Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter, Zsófia: A zámolyi uradalom. XXXIII. p. 125–157. T. I–IV.

magatartásán. A következő években az uradalom némileg emelte a béreket, a földmunkások pedig nem éltek a sztrájk eszközével, hiszen kenyerüket így nem kereshették meg. Az úgynevezett derestörvény, az 1906. évi XLV. törvénycikk ellen a megye több településéhez hasonlóan tiltakozó gyűlést tartottak Zámolyon is, amelynek szóno­ka Böde János volt (Farkas 1978, 98.). A földmunkás szervezethez az első világháború végén már több mint 300 zámolyi csatlakozott. Zámolyon a szociáldemokraták befolyása volt a leg­erősebb. 1919. január 10-én így írt a Székesfehérvár és Vidéke a Népszava: „Zámolyon az egész község lakossága a szociáldemokrata párthoz tartozik ". Ez így persze nyil­ván csak propagandisztikus célból íródott le, hiszen a szociáldemokrata pártszervezet hivatalosan csak március 2-án alakult meg Zámolyon (Lukács 1968, 44.). Erről is hírt adott az akkori napilap március 5-ei száma, de akkor már a fontosabb esemény, mely Zámolyon lezajlott, a termelőszövetkezet megalakítása volt: „Zámolyon vasár­nap délután az ottani 300 tagú földmunkás szervezet egy­hangúlag magáévá tette a termelőszövetkezet alakítását. A határozatot jegyzőkönyvbe foglalták, s azt fölvitték az országos szervezetnek. E szerint átveszi a szervezet Merán tulajdonát képező Marschall és Vogl-féle bérletet. Az átvétel rövidesen megfog történni. - Ugyanekkor a föld­munkás szervezeten kívül állók megalakították a szociál­demokrata pártszervezetet, úgy, hogy a község valameny­nyi lakója a szociáldemokrata lobogó alatt áll." 50 Április elején létre is jött a Zámoly Belmajori Termelőszövetke­zet 4400 katasztrális holdon. Tagjai az uradalom cselédei, napszámosok és részesaratók. A szövetkezet tagjainak és az ellátatlanoknak közös konyhát állított fel, és ingyen húst méretett az Új utcán Schulhof Kálmán hentesnél (Lukács 1968, 42-43.). Az államosított iskola III. osztá­lyát is az egyik uradalmi, ekkor termelőszövetkezeti épü­letben helyezték el (Farkas 1975, 55.), ahol Molnár Sán­dor állami tanító dolgozott 1919. április 23-tól augusztus 15-ig (Szabó 1968, 30.). A termelőszövetkezet alakítása természetesen már ek­kor is nagy vitát kavart. Nem is csupán a birtokos parasz­tok ellenezték: a nép többsége ugyanis a föld felosztását szerette volna elérni. A termelés folyamatossága, s ezzel az 1919. évi kenyér ekkor azonban valóban csak így, a nagyüzem egybentartásával, eszközeivel és állatállomá­nyával, valamint az uradalom vezetőinek tapasztalatával volt megteremhető. A szövetkezetet a tagokból választott direktórium és az uradalmi intéző közösen vezették. A részes- és a napszámbéreket megemelték a szövetkezet­ben dolgozóknak, a szövetkezeten kívüliek adóját viszont eltörölték. Ehhez az évhez kapcsolódik Nagy Károly (1867-1943) katolikus pap sajátos szereplése. Az ő ügyéről, amely természetesen egyházi természetű volt, itt nem írhatok, annyit azonban itt kell megjegyezni, hogy Nagy Károly volt Fejér megyében az egyetlen világi pap (a másik szer­Székesfehérvár és Vidéke a Népszava, 1919. március 5. zetes volt), aki nyíltan a proletárdiktatúra, a termelőszö­vetkezetesítés és az iskolák államosítása mellé állt. Már­cius 29-én népgyűlésen agitált a proletárdiktatúra vívmá­nyai mellett, ezen a gyűlésen választották meg a községi direktóriumot. Elnökké D. Szabó Istvánt, tagokká pedig Baki Ádámot, Filotás Józsefet, Simon Józsefet és Újvári Józsefet választották (Lukács 1968, 45.). Baki Ádám a járási tanácsban is képviselte Zámolyt. A katonaköteleseken kívül Zámolyról hárman önkén­tesként álltak be és harcoltak a Vörös Hadseregben. A Zámolyról elszármazottak közül ketten, Baki József és Mészáros József vöröskatonaként estek el (Szabó 1968, 53.). A tanácsköztársaság utáni rövid ideig tartó román megszállásnak is volt zámolyi áldozata. Béres Istvánt kényszerítették a románok arra, hogy a rekvirálókat Pát­kára vigye kocsiján, s miután vonakodott befogni a lova­kat, nyomorékká verték (Lukács 1968, 47.). A bukás után a direktóriumbeli szereplés miatt életve­szélybe került személyeket Gulyás Kornél református lelkész mentette meg attól, hogy a különítményesek elvi­gyék (Szabó 1968.). A tanácsköztársaság bukása után visszahelyezték hiva­talába a képviselőtestületet és az elöljáróságot, a szociali­zált birtokrész visszakerült a Merán birtokok igazgatásá­ba, az iskolák pedig az egyházak gondozása alá. Horváth József jegyző, aki a tanácsköztársaság alatt is mérsékelni igyekezett az ellentéteket, visszakerült hivatalába. 1941-ben a Merán-uradalom parcelláztatott, a már megkezdett utcákat észak felé, a Belmajor felé folytatták. A két új utcában összesen 55 új ház épült. Mekis János 1975-ben készült cikke így számolt be ennek a korszaknak az építkezéseiről: „Л századfordulótól kilencszázhuszonötig az volt az építkezés Zámolyon, mikor egy-egy módos gazda megreperálta - nem a lakását - a gazdasági épületeit. Huszonkettőben házhelyeket osztanak (drága pénzért), huszonöt, huszonhatot írnak, mire megkezdődik az építke­zés. Deszka közé döngölt sárból, kővel kevert vályogból. Tető, FA KSZ-kölcsönből vett, vagy fakereskedőktől hitelre kapott faanyagból. A híres zámolyi tankcsata napjaiban ötvenöt új, sárfalú házról tépték le a páncéltörő lövedékek meg a légnyomás a kölcsönfödelet. " (Mekis 1975, 7.). Zámoly XX. századi legnagyobb megpróbáltatását és pusztulását a második világháború hozta. A faluba 1944 márciusában német repülős egységet, majd májusban a Magyar Királyi Honvéd Harckiképző Repülő Ezred Meg­figyelő Osztályát szállásolták be. Ezután mindennaposak lettek a falu életében a katonák, hiszen a fornai hadi repü­lőtér már nagyüzemben működött (Szabó 1968, 62-63.). Ma már szinte legendaszámba megy, hogy a kitelepí­tés, majd a háború után hazatelepülők legtöbbje faluját, templomát vagy házát hiába keresve a rommá lőtt és tűz­zel próbált településen még macskát sem talált. Hulla, rom és fel nem robbant lőszer viszont bőven volt. Kilőtt tankok, lezuhant repülőgépek és mérhetetlen fájdalom az 148

Next

/
Thumbnails
Contents