizárható, hogy mindkét töredék valamelyik lelőhely közelében készült együtt. 7.5.-5. típus (12Л.2.) Téglalapba foglalt, tabula ansataba helyezett felirattal készült bélyeg. Négy példánya került elő, ép nincs köztük.

194 Hossza 10,7 cm, szélessége 3,8 cm. Felirata: LEG(ionis) Il(secundae) AD

(iutricis). Mind a négy példánya az I. épületből került elő. Egyező bélyegek sok lelőhelyről ismertek (Szilágyi 1933, 30.VI.t.59.Lőrincz 1976, 178.). A 4. sz-ra keltezhető. Lorincz B. helyesen az I. épület egyik felújításához kapcsolja a töredékeket. Ugyanő említ két példányt a 7. épület feletti rétegekből (Lorincz 1976, 178.), ezek nem kerültek elő a raktárrendezés során. A hordozó tegula alapanyaga származhat Aquincumból és Tác környékéről egyaránt.

195 7.6. -6. típus (12x3.) Téglalapba foglalt, tabula ansatahz helyezett felirattal készült bélyeg. Két példánya van.

196 Hossza 11,2 cm, szélessége 3,4 cm. Felirata: LEG(ionis) Il(secundae) AD(iutricis). 11 Kriston 12 Kat.363. 13 Kriston 14 Kat.5., 15., 326., 342. 15 Kriston 16 Kat.360., 405. A pontos lelőhellyel rendelkező darab a 7. épület fölött 4. sz-i. rétegekből került elő. A 4. sz-ra lehet keltezni. 7.7.-7. típus (12x4.) Téglalapba foglalt, tabula ansataha helyezett felirattal készült bélyeg. Két példánya van.

197 Lorincz B. további két szórvány példányt említ, amelyek nem kerültek elő a raktárrendezés során és azt a példányt, amelyet ő is közöl (Lorincz 1976, Kat.2/77.), tévesen a 205/815-ös szelvényhez köti, de az 515/575-ből került elő. Pontos másai sok helyről ismertek (Lorincz 1976, 178). Hossza 10,8 cm, szélesség 3,5 cm. Felirata: LEG(ionis) Il(secundae) AD(iutricis). Mindkét meglévő darab a 33. épületből került elő. Ezt a 2. tábor E-i/oss^jánál lévő területet legkésőbb Valentinianus idején temetőnek kezdték használni. (Kocztur 1974, 69-71) Az előbbiekben ismertetett adatok alapján 300-375 közé keltezhetjük. A bélyeg hordozójának alapanyaga egyaránt származhat Aquincumból és Tácról is.

198 7.8. - 8. típus (12x5.) A 7. típus bélyegével egyező, de a tabula ansata körüli téglalap sarkai lekerekítettek és а ТГ második hasta')2i összefolyt az 'A'-val. Esetleg ugyanattól a bélyegzőtől származik, csak eltömődött a használat során, vagy a rossznak ítélt bélyegzőt kijavították, utánvésték. Az előkerült egy töredékes bélyeg

199 hossza 5,7 cm. Szélessége ép, 3,5 cm. Felirata: [LEG(ionis)] Il(secundae) AD(iutricis). Az 53. épület omladékából került elő. Ezt a K-i városfallal egybeépített épületet esetleg a fallal együtt emelték. Ezeket figyelembe véve a 3. sz. vége és 375 közé keltezhető. 7.9.-9. típus (13x1.) Téglalapba foglalt, tabula ansataha helyezett felirattal ellátott bélyeg. 11 példánya került elő.

200 Hossza 12,2 cm, szélessége 3,5 cm. Felirata: LEG(ionis) Il(secundae) AD(iutricis). Kat. 238., 239. Kriston Kat.270. Kat.4., 6., 7., 14., 23., 221., 341., 357., 362., 373., 481. 169