Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.

Alba Regia XXXIII, 2004 FARKAS GÁBOR A SÜMEG VIDÉKI FALVAK MÚLTJÁBÓL (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) (A veszprémi püspöki uradalom történetéhez) KÖZSEGNEVEK Sümegcsehi község neve 1909 óta hivatalos (Belügyi K. 1909, 177.). Előtte is ismeretes a név. A polgári közigazgatás a XIX. század első évtizedétől a Sümeg melletti Csehire küldte a megkereséseket. Pesty Frigyes névgyűjtésében (1865) olvasható, hogy Csehi község Sümeg tőszomszédságában fekszik (Ny. Nagy 2000, 234.). Az 1898. évi IV. törvénycikk a községi és egyéb helységnevekről intézkedett. Ennek értelmében az azonos nevű községek nevét változtatták meg. Zala megyében Kanizsa mellett létezett még Csehi, amelynek Kiscsehi lett a neve. Az 1908. évi Tiszti Czím- és Névtár szerint Csehi a Sümegi járás egyik falva, és a bazsi körjegyzőségbe tartozik. (A Sümeg elő­nevet 1909-ben Prága község is megkapta.) A Csehi törzsnév a magyar múlt korai századaiban je­lent meg. A történelmi forrásokban Ukkcsehi névvel for­dul elő (Ukchech). Ukk a magyar honfoglaló nemzetségek egyike, tagjai szállásbirtokul a Marcal-medence északi vidékét, Marczalfőt kapták meg, amely déli irányban egészen a Kovácsi-hegyig terjedt. A nemzetség település­helye Ukk volt, amelyhez - Ukkgyömörő néven (Uggemerow) - egy közeli telep is tartozott. E település a mai Zalagyömörő. Sümegcsehit a XIV. század első felé­ben is Ukkcsehi néven említették a források (1333, 1335.). Gyömörő esetében viszont a XIV. század elejéig az Ukk előnév maradt meg, területén 1620 után két hely­séget találunk, Alsó- és Felsőgyömörőt (Ila-Kovacsics 1988, II, 42, 415-417, 432). A honfoglalás kori nemzetsé­gekre - vidékünkön - több településnév emlékeztet: Táti­ka, Tekenye, Tomaj, Tűrje, Szalapa, Tördemic. E nemzet­ségek az említett vidékeken ugyancsak kiterjedt szállásbir­tokokkal rendelkeztek (Holub 1929, 15; Holub Kézirat). A XIV. század elejéig a honfoglaló nemzetségek politikai szerepe elhalványult. Az Anjou-házi királyok alatt új hatalmi elit emelkedett fel, és nyomult a korábbi birtoko­sok helyére. A fejedelmek idején, az Árpádok alatt a Szántói-medencét és a körülötte levő hatalmas erdőséget birtokló Tátika nemzetség elveszítette vezető szerepét. Szent István a veszprémi püspökség alapítólevelében Kolon városhoz tartozó helységeket adott át az egyház­nak. Ezek között szerepelnek a Sümegtől délre, délnyugat­ra fekvő települések: Csehi, Bazsi, Prága, Uzsa, Úrbér. Kettős birtoklás esete áll fenn. Az Ukk nemzetség történe­ti jogon birtokolta az itteni szállásföldeket, a veszprémi püspökség viszont adománybirtokos volt Kolon civitas néhány falvában. A kettős birtoklás az egész középkoron át fennállt. Csehiben és az említett helységekben kisneme­si birtokosok is voltak (Holub 1929, 26.). A világi főurak helyét egyházi méltóságok, a veszprémi, a zágrábi püspö­kök foglalták el. Az Anjouk alatt a királyi hatalom centra­lizációja ment végbe, a központi hatalom a főuraktól el­vett várakat királyi felügyelet alá helyezte. Nagy Lajos 1341-ben Tátika várát elvette a veszprémi püspöktől, és helyette a kálvölgyi királynői birtokokat kapta meg. Egy századdal később, amikor a főurak ismét megerősödtek, Tátika (és Rezi) a zágrábi püspök kezében volt (Holub 1929,81,302.). Sümegcsehi név írás változatai: 1370-ben Chehy, Cheh alakban olvassuk, 1491-ben Cheek változatban jelent meg a forrásban. 1524-ben Uzsa egyik települését Püspök előnévvel találjuk (Pyspekusaya), ami a teljes püspöki birtoklást jelezte a másik Uzsával szemben, amelynek Szent-lélekuzsa a neve (Csánki 1897, III, 42, 157, 174­175.). Csehi esetében mintegy 100 évvel később jelentke­zett a Püspök előnév, amely az egyházi terminológiában rendszeressé vált. E tény is jelzi, hogy a török hódoltsági viszonyok közepette a kisnemesek eltűntek a településről, a birtokot a veszprémi püspökség sümegi uradalmába integrálták. 61

Next

/
Thumbnails
Contents