Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

KÖZLEMÉNYEK - MITTEILUNGEN - HORVÁTH EMIL: Középkori falelet korának meghatározása dendrokronológiai módszerrel p. 117

Alba Regia 35. 2006 102 = 1559-et kapunk eredményül. Tehát a Székesfehérvár 2. számú minta 1. évgyűrűje 1559-ben fejlődött ki. A szinkronizálás több, lehetséges „jó" eredményt ad, ezért kell több mintával elvégezni a keltezést. Itt jegyezzük meg, hogy az ismeretlen évgyűrűk keltezésének nincsen 100%-os módszere. A dendrokronológiai vizsgálatokban ismert eljárások összevetése, szintézise, és nem utolsó sorban nagyfokú beleélő képesség szükséges a vizsgálatot végzőtől. Mindezek együtt hozhatják meg az eredményt. (3. ábra) Tehát az utolsó évgyűrűt 1759 évre tesszük. Tekintettel arra, hogy a lelet megmunkált gerenda volt, ezért a keltezés nem lehet éles, hiszen, számolni kell a megmunkálásból keletkező évgyűrűveszteséggel. Mivel nem rendelkezünk több mintával, s csak becsülni lehet a hiányzó évgyűrűket, évtized pontossággal adjuk meg az építés dátumát. Bemutatjuk azt a kalibráláshoz használt idősort, amihez aztán csatlakoztatni tudtuk a székesfehérvári leletet. (4. ábra) ÖSSZEFOGLALÁS Néhány megállapítást és egy következtetést teszünk a minták által reprezentált falelet funkciójára, időbeni helyzetére vonatkozóan: A középkori városképek tanúsága szerint nem valószínű, hogy a Királykút környékén a török időkben település lett volna. A leírások szerint a meglévők is megsemmisültek a másfél évszázad harcai során. A 18. sz. '30-as, '40-es éveitől utalnak jelek a város terjeszkedésére. Lakóházak épülnek, kertek létesülnek a falakon kívül. 1739-ben épült a Szt. Sebestyén templom elődje. A Királykút vize a város vízellátásában fontos szerepet játszott egészen az 1910-es évekig, a város vízellátó rendszerének kiépültéig. Három városrész hordta innen vizét, tehát állandó forgalma volt: megközelítő útnak (utaknak) kellett lennie. A rendelkezésre álló adatok alapján a dorong-út részének feltételezett gerenda évgyűrűi az 15641759 közötti éveket datálják. Vagyis a fa kivágásának ideje (beépítése) az 1760-as évekre tehető, tekintettel a nem éles keltezésre. 120