Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.
A könyvtárgyakhoz sorolhatók a könyv formájú, de nem papírból, hanem más anyagokból készült alkotások. Ezek a tárgyak az anyagokhoz kapcsolható asszociációkkal növelik saját intenzitásukat (pl. egy ólomból készült könyv utalhat a mélységre - a felszínesség ellentétére). Ez a csoport nem információhordozó, lényegük fizikai létükben, formájukban, tapinthatóságukban, vagy akár illatukban rejlik. Azáltal kapnak értéket, hogy ragaszkodnak az ismerős szerkezethez, formához. A könyv kódexformátumára mint hagyományra hagyatkoznak, a könyv ikonikus, kulturális és szimbolikus létére utalnak. Erre a kategóriára példa Calogero Bárba Once upon a time there was a book [Egyszer volt, hol nem volt a könyv] című viaszból készült könyve (V. tábla 80. kép), Byron D. Clerex Purification - Soap Book [Megtisztulás - Szappan-könyv] című szappanból öntött munkája (V. tábla 81. kép). Ólomból készült Philip Vaughan -Williams Cím nélküli könyve (V. tábla 82. kép), Ivano Vitali Ex Libris Tatsachen über Deutschland [Ex Libris - Tények Németországról] papírmaséból (V. tábla 83. kép), Mariapia Fanná Roncoroni Néma könyve fából (V. tábla 84. kép), Szirányi István Teakönyve pedig teafü masszából (V, tábla 85. kép). Eperjesi Ágnes és Várnagy Tibor Vizes könyvének oldalait vízzel teli átlátszó nejlonok alkotják, a víz az idő során teljesen elpárolgott belőlük (V. tábla 86. kép). A könyvtárgyak egy másik csoportjába tartoznak azok a különleges művek, amelyeknél a könyvre már csak a könyv egy fragmentuma, részlete utal. Ez a műcsoport asszociációs képességünkre épít. Egy könyv leszakított, az oldalaktól megfosztott kemény borítójára, vagy a könyv magában álló gerincére úgy kell tekintenünk, mintha az egész könyv ott lenne. Ezek a részletek utalások, hivatkozások. A könyv többi részét, a könyv egészét is magukba foglalják. Az egyik példa a gyűjteményből Guy Bleus My First Dictionary [Első szótáram] с. alkotása. Egy kis fatáblára egy nagyszótár gerincét ragasztotta föl. Rónai Péter a Kassák töredék c. tárgyával (V. tábla 87. kép) még tovább megy: keret, fatábla nélkül állít ki egy könyvborítót, mégpedig Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című könyvének borítóját. A könyvtárgyakhoz tartozik, bár külön alkategóriába nem sorolható Ruggero Maggi This is the smallest artists ' book [Ez a legkisebb művészkönyv] című, 3,1x2,4 cm-es könyvecskéje (V. tábla 88. kép). ÖSSZEGZÉS Mivel a művészkönyvvel összefüggő források jelentős része a nemzetközi szakirodalomban található, az első fejezetben munkámat elsősorban idegennyelvű írások felhasználásával alapoztam meg. Amint az talán írásomból is világossá vált, a művészkönyvvel mint egy rendkívül heterogén műtárgycsoporttal állunk szemben. A művészkönyv alapvetően intermediális jelenség, nehezen ragadható meg fogalmilag. A bevezetőben citált nemzetközi irodalom sem igazán volt képes tárgykörünk megnyugtató körülírására. A szerzőket olvasva gyakran az volt az érzésem, ha eléjük tennének egy tárgyat, abban, hogy az művészkönyv-e vagy sem, majdnem mindannyian egyetértenének, de a miért-en, az egyéni indokaikon bizonyosan összevesznének. Munkámban szerencsére, nem nagy számú, de értékes magyar nyelvű szakirodalomra is támaszkodhattam. Bár többen is kutatták, kutatják a témát, monografikus mű mindezidáig még nem jelent meg Magyarországon. A fehérvári gyűjtemény kapcsán a kiállítást is kezdeményező Kovalovszky Márta írásait kell említeni. Jelentősek az alkotóként és teoretikusként is ismert Perneczky Géza tanulmányai, elemzései. Néhány hazai szerző is szentelt egy-egy cikket a témának. A forrásirodalomból ízelítőt az Idegen az ajtóban című kötet adott, amelyben a szakirodalomjelentős alapszövegei magyarul olvashatóak. A nemzetközi színtérhez képest Magyarországon csak néhány évtizeddel később indult el a művészkönyvvel mint képzőművészeti médiummal - való foglalkozás (a hazai feltételek sokban különböztek a nemzetközitől). A fáziskésésnek egyik bizonyítéka többek között, hogy a Magyarországi Művészkönyvalkotók Társasága is csak 1993-ban alakult meg. Tagadhatatlan, hogy épp a fehérvári kiállításoknak köszönhető, hogy az addigi minimális érdeklődést Magyarországon is élénkebb figyelem váltotta fel. Remélhető, hogy a legnagyobb hazai művészkönyvgyűjtemény katalogizálásával, feldolgozásával egy keveset magam is hozzájárultam a Kovalovszky Márta által kezdett munkához. A feldolgozás során - bár csupán arra vállalkoztam, hogy összerendezzem, áttekintsem a témával összefüggő legfontosabb elméleti írásokat - magam is láttam, hogy a részben felfejtett szálak követése is mennyi új lehetőséget, érdekes összefüggést rejt még magában. A 2006-ra tervezett IV. Nemzetközi Művészkönyvkiállítás minden bizonnyal ismét előtérbe helyezi majd az olykor talán méltatlanul elhallgatott tárgyak bemutatását. 177
