Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 OldalOldalpeOldalpeOldalpeperem rem szérem kirem szészélessélessége a emelkedése lessége a gea tetején a síktól síknál síknál felül felül alul 1,5 1,5 ujj 1-1,5 2 U JJ 1,5 ujj U JJ ujj 5.2.4. -Készítés-technika Az alapanyagul szolgáló kis mértékben iszapolt agyagot mész jellegű anyaggal soványították. Az agyagba vasasabb göbök is kerültek sok esetben, amelyek a gyenge iszapolasnak köszönhetően az agyagban maradt szennyeződésekből eredhetnek. Tartalmazhat a tegula szövete ezen kívül még újragyúrt tégladarabokat, amelyeket az anyagveszteség csökkentése érdekében gyúrtak vissza. Elsőként a síkot és az oldalperemeket készítették el egy fa keretben, amelyet előzőleg tapadásmentesítettek. A kivető keret két hosszabb oldalának magassága elérhette a tegula teljes leendő oldalperem magasságát, vagy magasabb is lehetett annál 54 . Ebbe a keretbe, miután vízbe mártották és beporozták vagy homokkal beszórták, helyezték bele az alapanyagot. Mielőtt ez megtörtént volna, a „Sárga műhely" egy részénél megfigyelhető módon agyagmorzsalékot szórtak a kivető felületre. Ez azonban ebben az esetben sárga volt (legalábbis az égetés során azzá vált). Ezek után eloszlatták az agyagot a keretben és felhajtották az oldalperemeket. Azonban, két esetben biztosan és hat esetben feltételezhetően, külön illesztették fel az oldalperemeket. A műhely többi darabjának tekintetében ez utólagos javításnak tekinthető. Ez előbb írtak alapján négy mozzanatból áll a sík és az oldalperemek elkészítése. 1.keret és a kivető-felület tapadásmentesítése; 2.agyag keretbe helyezése; 3.agyag eloszlatása és az oldalperemek felhajtása a síkból; 4.felesleges agyag eltávolítása. Második lépésben befejezték az oldalperemek kialakítását és leemelték a keretet. Az oldalperemek belső oldalát egy íves oldalú falappal készítették, amely 2-2,5 cm átmérőjű kanellurát alakított 54 Hasonló kivető keretre gondol Visy Zs. (1978, 247.) is, csak a felső illesztési kivágások helyének kihagyásában téved. Ennek ellent mond minden töredék. OldalpeOldalpeFelső Alsó Alsó rem szérem kiillesztéillesztéilleszlessége a emelkedése si kivási kitési tetején a síktól gás vágás kiváalul alul hossza hossza gás 30° 1,5 1,5 1 1 és/ ujj ujj tenyér tenyér vagy 45° ki. Ez a falap vastagsága lehetett. Amennyiben a keret leemeléskor nem akart elválni a tegulatól, akkor egy fém eszközzel kivágták belőle, amelynek nyomai láthatók a tárgy külső oldalain. Következőnek ellátták egy híg, saját agyagából ülepített bevonattal. Ezt a már említett falappal hordhatták fel. Égetés utáni megjelenése finom ecset nyomaira hasonlít. Negyedik lépésben elkészítették a felső illesztési kivágásokat. Mindkettőt egyszerre, egy mozdulattal vágták ki egy fa 55 eszközzel. Ennek nyomai sok esetben látszanak, egy a felső végperemmel párhuzamos, attól az illesztési kivágás hosszának távolságában, enyhén bemélyedő vonal formájában. Az ötödik lépésben hagyták kiszáradni annyira, hogy megfordítható legyen és elkészíthessék az alsó illesztési kivágásokat. Az illesztési kivágásokat két lépésben egy fém eszközzel vágták ki. Először bevágták az oldalát, majd a felszínét és ezzel kiemelték a nem kellő agyagdarabot. Végül kiégették 850-950°C-on % . A tényleges égetési hőmérséklet lehetett alacsonyabb is, amenynyiben az égetés idejét nyújtották. Színe általában sárga vagy árnyalata, de vörös is előfordul. 5.2.5. -Jelölések Négy típusba sorolható jelölést találhatunk a műhely termékein. Az 1. típus egy egy pálcával húzott fordított 'S' a tegula közepén, amelyet felülbélyegeztek.^.^./ 7 A 2. típus az egy pálcával húzott félkörív az alsó végen/2.£.3./ 8 A 3. (2.t.4.) és э5 Az eszköz tapadásmentesítéséhez használt por vagy homok minden esetben bele tapadt az illesztési kivágások felületébe és oldalába, amely alapján kizárható, hogy fémből készült volna. 56 Kriston 57 Kat.20., 121., 129., 132. 58 Kat.l24. 148
