Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Szemle – Rundschau - Lukács, László: Vajkai Aurél, három levele tükrében. XXXIII. p. 222–226.
A Magyar Néprajzi Társaság választmánya 1977-ben a Györffy István Emlékérmet Vajkai Aurélnak ítélte oda. Döntésének indoklásában olvashattuk munkásságáról: „Résztanulmányokon túl feldolgozásai monografikus igényűek. Kiemelkedő munkája az 1959-ben megjelent Szentgál, egy bakonyi falu néprajza, mellyel a kandidátusi fokozatot elnyerte." 10 Kitüntetéséhez levélben gratuláltam, válaszlevelében ezt köszönte meg. A Szentgál monográfia II. kötetének kiadási nehézségeire a harmadik levélben is visszatért. A harmadik levél címzése: Lukács László urnák, Székesfehérvár 1. István Kir. Múzeum. Pf. 12. 8001. Feladó: Vajkai Aurél, Cserszegtomaj V. k. 8372. A kétoldalas, kézzel írt levél szövege: Kedves Barátom! Nagyon, de nagyon köszönöm a Múzeumnak és Neked, hogy a csodálatosan szép néprajzi könyvet, a Puszták Népe A Mezőföld történetét nekem elküldtetek. Bevallom, hogy ilyen szép kiállítású és gazdag tartalmú néprajzi müvet még alig láttam. Nagyszerű a tartalmi felépítése, s egészen újszerű, ahogy sorban megszólalnak a régi öregek, vallomást tesznek dolgos, küzdelmes életükről, rávilágítva a régi társadalomra, a paraszti életre. S mindehhez remek fényképeken életre kelnek arcaik. Úgyszólván megszólalnak élő hangon, és csak bámulva hallgatom vallomásaikat, beszédüket, és nézem arcukat, ahogy őszintén beszélnek hozzám. Csodálatosan szép, gazdag könyv. De felmerül bennem a kérdés, a kínzó kíváncsiság: miért nem tudnak ilyen szép, gazdag néprajzi könyvet Budapesten is kiadni? Vájjon tanul ebből az Ethnographia? Szomorú, hogy néprajzi folyóiratunk csak bonyolult elméleti kérdésekkel foglalkozik, távoli népek néprajzával, s alig törődik a régi magyarság most pusztuló, szemünk láttára eltűnő néprajzával. A vidéki kiadványok most kezdenek nagyon jók lenni. Talán láttad a Veszprém megyei Múzeumok legutóbbi vaskos kötetét, amiben Petanovicstól jelent meg egy rangos kis írás a 75 éves Vajkai Aurélról... Különben ebben a kötetben megjelent tőlem is írás a paraszti munka betanulásáról. A Mezőfölddel kapcsolatban azonban volna egy szerény megjegyzésem. A közölt irodalomban ugyanis meg lehetett volna említeni engem is. A Mezőségről ugyanis valamikor én is írtam, írásom a Néprajzi Értesítőben jelent meg 1940. évi 1-2. számában. (Veszprém megye népi építkezése). - Ebben szólok néhány mezőföldi falu építkezéséről (pl. Sáregres), a lakóházról, gazdasági melléképületekről, a dóri kemencéről, alaprajzokat is adok. Képmellékletek is találhatók. Visszatérve a könyvkiadásra, szomorúnak mondhatom, hogy Szentgál szellemi néprajza с könyvem kéziratát 20 évi halogatás után csak most fogadta el az Akadémiai 10 A Társaság új kitüntetettjei. Néprajzi Hírek VI. 1977: 74. Kiadó kiadásra, de az is csak 3-4 év múlva fog (ha fog) bekövetkezni. - Szomorú, hogy nálunk ily lassan és ritkán kerülnek néprajzi művek kiadásra, amikor pl. a román Kriterion több magyar néprajzi munkát ad ki, mint mi Pesten, a magyarok. Én sajnos gyenge vagyok, betegeskedem. Jelenleg a nyáron kis, szép tanyámon vagyok, a Keszthely melletti Cserszegtomaj on. Szívesen látnám, ha meglátogatnál itt, elbeszélgetnénk néprajzi dolgokról. Tehát jöjj Cserszegtomajra: Kw-A^ Meleg baráti szeretettel üdvözöl: Dr. Vajkai Aurél Cserszegtomaj. 5. ker. 8372 Cs. 1981. június 18. Demeter Zsófia történésszel közösen, a székesfehérvári István Király Múzeumban, 1979-ben rendezett, A puszták népe - A Mezőföld története című kiállításunk könyvvé terebélyesedett katalógusát, amelynek fotó illusztrációit Gelencsér Ferenc készítette, küldtem meg Vajkai Aurélnak. ' ' Levelében ezért mondott köszönetet, kiadványunkat talán érdemén felül is dicsérte. Önérzetesen megjegyezte, hogy népi építészeti tanulmányát, amelyben a Mezőséggel is foglalkozott, megemlíthettük volna az irodalomjegyzékben 12 . Levelében felváltva használta a Mezőföld és a Mezőség tájneveket, ahogy az a közbeszédben, hibásan, még napjainkban is előfordul. 13 Említett tanulmányában Mezőségnek nevezte az enyingi járás területét. 14 Vajkai Aurél Veszprém megye népi építkezését bemutató klaszszikus tanulmányára Gunda Béla hívta fel figyelmemet még egyetemi hallgató koromban. Néprajzi diplomamunkám irodalomjegyzékében szerepel ez a tanulmány, de a mezőföldi katalóguséban nem, mivel ahhoz nem használtam. Később a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara műemlékvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzésén 1980-ban megvédett, Tűzhelyek a mezőföldi házban című diplomamunkámban, a Káli-medence népi 11 Demeter-Lukács 1980 12 Vajkai 1940 13 Lukács 1997: 314. 14 Vajkai 1940: 15. 224
