Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 A jobb és bal oldalperem méretei nem feltétlenül egyezők, de a római mértékegységeket figyelembe véve és ezekhez viszonyítva a csak milliméterben mérhető különbségeket, nincsenek túl nagy eltérések. Olyan tegula nem maradt, amelyen egyszerre vizsgálható lenne a két oldal, így csak közelítő értékeknek tekinthetők a különböző töredékeken mért adatok és messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Az oldalperemek síknál mérhető szélessége 2,63.8 cm között van, amely 1,5 ujj (2,77 cm) -4- /-fél ujj. Ehhez 2,1-2,9 cm-es szélesség párosul a tetején. Római mértékegységben megadva, ez szintén 1,5 ujj +/- fél ujj, de minden esetben pár mm-rel kevesebb, mint a síknál. Nem eldönthető, hogy bármely szélső érték eseti eltérés-e vagy különböző munkásokat jelez. A síktól való kiemelkedés 1,6 és 2.9 cm között van, amely 1,5 ujj +/- fél ujj, de az egyedül a Kat.450.-n mérhető 2,9 cm kivételével 1 ujjnak mondható a méret. Természetesen ezt a képet pontosíthatná az alsó végek vizsgálata, de mivel csak két töredéken volt mérhető, ezért csak annyi állapítható meg, hogy különösebb méretbeli eltérés valószínűleg nem volt a felső és az alsó végen az oldalperem adatai között. A tetőre helyezés szempontjából fontos műhelysajátosságnak kell tekinteni az illesztési kivágások hosszát. Ezzel ellentétben két csoportra bonthatók szét a felső kivágások, de az alsók mind egy csoportba tartoznak. Mindkét illesztési kivágás hosszának vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy a tetőcserepeket összehabarcsozták, tehát a kisebb eltéréseket a tetőfedők könnyedén javíthatták, ha egyébként külső méreteiben azonos darabokat használtak. A felső illesztési kivágások alapján két csoport hozható létre. Az első csoportba 4,7-5,8 cm-es hosszúságú illesztési kivágások tartoznak, amely 3 ujj +/- fél ujjnak felel meg. A második csoportban 6,4-7 cm, vagyis 4 ujj/l tenyér +/- fél ujj hosszúságúak a kivágások. Az alsó illesztési kivágásoknál tapasztalható kép sokkal egységesebb. Mindegyik az 5,5-6,6 cm-es tartományba esik vagyis 3-3,5 ujj hosszúságú. Viszont a kivágás szöge már inkább eltérő, ugyanis 30° és 45° között váltakozik. Egyelőre nem eldönthető, hogy a könnyedén előállítható 30° vagy 45° volt-e meghatározva vagy egy -tól/-ig határ két végpontjának értelmezhetjük a két értéket. A tegulak külső méreteiről nem áll rendelkezésre adat. Annyi mondható el, hogy szélessége 37,5 cm-nél nagyobb kellett, hogy legyen. Es a 10.—11. típusú bélyeg műhelyének tegulaivû összeférhetőnek kellett legyen, mivel a 15. épület tetőzetén egy helyen, egyidejűleg megtalálható volt mindkettő. Mindez alapján a következő „műhelyszabvány"t határozhatjuk meg: Oldalperem szélessége a síknál felül Oldalperem szélessége a tetején felül Oldalperem kiemelkedése a síktól felül Felső illesztési kivágás hoszsza Alsó illesztési kivágás hoszsza Alsó illesztési kivágás szöge Vast. 1,5 ujj 1,5 ujj 1,5 ujj 3 vagy 4 ujj 3-3,5 ujj 30° és/vagy 45° 1,5 ujj 5.1.4. - Készítés-technika A tegulak elkészítéséhez igen kis mértékben iszapolt, nem túl nedves agyagot használtak. Az anyagvizsgálatok földpátokat mutattak ki, amelyek jelenléte miatt lehetséges, hogy soványították az alapanyagot, mivel ezek égetés során sem képződhetnek agyagásványokból. Mindezt azonban tovább árnyalja, hogy a kiinduló agyag nem került rendesen kiiszapolásra, ezért benne maradhatott az agyagásványokon kívül más összetevő is, így csak további vizsgálatok dönthetnek el, hogy a földpátok soványító anyagként kerültek-e bele. Ezzel ellentétben szabad szemmel is jól látható, hogy sok esetben fehér mész jellegű göbök vannak a tetőcserepek anyagában. Ezeket valóban tekinthetjük soványító anyagnak. Gyakran megfigyelhetők újragyúrt tégladarabok is, bár ezeket nem annyira soványításként alkalmazhatták, mint inkább az alapanyag veszteség csökkentése miatt. Első lépésben elkészítették a síkot. Ehhez egy fa keretet használhattak, amely segítségével tarthatták 144
