Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.

összegyűlt kevés pénzt a vezetőség a bazsi hitelszövetkezetben helyezte el (Farkas, 1990, 47.). KÜLÖNÖS ESEMÉNYEK A XIX. SZÁZADBAN (SCSP, AK, A, 1799-1905.). 1799-ben magas a gyermekhalandóság a három püspöki faluban. Prágában az elhalálozott gyermekek száma 17. 1804. december 26-án, 9leves korában halt meg a csehi Rumi Ferenc. 1811. február 25-én hármas ikreket kereszteltek a csehi templomban. Szülők: Balázs István, Pikier Viktória. A gyermekek: Teréz, Julianna, Erzsébet. 1823-ban Csehiben 10 lakóház égett le gazdasági épületeikkel együtt, tulajdonosaikat ez évben felmentették az adófizetés alól. A kárt szenvedett gazdák a következők: Házszám Л gazda neve 78. Gyalogh Ferenc 79. Mustos Ferenc 80. Csombó Pál (20 holdas gazda) 81. Kulcsár József 82. Ferenczy Márton 83. Varga Ferenc (id.) 84. Varga Mihály 85. Kulcsár János 86. Oswald János 87. Gyalogh József 1861. február 8-án temették Kulcsár Jánost, akit a Csehi hegyben zsiványok megtámadtak, és sérüléseibe belehalt. Nevezett neje, Tompa Trézsi. 1864-ben Takács Mária 7 hónapos csecsemő a bölcső madzagjára akadt és megfulladt. 1865-ben a 14 éves csehi kovácsinast patkolás közben egy ló úgy gyomorba rúgta, hogy sérüléseibe behalt. A kovácsinas a sümegi születésű Manies János volt. 1870 decemberében Gyalogh Örzse (75 éves) megfagyott (a 75. sz. ház lakója). 1872. december 11-én a bazsi vízimolnár, Poklos János öngyilkos lett (neje Noszlopi Ágnes). Poklos a bazsi határban egy csörgedező patakra malmot épített, de számításaiban csalódott, az üzlet nem indult be, közben felesége is elhagyta. 1873. március 31én Furján János 26 éves csehi gazdafiút meggyilkolták. Az agresszív természetű fiatalember maga is hibás volt. Gyümölcsoltó boldogasszony napján a kocsmában betyárkodott (kötekedő magatartást tanúsított). Az egyik legény nem kívánt vele összeveszni és hazament. Furján és testvére azonban a fiút otthonában felkeresték, de a ház kapuját zárva találták. Erre betörték a ház egyik ablakát, és Furján az ablakon keresztül bemászott a szobába. Ott azonban baltával várták, és főbe sújtották. (A féktelen magatartás családi örökség.) 1874. május 23-án Simon (Pál) János (neje Felföldi Katalin) 62 éves csehi gazda (a 17. sz. ház lakója) a padlásról szerencsétlenül esett le, és meghalt 1878. november 4-én Csombó (Czibor) József Sümegről hazajövet, az úton ismerőse szekerére kéredzkedett. Felszállása során az egyik tinó megriadt, megrántotta a szekeret, és Csombó a kerekek alá esett. Sérüléseibe belehalt (neje Verebélyi Anna). 1879. november 18-án a prágai Rajmer Györgyöt (70 éves) veje, Németh Gábor meggyilkolta. 1881. március 3-án, húshagyó kedden Gyalogh János a szőlőbe ment borért. Hideg idő volt. Gyaloghot csütörtök reggel az erdőben találták megfagyva. (Gyaloghot a faluban Gyurinak ismerték.) 1881-ben a bazsi Hiller István a vasútnál alkalmazást nyert. A munkát augusztus 15-én kezdte meg. A 35 éves férfit 22-én a vasúti kocsik összezúzták. 1882. január l-jén a 63 éves Szabó Ferenc, bazsi hegyi lakos, vincellér foglalkozású öngyilkosságot követett el. Nevezettet másnap a bazsi temető árkában szertartás nélkül eltemették. 1894. december 9-én a csehi Nagy György a templomban meghalt. A halál oka szívszélhűdés (neje Kulcsár Katalin). 1895. augusztus 4-én Borsos Anna cigánynő a csehi erdőben szülte meg Teréz lányát. A gyermek keresztapja, Takács József, csehi falu koldusa volt. 1905-ben Ferenczy György az új iskola udvarán készülő kútnál dolgozott. A földet csöbörben húzták fel, de a teher visszaesett, s az Ferenczyt halálra zúzta (nevezett Ferenczy Kati testvére volt). AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK 1914-1919 A trónörökös ellen 1914. június 28-án Szarajevóban elkövetett gyilkos merénylet után a lakosság meg volt győződve arról, hogy a háború biztosan bekövetkezik. A községbe eljutott hírek lázban tartották a népet (szerbek Monarchia-ellenes ármánykodása, a kormány militáns válaszlépései, a Szerbiának átnyújtott ultimátum). A mozgósítási parancsot az uralkodó július 28-án adta ki, a falvakban a konkrét intézkedések július 31-én történtek. Csehibe a futár július 31-én éjfélkor (pénteki napon) érkezett a községi bíró lakására, Kardos Antalhoz. A bíró a teendők megtárgyalására azonnal elöljárósági ülést akart összehívni. Elsőként az első elöljáró {Farkas Ignác) lakására sietett. A hagyomány megőrizte ezt a lélektani pillanatot. „Kardos bíró az egyik ablakon erélyesen kopogott, és így szólt: „Náci! Megérkezett a mozgósítási parancs! 48 órán belül a katonaviselteknek 42 éves korig be kell vonulni". (Felesége elmondása szerint: „A zsaluzörgetésre azonnal tudtam, hogy a mozgósítási parancs érkezett meg, ijedtemben majd leestem az ágyról".) Farkas Ignác véleménye az volt, hogy most nem látja értelmét az elöljárósági ülésnek, a parancsot egyébként is végre kell hajtani. Ülésezni délelőtt is lesz alkalom, most inkább a lakosság tudtára kell adni a mozgósítási parancsot. (A fentieken 103