Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.

Birtokkategóriák Gazdaságok száma Összes terület (kat. hold) Szántóterület összesen (kat. hold) Tulajdonos(ok) 1 kat. holdas 56 37 31 földmunkások 1-2 kat. holdas 46 54 44 földmunkások 2-3 kat. holdas 24 48 39 törpebirtokosok 3-5 kat. holdas 34 142 100 törpebirtokosok 5-10 kat. holdas 59 424 285 birtokos parasztok 10-20 kat. holdas 22 275 191 birtokos parasztok 20-50 kat. holdas 2 49 38 birtokos parasztok 50-100 kat. holdas 1 62 9 birtokos parasztok 100-200 kat. holdas 1 106 70 plébánia 500-1000 kat. holdas 1 544 közbirtokosság 1000 kat. holdon felül 1 278 401 püspökség Népesség (Faára, Kézirat) Sümegcsehiben a demográfiai adatok stagnálást mutatnak (1900-ban a lakosság 833, 1910-ben 818, 1920-ban 802 fő). 1923-ban a házak száma 151, melyekben 189 a lakrész. Az 1926. évi felmérés szerint a lakosságszám 799 fő, ugyanekkor Bazsiban 651, Sümegprágában 668, Máriamajorban 130, Vörösmajorban 21, Palánkosban 22, a még fel nem számolt Csehimajorban 15, a Bazsi szőlőkben 131 fő. A 3 község közigazgatási területén a lakosság összesen 2437 fő. Földreform, 1939 (TH, A, 1939, N, 2709.) A földreformot 1939-ben folytatták. Ekkor 84 kat. hold földet adott át az államnak az uradalom. Ebből a sümegcsehi lakosok 64, a döbröceiek 20 holdat kaptak. (A reform eljárásánál a juttatottakat Farkas Vilmos, mint hadiárva és egyben első elöljáró képviselte.) A döbröceieknek a csehi határból nem járt volna föld, de a körjegyző számunkra is feltétlen juttatni kívánt. A döbröceiek 1922-ben kerültek a Sümegcsehi körjegyzőséghez (korábban a kisgörbői körjegyzőséghez tartoztak). Amikor a körjegyzőt megválasztották Sümegcsehi székhellyel, a döbröcei képviselőtestületi tagok egyértelműen Nagy István mellett szavaztak. Ezt a kiállást a körjegyző a későbbiekben több vonatkozásban is kompenzálta. Ez a magyarázata annak, hogy Döbröce földjuttatásban részesült a csehi határban. Ehhez tudni kell, hogy a háború utáni évtizedekben a községi jegyző hatalma országszerte megnőtt, és a községi bíró, az elöljáróság intézkedési köre beszűkült, úgyszólván formálissá vált. A jegyzőre hallgatott a járási főszolgabíró, a járási csendőrparancsnok, és lényegében a felsőbb közigazgatási hatóságok közvetlenül is jegyzői véleményt kértek egy-egy intézkedés kapcsán. Megtalálhatók a községi bizalmas jelentések a főispánnál, az alispáni hivatalban. Ez a magyarázata annak, hogy a döbröcei lakosok a 20 kat. hold földet a csehi határban, a Laki-völgyben megkapták, mivel ez az urasági terület esett legközelebb a faluhoz. Az adatok szerint ez a 20 holdas területrész az államkincstár tulajdona volt. A reform során a második világháború előtti politikai előkészületek kerültek előtérbe. Elsősorban azokat a kevés vagyonú családokat részesítették földjuttatásban, akiknél 2-4 felnőtt fiúgyermek volt. Ezután vették sorba az első világháború alatti katonai érdemeket, a rokkantakat, hadiárvákat, hadiözvegyeket. A juttatás során, az idegen községbeliekkel együtt, 134 parcellát osztottak szét. Ebből a csehiek 95 parcellát kaptak. A kiosztás 1939-ben történt, a telekkönyvezési a sümegi járásbíróság telekkönyvi hatósága 1939. július 15-én végezte el. A véghatározatból tudjuk, hogy a juttatott parcella vagyonváltság útján került kiosztásra. (Az igénybe vett parcellák egy része már az államkincstár kezében volt, amelyet 1926-ban nem osztottak fel, de az Országos Földbirtokrendező Bíróság a juttatásról 1933-ban végzést hozott. Az átvett ingatlan másik részét pedig most, 1939 elején adta át a püspökség vagyonváltsági ingatlanként [az 1920. évi 36. te. alapján] az államkincstárnak.) A telekkönyvi hatóság a kiosztott ingatlanokat bejegyezte, földrészleteknek új helyrajzi számot adott, és a föld jogi minőségéhez feljegyezte: „vagyonváltsági ingatlan", amely a fent említett te. 76 § 2. bekezdése szerinti jogszabály oltalma alatt áll. A tulajdonjog bejegyzése után az új tulajdonos nevére feljegyezték a jelzálogot a törlesztendő ellenérték erejéig. A jelzálog tulajdonképpen hosszú lejáratú hitel, amely fedezetéül az ingatlan szolgál. A hitelt a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet nyújtotta a juttatóttaknak. A föld haszonélvezője a juttatott lett, de a jelzálog letörlesztéséig a tulajdonjog az államkincstáré maradt. Az alábbiakban felsoroljuk a telekkönyvi bejegyzésben szereplők neveit, akik tulajdonjogot nyertek a juttatással, és a jelzálog összegét: 108