Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Évi jelentés 2004 – Jahresbericht 2004 - Szalai, Tamás: Régészeti kutatások – Archologische Forschungen. XXXIV. p. 148–149. (Fitz Jenő, Nádorfi Gabriella, Keszi Tamás, Prander Péter, Kriveczky Béla)

Az M8-as autópálya Duna-híd 8-12 km-szakaszának megelőző régészeti feltárása Több éves előkészítő munka után múzeumunk szerződést kötött a Nemzeti Autópálya Rt-vel az M8-as autópálya Duna-hídja 8-12 km szakasza leendő építési területén végzendő régészeti munkákról. Az engedélyek szerint ez évben az M8 1-4. lelőhelyek régészeti leletmentését végeztük el. Munkatársak: B. Horváth Jolán, Bujdosó Anikó, Fülöp Gyula, Gallina Zsolt, Hodik Mónika Keszi Tamás, Kriveczky Béla, Prander Péter, Somogyi Krisztina régészek, Boldog Zoltán, Bujáki Bernadett, Kemsei Dóra, Orha Zoltán és Simmer Lívia régészhallgatók, Haraszti Gabriella, Késmárky Rita restaurátorok, Gulrich Éva rajzoló és Cseh Béla. Kisapostag-Dunai-dűlő (Zsellérföldek) M8/1-2 lelőhely Az Intercisa Múzeum 2004. május 28. és augusztus 31. között megelőző feltárást végzett Kisapostag-Dunaidűlő lelőhelyen. (EOVSz 45-322, északi h.: 173,600173,900, keleti sz.: 641,800-642,300, magasság: 148 m.) A feltárás során két külön lelőhelyet találtunk. Korábbinak tekinthető a nagyrévi kultúra telepének részlete 53 objektummal. Ezek kisebb része cölöplyuk volt, melyek helyenként körív alakú, nyitott, szárnyékszerű építményt alkottak. Nagyobb számban találtunk szemétgödröket, melyekből viszonylag kevés, de kvalitásos kerámia- és gyöngyanyag került elő, állatcsont viszont szinte semmi. Néhány gödörben emberi csontvázakat találtunk; a csontok elhelyezkedése alapján valószínűsíthető, hogy a holttestek már oszlásnak indultak, amikor eltemették őket. Néhány évtizeddel későbbi lehet a nagyrévi, kisapostagi és korai vatyai kultúra birituális temetője. A feltárt 110 sír zöme két nagyobb csoportra tagolódik, melyeket sikerült teljesen feltárni. Az egyikben az elsőként Kulcson megfigyelt csónak alakú formába rendeződnek az urnák, a másikban a szigetszentmiklósi temetőben talált vonalas szerkezetet adják ki. A bronzanyagban a gömbszelet alakú pitykék, spirál- és lemezcsövecskék, pánsíp alakú csövek, trapéz alakú, pödrött szélű lemezek domináltak, mellettük ciprusi, illetve pödrött végű tűket, bronz torques töredékét találtuk. A kerámiaanyagból kiemelkedik két urna, melyek közül ez egyiket bekarcolt emberalakokkal, a másikat egyelőre értelmezhetetlen mintával díszítettek. A két zsugorított nagyrévi temetkezés közül az egyikben 13 db kerámia melléklet volt. Keszi Tamás Baracs-Juttatott földek (Lencsés-dűlő) M8/4 lelőhely Baracs keleti vízjárás D-i oldalán húzódó lelőhelyen 280x35 m-es terület került feltárásra. Az M8-as autópálya 4-es lelőhelyén 5 nagyobb objektum volt, közöttük egy késő avar kori mély kerítőárok, keleti oldalán bejáróval, és két mély, szintén avar kori gödör. A Ny-i oldalon „W" átmetszeni, enyhén hajló, késő római kori nagyobb árok, ehhez csatlakozik egy kisebb, sekélyebb árok. Prander Péter - Kriveczky Béla A Csór - 8. sz. elkerülő út régészeti leletmentése Csór, 1 . lelőhely A Radics-tanya közelében lévő lelőhelyen 5 árok húzódott, középkori kerámiával. Csór, 2 . lelőhely A lelőhelyen több korszakot azonosítottunk. Összességében 73 objektum került elő, a rézkor, kora-, középső és késő bronzkor, valamint a korai vaskor időszakaiból. A középső rézkorból egy házat és egy gödröt, a kora bronzkorból egy, a makói kultúrába tartozó sírt, a középső bronzkorból mintegy hatvan, a mészbetétes kultúrába tartozó telepobjektumot, a hallstadti időszakból egy urnás és egy vázas temetkezést tártunk fel. Csór, 18. lelőhely A Csórtól D-re eső lelőhely mintegy 1 km hosszan húzódott. A hajdani vízpart csupán szórványos telepjelenségeket tartalmazott. így is 31 objektumot tártunk fel, köztük egy kőrakásból álló, félköríves szerkezetű római objektumot, valamint a középkori Csór gödreit és árkait. Prander Péter - Kriveczky Béla Székesfehérvár Rózsa u. 4. 2004 májusában és júniusában a Rózsa u. 4. szám alatti elbontott lakóház telkén folytattunk régészeti kutatást. A területen többször volt már ásatás, valójában a hajdani ház alapjainak középkori jellegét kellett megvizsgálnunk. A pincerész és az építési területek ásatása volt a feladat. A pincerészben először egy téglasorból kirakott alap, majd azt áttörve három, egymással összefüggő falszakasz került elő. A falszakasz rétegét áttörve 7 Árpád-kori sírt találtunk. Az oldalsó téglafal mögött újabb fal nem volt. A pincerész datálását egy XVIII. századi ezüstpénz segítette. A kérdéses területre tehát a barokk korban építkeztek. Kisfalud-Székesfehérvári út A terület egy leendő lakóövezet gerincútvonala. Itt található az Árpád-kori székesfőváros hajdani kiszolgáló telepe. Az ásatás során 287 objektumot tártunk fel, egy római kori objektum kivételével valamennyi a XIII-XV. századra tehető településnyom. Az árokrendszerekkel védett nagy méretű településen három nagyobb egységet 150