Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.

tábla 8., 9. kép) ház alakú, harmonikaszerű en kinyithatók az oldalai, ha kinyitjuk 6 táblából áll. Mindegyik tábla alja ki van vágva, mintha bejáratok lennének, föléjük ragasztotta be a művész a szövegeket. A hat kis harmonika formára hajtogatott papírt az olvasónak kell kinyitni, lehúzni, hogy olvasható legyen. Ezek szinte lépcsőként funkcionálnak, és invitálják az olvasót be a házba, a történetbe. A történetet egy hétéves afro-amerikai kislány szemszögéből írja le a narrátor, az olvasó csak annyit tud és annyit lát, amennyit a kislány. A kislány a kertben játszik, mikor bentről sikítást hall, berohan a házba, ahol édesanyja a padlón fekszik, és kéri őt, szaladjon gyorsan a nagymamáért. Orvosok, családtagok érkeznek, nagy a zűrzavar, a kislány végig sír. Mivel csak a gyerektől tudhatnánk meg, hogy mi történt, őt azonban nem engedik közel édesanyjához, az olvasóban is egyre nő a feszültség. A szöveg szerint közben folyamatosan emberek szaladgálnak idegesen ki-be a házból. Az utolsó oldalon végre kiderül, hogy az édesanyja kislányt szült. A szövegek fölött beragasztva fotók láthatók, családi jelenetekkel, portrékkal - mint egy családi fotóalbum. A házforma szerkezetbe integrált képek és az olvasott szöveg együtt mintegy a fenti családi esemény megfigyelőjévé teszik az olvasót. Ez a kis könyv is jó példa a művészkönyv „működésére": a forma és a tartalom egymást erősíti, magyarázza, a megvalósítás és az üzenet egységet alkotva összefonódik. Douglas Beube Manhattan Street Romance [Manhattan utca(i) románc] című fekete-fehér füzete (I. tábla 10. kép) dekonstruálja mindazt amit az elbeszélésről, és a fotografikus regényről tudunk. Csupán pár szöveges blokk van benne, amelyek bepillantást engednek egy férfi és nő kapcsolatába, de azonkívül, hogy mindketten vonzódnak a bohócokhoz, további részletekkel nem szolgál. A fotóregény hagyományait sem követi, nem alakul ki egy lineáris történet, az egyes fotókba több, kisebb méretű kép részleteit montírozza. A képek többsége New York városról szól, úgy tűnik Manhattan ugyanannyira a vonzalom tárgya, mint a nő. Erre enged következtetni a cím is, mivel az utalhat „a románc" helyszínére, de a „manhattani utca" lehet az érzés tárgya is. Az egyes oldalak tobzódnak a fotókban, egymás fölött több rétegben jelennek meg, a néző tekintete elidőzhet rajtuk, elgondolkozhat, vajon a takarás alatt a képek hogyan folytatódhatnak, de ugyanakkor filmszerű felvillanásuk, ritmusuk viszi, sodorja a nézőt a további képek, a könyv vége felé. Smith és Zimmermann egy-egy kiemelkedő munkája Keith Smith Out of Sight [Nem látható] című könyve (I. tábla IL, 12. kép) csak szöveget tartalmaz. A könyv oldalait úgy vágta el, hogy minden egyes oldal pontosan egy betűnyivel szélesebb. Ha a könyvet kinyitjuk, a borító után, az első oldalon egy teljes értékű szöveget, versszakot olvashatunk, úgy, hogy az egymás alatt fekvő oldalakon lévő, „kilógó" betűket is hozzáolvassuk az első oldalhoz. Lapozáskor újabb szöveg tárul fel, mert Smith az áthajtott lapok túloldalára, tehát a bal oldalra is nyomtatott szavakat (és a jobb oldalon is láthatóak maradtak a már első oldalon is olvasott betűk, szavak). A megadott betűsorokból minden lapozáskor újabb és újabb értelmes, teljes szöveg születik, (pl. az első oldalon „Dearly I draw him near me", a második oldalon „ Tenderly I draw him near again", a harmadik oldalon a „maradékból" új mondatot kezd: „Erase today I saw him appear" stb.) A vágott technika segítségével az egyes oldalak nincsenek elválasztva, hanem egymással szoros összefüggésben olvashatók. A könyv borítólapján a fekete színnel nyomtatott cím alig különíthető el tónusában a fekete háttértől, ezzel is hangsúlyozva a címben is jelzett gondolatot, hogy „a nem látható", az elrejtett (így például a folytonos betűcserékből előálló, alakuló jelentés is) csak kellő figyelemmel fejthető, illetve érthető meg. Philip Zimmermann High Tension [Nagyfeszültség] című könyve (1. tábla 13., 14., 15. kép) véleményem szerint a gyűjtemény egyik legjobb darabja.

69 Ha be van csukva, furcsa, ötszögletü a formája, a borító széle cikk-cakkosra vágott. A borítón a művész arca látható, ezüstös-zöldes színű, csillogó printen. A felnagyított fotó raszteres felülete többdimenziós hatást kelt. A rózsaszínnel nyomtatott címfelirat úgy tűnik, a kép fölött lebeg. A fejből a napkitörésre emlékeztető (de sötét) nyalábok állnak ki. Persze a címre gondolva akár áramütésre is asszociálhatunk. Ha kinyitjuk, és lapozzuk a könyvet (I. tábla 16. kép), az oldalak bár részben egymást fedik, sosem esnek egybe, ugyanis minden oldal a vízszintestől 20-30 fokkal van elfordítva, az egyik a bal alsó-jobb felső tengelyen, a másik a jobb alsó-bal felső tengelyen, és így tovább. A borítón látott cikk-cakk vagy tüske motívum visszaköszön a belső oldalakon is: hol konkrét kivágott formában, hol és ez még érdekesebb - a várt tüskés szélű oldal helyett csupán illuzionisztikusan, az oldalak szélére nyomtatva jelenik meg. Minden oldalon más és más kép van, néha motívumában, mintájában vagy színében a megelőző oldallal kapcsolatban. Az, hogy minden oldal ferde és a lapszélek mintázata aszimmetrikus (a címben is jelölt módon) feszültséget, idegességet kelt a nézőben. Minden oldalon l-l sor szöveg olvasható, amelyek vízszintesen futnak, de ha a képet nézzük, állandóan rézsútosan kell forgatni a könyvet, míg a szöveg olvasásához vissza kell állítani vízszintesbe. A mű tehát az olvasás egyik természetesnek vett aktusát, a fókuszálást kérdőjelezi meg. (I. tábla 17. kép) Kép is, szöveg is a címre, a feszültségre utal. A képek konkrétan is kapcsolatban állnak a feszültség szó fizikai jelentésével, értelmével: erőművet, különböző kapcsolóA mű részletes elemzése előtt, az érthetőség kedvéért egy rövid szómagyarázat szükséges. Az angolban a tension 'feszültséget' (pszichológiait is, pl. increase the tension 'növeli a feszültséget') jelent. Az elektronikai értelmű 'nagyfeszültség' angolul 'high-tension'. 170