Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 egyetlen esetben sem látták el, megengedi, hogy a táci településhez kössük a gyártást, így a római lakott övezet környezetében kell keresni az agyaglelőhelyet is. Ilyen tulajdonságokkal rendelkező bányát a településtől keletre, egy a Tác és Polgárdi közötti dombhátsággal párhuzamosan futó sávban tesz lehetővé a talaj összetétel. Ebből kiindulva, valahol Székesfehérvár körzetében az Aquincum irányába tartó út 66 mentén lehetett. Sajnos régészeti adatok eddig nem állnak rendelkezésre, még oly bizonytalan módon sem, mint az „1971 műhely" bányájának lokalizálásához. Továbbá, az anyagvizsgálatok eredményeinek kiértékelésekor, a műhely termékeinek alapanyagát három csoportba lehetett rendezni. A csoportosítás alapjául a diopszid tartalom, amely a kiindulási anyag dolomittartalmát jelzi, szolgált. Az első csoport sok diopszidot 67 tartalmazott, a harmadik keveset, míg a második mennyiség tekintetében a kettő között helyezkedik el. Ezt figyelembe véve három - a műhelyet kiszolgáló - agyagbányát is feltételezhetnénk. Ennek ellentmond az a lehetőség, hogy egy adott helyen minél lejjebb haladnak a bányászassál, az agyagban egyre inkább feldúsulhat a karbonát 68 tartalom, tehát egyazon bányában, ilyen az előbb említett eltérések lehetségesek. Ezt kihasználva relatív kronológiai támpontot találhatunk a műhely termékeinek egymáshoz viszonyított gyártási idejére. Mindezt figyelembe véve a műhely termékei között a legkorábbiak a legkevésbé diopszidos darabok, majd a közepesen és végül a leginkább diopszidosak következnek. 5.3.2. - Műhely elhelyezkedése A téglavető és égető helyére némi támpontot az agyagbánya feltételezett elhelyezkedése adhat. Ez természetesen nem jelenti, hogy közvetlenül mellette, de - a szállítás miatt - a közelében kellett legyen. Egy a jövőben esetleg sorra kerülő ásatás a település EK-K-i szélén tisztázhatja a műhely helyét. 66 Egyelőre számításba kell venni az Intercisa felé menő útvonalat is, de ez a kevésbé valószínű a talaj összetétele alapján. 67 Természetesen mindhárom csoport esetében értve ezt arányosan viszonyítva az átlag tartalomhoz. 68 kalcit és dolomit 5.3.3. - Méretezés A műhely termékei közül nyolc darabnak is mérhető a teljes külső mérete. Ez alapján három csoport különíthető el. Az ezek közti viszony 69 egyenlőre nem tisztázható, mivel mindegyik csoport darabjai megtalálhatók az 1. épületből előkerült anyagban, amelynek feltárása során nem készült a tegulak relatív kronológiájához alkalmazható dokumentáció. Az első csoport hat tagjának 70 hossza 48-50 cm, szélességük 34,7-37,2 cm között váltakozik, amely két alcsoport kialakítására ad lehetőséget. Az első alcsoport darabjainak 71 hosszúsága 48-50 cm, szélessége 34,7-36 cm. A második 72 hosszúsága 49,5 cm, szélessége 37,2 cm. Mindkét alcsoport hosszúsága és szélessége az átlaghoz képest +/- 5% határon belül van, tehát nem szükséges külön csoportokként vagy alcsoportokként kezelni a darabokat, így a továbbiakban egységesen lehet vizsgálni. Az eltéréseket az első alcsoport tagjai között indokolhatja a kemencében való elhelyezésből adódóan az égetés során keletkezett hőmérsékletkülönbség. így az eredeti mérethez képest legfeljebb 10% zsugorodásban akár egyazon égetésben is létrejöhettek ekkora eltérések eredendően azonos méretű tetőcserepek között. A Kat.402. tegula esetében nem lehetséges ez a magyarázat, mivel nem képzelhető el, hogy míg hossza hasonló módon zsugorodott, mint az első csoport tagjaié, addig szélessége egyáltalán nem vesztett eredeti méretéből. E tetőcserépnek az esetében, minden bizonnyal, egy másik kivető keretet használtak, de ugyanannak a sorozatnak a darabja, mint az első csoport tagjai. Ennek megfelelően a kivető keret mérete az első alcsoportnál 7x5 (51,8x37 cm) tenyér lehetett. Ebből a méretből vesztett a tegula, amikor a víztartalma lecsökkent, vagyis kiszárították, majd további méretcsökkenést eredményezett az égetés során az alkotóanyagok átalakulása és átrendeződése. E tegulak égetési zsugorodása ez alapján legfeljebb 23 %. Pontosan nem kiszámítható, mivel nem tudjuk, hogy mekkora volt az eredeti víztartalom és a római tetőcserép nem szabályos mértani forma 73 . A 69 időrendiséget ?, tégla vető munkást? jelöl 70 Kat.3., 10., 354., 402., 472., 476., 478. 71 Kat.3., 10., 354., 476., 478. 72 Kat.402. 73 Bár a tegula síkja befoglalható egy szabályos téglatestbe, az oldalperemek oly módosító tényezők, amellyel minden esetben egyedileg kell számolni. 150
