Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - PETKES ZSOLT: 12. századi temetőrészlet Sárbogárd-Templom-dűlőből. Újabb régészeti adatok a sárvíz völgy 10-12 századi történetéhez p. 93

Alba Regia 35. 2006 ja. 23 A tegez további darabjainak hiánya és a sír állapota miatt a tegezfedél rögzítésének lehetséges megoldásai nem rekonstruálhatóak. Tegezmerevítő csontlécek: A 2. sírból két domború csontléc töredéke ke­rült elő, melyeknek felületét egészen finomra csi­szolták. Kralovánszky Alán meghatározása szerint a tegezt merevítő csontlécek darabjai lehetnek, melyekhez hasonló példányok egyaránt megtalál­hatóak az avarok, a magyarok és a késői nomádok leletanyagában. 24 A sárbogárdi temetőben talált csontlécek olyan mértékben töredékesek, hogy pontosabb meghatározásuk nem lehetséges. Egyenes oldalú készenléti íjtartó tegez- vagy nyíltartó tegez függesztőfül: A temető legkülönlegesebb és egyben legérdeke­sebb tárgya a 2. sírból származó csont függesztőfül. A magyarországi 10-12. századi leletanyagban idáig ismeretlen, 23 párhuzamai a kelet-európai sztyeppére és a Balkán északkeleti részére vezetnek, ahol egy­aránt alkalmazták azokat készenléti íjtartó- és nyíl­tartó tegezeken. (Flërova 2001, 54.) A sárbogárdi darab esetében sem lehet eldönteni, hogy a két tegeztípus közül melyikhez tartozhatott. A kelet-európai sztyeppén a 19. század végétől folyamatosan kerülnek elő ilyen típusú csontfüggesztők a késői nomád harcosok sírjaiból. Hampel József is közölt a sztyeppe területéről elő­került függesztőfüleket, (Hampel 1907, 101. tábla.) de mivel a tárgy a magyar anyagban ez idáig isme­retlen volt, a kutatás nem sok figyelmet fordított rájuk. (Fodor 2001b, 22.) A csont függesztőfüleket Pletnëva az általa harmadik csoportba gyűjtött vegyes típusú temetkezések mellékletei közé sorol­ja. A tárgyak etnikai hordozóinak a kevert etni­kumú, elsősorban úz és besenyő töredékekből szervezett „fekete süveges" törzsszövetséghez tar­tozó csoportokat tartja. (Pletneva 1958, 165-172. 8-10. ábra.) A csont függesztőfüleket nyíltegezek tartozékának tekintette és elsőként rekonstruálta a tegezen való lehetséges elhelyezkedésüket (6. tábla 8.), (Pletneva 1958, 171. 11. ábra.) a tárgyakat pedig Az ismertetett példány esetében felmerül az a kérdés, hogy alkalmazható-e a gyakorlatban ilyen vastagságú fedéllemez. Az avar és magyar anyagban található díszített tegezcsontok időrendjével Straub Péter foglalkozott: Straub 1997, 117-151; Straub 1999, 409-422. Fodor István feltételezhetően hasonló darabra utal Jászapáti lelőhelyről. Fodor 2001 a, 18. a 11-14. századi sztyeppe gyakori leletének tartot­ta. Medvedev 1966-ban két csoportra osztotta a csontfüleket: egyenes (6. tábla 1-3.) és ívelt (6. tábla 4-6.) oldalúakra, melyeket formájuk és díszítésük alapján további altípusokba sorolt. Az egyenes oldalú függesztőket nyíltartó tegez (6. tábla 10.), az ívelt oldalúakat készenléti íjtartó tegez részeinek tekintette (6. tábla 9.), (Medvedev 1966, 19-25.) Fëdorov-Davydov munkájában szintén két cso­portra osztotta a csont függesztőfüleket, (Fëdorov­Davydov 1966, 17. 2. kép.) mégpedig a füleken található függesztőlyukak száma alapján. Az ő cso­portosításában így a Medvedev-féle egyenes és ívelt oldalú függesztőfülek is egyazon típusba kerülnek (A I-VI). (6. tábla 7.) A Sárbogárd-Templom-dűlő 2. sírjában talált példányt Medvedevnél az egyenes oldalú függesztőfülek közé sorolható, míg Fëdorov-Davydov rendszerében az A IV. típusnak felel meg. Flërova a Sarkel-Belaä Veza-i erőd és temető fa­ragott csont- és agancstárgyainak feldolgozása során megállapította, hogy az előkerült fülek pontos rendeltetése csak abban az esetben dönthető el, ha a sír bolygatatlan és a sírról pontos sírrajz készült, mert mindkét típusú függesztő egyaránt megtalál­ható volt íj- és nyíltegezek tartozékaként. (Flërova 2001, 48.) A sárbogárdi darab legjobb párhuzama a Sarkel­Belaä Veza-i temető 18. sírjából került elő, mely a sírban való elhelyezkedése alapján készenléti íjtartó tegezhez tartozhatott. (6. tábla 11-12.) Méretben és díszítésben megközelítően hasonló példányt isme­rünk a donyecki várból. (Medvedev 1966, 131. 9. tábla 4.) Az említett párhuzamok a 11-12. századra keltezhetőek. (6. tábla 2.) Jelenleg 47 lelőhelyről 185 csont tegez függesztőfület ismerünk, melyből 113 darab sorol­ható az egyenes oldalú (3. ábra), 72 darab pedig ívelt oldalú függesztőfülek közé (4. ábra), bár a gyűjtést közel sem tekinthetjük teljesnek. A csont­ból készített tegez függesztőfülek legnagyobb számban a kelet-európai sztyeppén valamint a sztyeppe területtől északra elterülő erdőövezetben találhatóak, de kisebb számban előfordulnak egé­szen északon Novgorodban és a Káma mentén is. Keleten a Volgai Bolgár birodalom területén is sok példány ismert, a 185 darabból 40 származik Bilarból és Bolgárból. Délen a Krím-félszigeten, az Azovi-tenger és a Volga-könyök közelében is nagy­számban kerültek elő. A leletek és lelőhelyek sűrű­99

Next

/
Thumbnails
Contents