Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.

volt. Prágában, akárcsak Bazsiban, a szőlőterület adott némi jövedelmet, amely 1857-ben 79, 1895-ben 84 hold. A szőlőkben gyümölcsöt, konyhakerti növényeket is termeltek. A prágai szántók területe: 1857-ben 327, 1895ben 350 hold. A népesség 1857-ben 521, 1869-ben 605, 1910-ben 672 fő. Ebben az évben mezőgazdasági foglalkozású a lakosság 90 %-a, míg az iparban és a kőbányában 5,4 % található. A mezőgazdaság szerkezete 1910ben: földmunkás, gazdasági cseléd 29, a birtokos parasztcsaládok száma 112, 5 holdon aluli gazdaság 86, 5-10 hold közötti gazdaság 21, a 10-20 hold közöttieké 5. Prága határában nincs uradalmi birtok. Lakóházak száma: 1869-ben 79, 1890-ben 76, 1910-ben 131. A történeti forrás megjegyzi, hogy a falunak egyetlen utcája van, a házak 80 százaléka zsúppal fedett, a házak anyaga kő, a telkek keskenyek, a házak tűzfala az utcára néz. 1900 körül általános a népviselet: a férfiak vászongatyában jártak, ünnepekén és a piaci napokon hímzett elejü vászoninget vettek fel, az asszonyok viselete a térdig érő ráncos szoknya (Ila-Kovacsics, 1988, II, 362.). Sümeg gazdasági arculata Sümeg mezőváros társadalmi fejlődése alapvetően különbözött a 3 uradalmi faluétól. Mezővárosi jogállása feltétlen kiemeli a környék paraszti falvainak gazdasági, társadalmi szerkezetéből. Az uradalom birtokrendezési pert kényszerített az 1848 előtt jobbágyszolgáltatásokat végző lakosságra. Ellene tiltakoztak, mondván: telkeiknek nincs úrbéri jellegük, azok eddig is tulajdonukban voltak. A sümegi külső városiak erdeje eddig is elkülönített, az 1857. évi összeírás szerint a határ 11 031 kat. hold, amelyből erdő 6048 hold, a szántó 2020, a rét 1916, a legelő 497, a szőlők pedig 138 holdat tettek ki. 1895-ig némi változás ment végbe a művelési ágak között: a művelhető terület 313 kat. holddal lett több, de a művelési ágakon belüli eltolódás számottevő. 700 holddal nagyobb a szántó, 477-tel a legelő, 114-gyel a szőlő. Csökkent viszont a rétek területe. 1910-ben a gazdasági, társadalmi struktúra a következő képet mutatta: földmunkás, gazdasági cseléd 523 fő, az önálló birtokok száma 256. (Ebből törpebirtok azaz 5 kat. holdon aluli 167, 5-10 holdas gazdaság 66, 10-20 hold közötti gazdaság 14, 20-50 hold közötti 6, 50-100 holdas 3, és 100 holdon felüli szintén 3 gazdaság (Ila-Kovacsics, 1988, IL). Utóbbiak között volt a veszprémi püpökség uradalma, a Tarányi család nyírlaki birtoka és a róm. kat. egyház földvagyona. A szőlők adták a kiegészítő jövedelmet a mezőgazdasági lakosságnak. Kiemelkedő gyümölcstermelésük: szilva, dió, barack, cseresznye, meggy. A gyümölcs felvásárlása intézményesített, a kereskedő a gyümölcsöt Zalaegerszegre, Győrbe, Sopronba szállította, a tojás- és baromfi felvásárló pedig a nyugati (export) piacokat kereste fel. (A Tapolca-UkkBoba vasútvonalat 1890-ig megépítették, ami az áruszállításnak lendületet adott.) 1910-ben a lakosságnak nem egészen 40%-a élt mezőgazdaságból, 43 % az iparból, a többi kereskedő, alkalmazott, tisztviselő. (A parasztfalvakban iparról egyáltalán nem beszélhetünk, csupán a legszükségesebb mezőgazdasági, ipari struktúra van jelen.) Sümegen igen változatos a kisipar, a kereskedelem. Utóbbi főleg kiskereskedelem, és a környék vásárlóinak igényeit elégíti ki. Gyáripari jelleggel működik a mész-, a tégla-, a bőr-, a likőr- és az ecetgyár. Évi 4 országos és kirakodó vására nagy forgalmat bonyolított le, különösen állatvásárai híresek, melyeket a távolsági kereskedők is felkerestek (Ila-Kovacsics, 1988, IL). A NÉPPÁRTI TÖREKVÉSEK A XIX. század utolsó évtizedében, a (katolikus) Néppárt létrejöttével a falusi lakosság megnyerése érdekében politikai propaganda indult. A választójoggal rendelkezők a Függetlenségi Párt programját vallották, és a képviselőházi választások során a függetlenségi párti képviselőjelöltekre adták szavazataikat. A néppártiak véleménye szerint a választók beidegződött ellenzéki nézetét nehéz megváltoztatni, azonban a felnövekvő nemzedékek politikai mentalitását lehet irányítani. Néhány választói ciklus lezajlása után került sor Csehiben a keresztényszocialista irányultságú ifjúsági egyesület létrehozására. Az egyesület 1908-ban alakult, védnöke a plébános, az egyleti ifjakkal a káplán foglalkozott. Egylet alakult Prágában is. Itt Szatmáry Zsigmond tanító vezette az ifjúsági egyesületet. Mindkét egyesületnek zászlója volt, melyet a templomban tartottak. Körmenetek alkalmával az egyleti tagság e zászló alatt vonult fel. 1900-ben, még a képviselőházi választások előtt, a csehi legényegylet új zászlót kapott, amelyet Robitsek Ferenc, a budapesti központi papnevelő intézet aligazgatója szentháromság vasárnapján avatott fel. Robitsek a Néppárt képviselőjelöltjeként lépett fel a zalaszentgróti választói kerületben. (A zászlószentelés politikai fogás volt, párthíveket és szavazókat kívánt ezzel szerezni a jelölt.) A néppárti választási siker azonban elmaradt, a kerületben népszerű Eitner Zsigmond sümegi ügyvéd, függetlenségi párti jelölt szerezte meg a mandátumot. A választópolgárok lovaskocsikon érkeztek vissza Szentgrótról, és a faluvégtől kiáltották az érdeklődőknek: „győzött az Eitner Zsiga". Az egyleti foglalkozásokat továbbra is rendszeresen megtartották, népművelő előadásokat hallgattak az egyleti tagok, de színdarabok bemutatására is vállalkoztak. 1908 karácsonyára pásztorjátékra készültek, s mivel egyleti helyiségük nem volt, az iskola egy tantermét vették igénybe. Ezt azonban az iskolaszék ellenezte, mert a tanítást a színdarab próbái megzavarták. (A pásztorjáték próbáit délutánonként az iskolában tartották.) Az egyesület a háború alatt nem működött, a tagság egy része katona lett. A tagdíjakból és a színielőadásokból 102