Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter, Zsófia: A zámolyi uradalom. XXXIII. p. 125–157. T. I–IV.
egy részét, a meg nem váltottakat és a nagy tömegű megművelt remanenciát valóban visszavette. Mindezen közben Zámoly határa kultúrtájjá alakult. A határrészek rendeződtek, a határt három nyomásban művelték, sőt az uradalom már Borbálapusztán 5700 holdon négyes vetésforgót is alkalmazott (Pénzes 1873, 21.). Utak, fasorok alakultak ki, kutak és itatóhelyek épültek. AZ 1848-1849. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC AZ URADALMI VISZONYOK TÜKRÉBEN Az elemzett perfolyam legjellegzetesebb képviselői sorra feltűnnek a falu 1848-49-es történéseiben, persze nem véletlenül. Pusztán ez a tény is megvilágítja azt a szoros összefüggést, ami az úrbéri peres viszonyok ziláltságából következik a jobbágyfelszabadítás, az úrbéri viszonyok megszüntetése lázában égő forradalmi napokban és a szabadságharc évében. A szabadságharc legfontosabb, az emlékezetben is megőrződött zámolyi története ugyan már a szabadságharc leverése utáni megtorlás eseménye, mégis ennek kapcsán született egy feldolgozás a falu 1848-as hagyományairól. A történteket Szórády Gyula zámolyi plébános örökítette meg 1905-ben kiadott kis könyvében, azzal a céllal „hogy községünk Zámoly község szereplését ama fény- és gyásznapokban, szem- és fültanúk meghallgatása és teljes hiteltérdemlő vallomásaik alapján röviden megírjam s átadjam az utókornak." (Szórády 1905, 5.). A plébános tehát még élő szemtanúk emlékezéseit gyűjtötte egybe, ily módon könyvecskéje elsőrendű forrása a faluban történt eseményeknek. Szórády plébános abból a tényből indul ki, hogy a nagy dolgok készületét jelezte, hogy „a mi kis vértesaljai falunk népe is annyira érdeklődött a Pesten történtek iránt". A hírek továbbításában döntő szerepet tulajdonít a Pestről visszaérkező vásári sokaságnak, akik hiteles tanúkként számoltak be a március 15-ei eseményekről. A jobbágyfelszabadítás tényét József napon, március 19-én tudta meg a falu: „Körmendi, az akkori uradalmi direktor Zámolyra jőve, akik robotban szántottak, hazabocsájtotta rögtön azzal a megjegyzéssel, hogy megszűnt a robot! a tavasz fokádása, a Józsefnap meghozta a magyar népnek is a szabadság illatozó virágát." A jó hírt a falu gyűléssel ünnepelte: „a községet zeneszó, hazafias dalok s nemzeti zászló elővitele mellett (vitte egy 85 éves agglegény, Tanárky Józsefi körüljárták. " Nincs azonban az a jó hír, melynél jobbat nem lehetne elképzelni: a jobbágyfelszabadítás, az úrbériség felszabadítását jelentette az áprilisi törvények értelmében. Mint annyi más helyen, Zámolyon is együtt fakadt ezzel az elégedetlenség is, az eddig is szegény emberek, akik úrbériséggel eddig sem bírtak, úgy szereztek maguknak az uraságéból, ahogy tudtak. Mindehhez hozzájárult az az elkeseredés is, ami az uradalom intézkedései miatt a zámolyi úrbéreseket jellemezte. A perfolyam elemzésekor összefoglaltam a faizás és nádlás megvonása, illetve az irtásföldek visszavétele miatt kialakult helyzetet, amely szinte az egész XIX. században meghatározta a földesúr intézkedéseivel, akaratával szembeni közhangulatot, s amely nélkül a zámolyiak 1848. évi állásfoglalása nem érthető meg. Bonyolította a helyzetet, hogy az árendás birtokosok is ugyanolyan szabadságokat követeltek, mint az úrbéresek 34 . Pedig a szerződéseseket a jobbágyfölszabadítás nem érintette, az ő szolgálataikat nem az úrbéri viszony, hanem szerződésük szabta meg. A zámolyi esetről a Közlöny, a kormány hivatalos lapja tudósítójaként Boross Mihály számolt be, de hozzátette: „tettleges ellenszegülés seholsem történt" 35 . Mintegy mellékesen jegyezte meg ugyanitt, hogy elfogták az elmúlt évben halva talált zámolyi kocsmárosné gyilkosát. A Fejér Megyei Bizottmányban Zámolyt Farkas Dániel református lelkész, Nagy Sámuel, Simon József, Simon István, a falu bírája és a jegyző képviselte 36 . A Bizottmány 1848. május l-jén alakult meg a közgyűlés 157 tagjából, a közgyűlésen a megye április 22-én kinevezett új főispánja, idősebb Pázmándy Dénes elnökölt. A közgyűlésen, az állandó Bizottmány megválasztása mellett, egy ötven tagból álló központi választmány is alakult az országgyűlési választások lebonyolítására. A választmány elnökévé a másodalispánt, a zámolyi nemesek közül hivatalnoki pályára lépett Cserna Károlyt választották (Erdős szerk. 1998, 5-10.). Az első népképviseleti országgyűlési választáson, 1848. június 20-án Zámoly a csákvári választókerülethez tartozott. A négy képviselőjelölt közül elsöprő többséggel (a leadott 1616 érvényes szavazatból szerzett 1097 szavazattal) Madarász Lászlót választották képviselővé (Csurgai Horváth 2000, 59.; Erdős-Háry-Kelemen 2001, 47.). A Bizottmány 1848. augusztus 3-án új közigazgatási beosztást fogadott el: Zámoly, az ekkor öt szolgabírói kerületre osztott csákvári járás második kerületeként Pátkával, Pákozddal, Sukoróval és Gárdonnyal alkotott egységet, élére Nagy Károly főszolgabíró és Meszlényi Ferenc esküdt került 37 . A pesti forradalom vívmányaként, a belső rend és a fegyveres önvédelem céljából létrehozott nemzetőrség szervezése Fejér megyében és Székesfehérváron szinte a forradalom pillatatában elkezdődött (Magony 1998, 9.; Boross, 1881-1882. 15.). „A nemzetőrök mellükön kokárdát, karjukon nemzeti szín szalagot viseltek, hogy mindenki megismerje és tisztelje bennök a nemzet polgárkatonáit" - írta a szemtanú és az események egyik jeles Fejér Fejér megye bizottmányi ülésének jegyzőkönyvei, 1848. 2170. 1848. augusztus 3. Közlöny, 1848. július 20. 41. szám. 181. FML. A Fejér Vármegye Bizottmányának jegyzőkönyve, 1848. 1307. sz. 1848. május 1. FML. Fejér Vármegye Bizottmányának jegyzőkönyvei. 1848. 1989. sz. 1848. augusztus 3. 141
