Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 Bélyegzett és Iß) pálcával húzott hurok Bélyegzett és 2 pálcával húzott hurok Bélyegzett és 3 pálcával húzott hurok Bélyegzett, jelölés helye letört? Kétszer bélyegzett Felülbélyegzett jelölés Nincs bélyegzés és nincs jelölés 3db. (43., 70, 389.) 32 db. (27., 28., 30., 31., 33., 38.-40., 44., 49., 50., 53., 54., 56.-59., 61., 64., 67., 71., 72., 77., 79., 374., 376., 379., 380., 385., 387., 388., 390.) 20 db (25., 32., 41., 46., 52., 55., 65., 66., 73., 75., 76., 80., 83., 375., 377., 378., 384., 386., 391., 392.) 17 dk (26., 29., 36., 37., 42., 45., 47., 48., 51., 60., 62., 63., 69., 74., 78., 81., 82.) 4 db. (32., 41., 64., 66.) 30 db. (28., 30., 31., 33., 39.-41., 44., 50., 52., 55., 56., 64., 65., 67., 72., 73., 76., 79., 80., 83., 375., 380., 384.388., 391., 392.) 4 db. (34.-36., 68.) 5.7. - „GG műhely" A műhelynek mindössze négy terméke volt a táci gyűjteményben, amelyek mind bélyegzéssel voltak ellátva. A bélyeggel nem rendelkező darabok között nem volt további töredék, de a díszkutak előtti tér 2003-as szezonban történő feltárása során kerültek elő még a műhely termékei (bélyeg nélkül) a katonai tábor megszüntetése utáni járószinten lévő szétterített omladékból. 5.7.1. - Alapanyag Az anyagvizsgálatok eredményeképp kiderült, hogy erősen kalcitos alapanyagot használtak, amelynek kis dolomittartalma is van 153 . Ez megegyezhet a legio X Gemina műhelye által használt alapanyaggal. A bélyegzés, amely a töredékeken található csak Tácon fordul elő. Ebből kiindulva a település körzetében lehetett az agyaglelőhely. A környéken található agyagos talajokat áttekintve két agyaglelőhely jöhet számításba, a Székesfehérvár vonalában E-D irányban futó sáv és a Polgárdi vonalában ugyancsak E-D irányban futó sáv. Mindkettőt keresztezik római utak, tehát a szállítás lehetséges volt. E műhelynek tekintetében, a legio X Gemina műhelyének alapanyag bázisát is Tác közelében kell keresni. 5.7.2. - Műhely elhelyezkedése A téglavető és égető helyét egyelőre nem lehetséges meghatározni. Egyaránt lehetett az agyaglelőhely közelében és a településen belül, mivel úgy 153 Kriston tűnik, hogy a „polgári" település kiépítésének időszakában üzemelt 154 . 5.7.3. - Méretezés A négy töredék egyike sem szolgáltat elegendő információt egy műhelyszabvány megadásához. Néhány méretadatot az egyetlen nagyobb töredék 155 alapján meghatározhatunk, de ez csak akkor lehet mérvadó az egész termelésre, ha a elfogadjuk a szintén kevés adat alapján felvázolható készítési lépéseket. A hossza legalább 50 cm, de az alsó illesztési kivágásából kiindulva körülbelül 57 cm lehetett. Eredeti szélességét nem lehetséges közelítő értékkel sem megadni. Felső végénél mérhető adatok ugyancsak nem állnak rendelkezésre. Alsó végénél azonban az oldalperem és az illesztési kivágás méretei vizsgálhatók. Az oldalperem szélessége a síknál és tetején egyaránt 2,2 cm, de ez nem a valódi méret, ugyanis ez az alsó kivágás kialakítása során jött létre. Eredetileg 4,3 cm volt. Az itt mérhető kiemelkedés 3,6 cm. Az illesztési kivágás hossza 7 cm, amelyhez 40°-os dőlésszög párosul. A sík vastagsága 2,6-3,2 cm között váltakozik. 5.7.4. -Készítés-technika A jól iszapolt agyagot esetleg valamilyen vastartalmú anyaggal soványították és ez után került felhasználásra. 154 Lásd: 5.7.8. fejezet 155 Kat.85. 163