Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.

A GAZDASÁGI MEGÚJULÁS ELSŐ LÉPESEI A pátens (1767) A Mária Terézia által 1767-ben kibocsátott úrbéri pátenst (rendelet) a nemesi vármegyék hajtották végre. Az úrbérrendezéssel sikerült a bécsi udvarnak enyhíteni a jobbágy-földesúri feszült helyzeten. A pátens kiadása a földesurak ellenkezése ellenére történt, a királynő a jobbágykérdést a magánjogi szférából a közjogba emelte. A pátens meghatározta a jobbágyok kötelezettségeit, a javadalmakról is intézkedett. Nagy eredménynek számított, hogy a rendezéssel megszűnt az évenkénti telekosztás, szilárd földhasználati rendszer jött létre. Ekkor mérték ki azokat a parcellákat, amelyeket a parasztság majdnem 200 éven át birtokolt. Ezzel az intézkedéssel a földközösség több eleme megszűnt, amely eddig a polgári földtulajdon kialakulását gátolta. A falvakba vármegyei delegáció szállt ki, amely az elöljárókat meghallgatva, felvették a falvak, közte a csehi úrbéri viszonyokat. Az alábbiakban közöljük a Csehiben az úrbéri rendtartáshoz készült Idealia szószerinti szövegét: „Mi alább Írattattak Csehi ezen Tekintetes Nemes Szála Vármegye Helységbeli Bíró és Esküitek, úgy szintén többen is, az lakosoknak vénei, ezen alább következendő 9 kérdésekre jelen levő Magistratualis Urak által megkérdeztetvén, Hütünk letétele után eképpen ki nyilatkoztató mód szerént egyenes bizonyságot teszünk. " A hatóság által feltett kérdésekre adott válaszok: „Kurucz háború után, és éppen az 1713-dik esztendőben, néhai Méltóságos Földes Urunk, Volkra Ottó János Weszprémi Püspök Úr üdéiben Helységünk megszállétatván Terstyánszky István, az uradalom Praefectusa által ki adott contractus szerint: utóbb megint bizonyos urbárium szerint, mely néhai Méltóságos Galántai gróf Esterházy Imre Weszprémi Püspök és Földes Urunk üdéiben kiadatott, tettünk szolgálatot. Ezen urbárium elveszvén, megint utóbb a Nagy Métóságú Padányi Bíró Márton kegyelmes Földes Urunk Eö Excellenciája üdéiben, és ugyan 1751-dik Esztendőben robotunk és adózásaink eránt Úr Széke szolgáltatván, amely a Nemes Vármegye által is modificálva approbáltatott azon időtül fogvást a mint akkor el rendeltetett, robotoltunk és adózásainkat tettük. Esterházy és Acsády Mélóságos Földes Uraink üdéikben már nem contractus szerint, se nem is Urbárium szerint, hanem a mikor a mire szükségesek voltunk, parancsoltatván, s minden rendtartás nélkül robotoltunk. (Itt elmondották az elöljárók, hogy Bíró Márton nehéz terheket állapított meg) és annak értelme szerint tettük szolgálatainkat. Utóbb ezen mostanyi Nagy Méltóságú Püspök, Nagy Mányoki Koller Ignác Földes Urunkhoz alázatos Instanciánkkal folyamodván, melyre is Eö Excellenciája a vele született kegyességébül az füstpénzt, a kender és káposzta deismát (dézsmát) és a fonyást már három Esztendőktül fogvást el engedni méltóztatott. A legelő és a faizási jog ingyen van. Fél éves kocsmáltatási jog foltatása szabad. A másik fél évben 8 forint az árenda a kocsmáltatási jogért. A sümegi piacra haszontalan fát mind eddig szabadon volt hordanunk. A makkoltatás, makkos erdőnk levén, bérben van, ellenben nem nagy Szőlő Hegyünk vagyon, borunk nem sok terem. Contractuális Esztendeinkben... minden egész helyes Jobbágy, kinek Marhája volt, Marhával 12 napot, kinek pedig közülünk vonyós (igás) Marhája nem volt, Gyalogh 12 napot kölletett szolgálnunk, vagy pedig a szolgálat helett 3 forintot kölletett adnunk... fél Helesek pedig félannyit szolgáltak... a mezei terményekből dézsmát vagy tizedet ki kölletett adnunk. Az egész Helesek 20-22 holdasok, de van 18 holdas egész Heles gazda is. A szántókba 3-2-1 posonyi mérő gabonát lehet elvetni. Az egész helesek rétjein 16-20 szekér széna terem, sarjút nem kaszálnak. Marhás robot mindig négy vonyóssal történik, az menetel és vis száj öv étel, mivel egyéb eránt Sümeghez 1 órányira lakunk, robotunkban nem számláltatott... Kilencedet nem fizettünk, Mindenféle termésből tizedet adtunk... Esztendőnként, 1751-től az egész heles 2 ludat, 2 tyúkfiát, 24 tojást fizetett. Az 1751. évi urbárium előtt sem füstpénzt, sem tojást, sem baromfiakat nem adtunk... Istennek legyen hála, puszta heleink nincsenek. A jobbágyok örökösök, de némelyek szabadosok. Actum Csehiben 24. FebruariiA. 1768. (ZML AU, A, 1768, CS.) Az úrbéri rendelet végrehajtása A 1767-ben kiadott uralkodói pátens a következő évben került végrehajtásra Zala vármegyében. A vármegyei közgyűlés a jobbágytelek nagyságát a földminőség szerint kategorizálta. 3 osztályt állítottak fel. Az első osztályú telekbe 18 hold szántót, 16 kaszás rétet soroltak. Ezek a határ legtermékenyebb, legjobb minőségű földjeiből kerültek ki. A második osztályú telek a kevésbé termékeny szántókat és réteket foglalta magába: a szántó ebben az esetben 20 holdból, a rét 8 kaszásból állt. A harmadosztályú telek 22 hold szántóföldből és 10 kaszás rétből állt. A vármegye kiküldte szolgabíráját az esküdtekkel együtt a falvakba, ahol a földek minősége szerint osztották be a telkeket. Arról nem tudunk, hogy a vármegye emberei a határba is kimentek volna, hogy a helyszínen győződjenek meg a földek minőségéről. Csehiben 1768. február 24-én Hertelendy György szolgabíró, Vida József és Juranovics József vármegyei esküdtek a falu elöljáróságát az úrbéri viszony összességéről kérdezték. A falu részéről jelen volt Furián István bíró, Tóth János, Csombó Bálint, Szabó Mihály, Kulcsár Mihály, Czankó György és Csombó István elöljáró. Elsősorban a földesúri terhekről, majd a jobbágyi haszonvételek85