Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.

Alba Regia XXXIII, 2004 IZINGER KATALIN A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM MŰVÉSZKÖNYV-GYŰJTEMÉNYE

1 BEVEZETÉS A müvészkönyvek a 20. század több művészeti irányzatával is kapcsolatban állnak: az orosz és olasz futurizmussal, a dadaizmussal, a Bauhaus-zal, a fluxussal, a konceptualizmussal. Ennek ellenére a művészkönyvről mint médiumról - bár számos kiállítási katalógus, cikk, tanulmány tárgyalta - nagyon kevés összefoglaló könyv íródott; nem mérték fel jelentőségét, elfogadottságának és részben feldolgozottságának - mai állapotát tekintve, a művészkönyv csak periférikus jelensége a 20. századi művészet történetének. Dolgozatomban egy konkrét gyűjteményt, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyvgyüjteményét dolgoztam fel.

2 Munkám során természetesen nem csupán a fent említett problémával találkoztam, hanem a művészkönyv fogalmi tisztázatlanságával is meg kellett küzdenem. Az alábbiakban - a konkrét műelemzések előtt - megkíséreltem a rendelkezésemre álló szakirodalom alapján, egy rövid áttekintést nyújtani arról, hogy a kérdés szakértői mit gondolnak kutatásuk tárgyáról.

3 Az itt olvasható írás a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakára 2003-ban benyújtott szakdolgozatom szerkesztett változata. Témavezető: Szőke Annamária. A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2000-ben rendezték meg a III. Nemzetközi Művészkönyv-kiállítást, amelynek előkészítésében múzeumi gyakorlat keretében vehettem részt, ekkor kerültem kapcsolatba a művészkönyv-témával. Későbbiekben én végeztem az összegyűlt anyag, a gyűjtemény katalogizálását (lásd I. számú függelék). A rendelkezésemre álló szakirodalom nagy része a székesfehérvári múzeum művészkönyv-gyűjteményének könyvtárából, részben a budapesti Artpool Művészetkutató Központból, valamint saját, külföldi útjaim anyaggyűjtéséből származik. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kovalovszky Mártának a téma feldolgozásához nyújtott segítségéért. A MUVESZKÖNYV FOGALMA ES TÖRTENETE A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN A müvészkönyvek (számba véve alakjukat, méretüket, funkciójukat stb.) igen sokfélék. E terület még a legalaposabb próbálkozókat is elriasztja attól, hogy pontos definíciót adjanak a művészkönyv mibenlétéről. „Olyan bőséges számú a művészkönyvre vonatkozó definíció, mint amilyen sokféle müvészkönyv létezik." - olvasható Barbara Moore és Jon Hendricks közös cikkében.

4 Művész/könyv 3000 évvel időszámításunk előtt az információkat, törvényeket, emlékeket köveken, sziklákon, agyagtáblákon, fatáblákon, bőrön, növényeken, papiruszon gyűjtötték, őrizték. A könyv ebből kinövő funkciójára használta Henning Mittendorf a könyv mint „gondolatok gyűjtője" (container of ideas) kifejezést: eszerint a könyvek arra szolgáltak, hogy gondolatokat, szabályokat, tudást, információt, történeteket tároljanak, hordozzanak. A forma, a méret, az anyag nem volt fontos, csupán a gondolatok szállítása. Henning Mittendorf szerint tehát tágabb értelemben a könyvek közé sorolhatjuk az ősi és a legújabb médiumokat is: az agyagtáblákat, fatáblákat, papirusztekercseket csakúgy, mint a kazettákat, floppylemezeket, CD-ROM-okat.

5 Míg a legtöbb ember egyetértene a könyv definíciójában,

6 nehézségekbe ütközünk, ha a művészkönyvet egyetlen, egyszerű állítással szeretnénk jellemezni. Moore - Hendricks 1981, 1. Mittendorf, 2002, 1. Az Akadémiai Kislexikon könyv-meghatározása a következő: a szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározó sorrendben egymást követő - esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget ill. illusztrációt tártai159