Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 32. 2002 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2003)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A Fejér vármegyei történeti archontológia III. p. 61–101.
1945: Barabás Ferenc tiszti főügyész 1948: Benda Oszkár (március 1-től) tb. tiszti főügyész Barabás Ferenc végkielégítése (október 31.) Horányi Sándor (december 6-tól) helyettes tiszti főügyész 1949: Weiss (Csongor) Endre (megbízás: április 13.) tiszti főügyész Horányi Sándor (felmentve: június 30.) helyettes tiszti főügyész 1950: Csongor Endre tiszti főügyész 8. LEVÉLTÁRNOKOK (1787-1950) {Archivarius - levéltárnok, vice-archivarius - allevéltárnok) 1787-ben levéltári lajstromozó (archivi registrator) működött a vármegyei kancellárián. A registrator, Hrabovszky Gáspár a kurrens hivatali ügyek lajstromozását végezte, ő tekinthető az első levéltárosnak. Kinevezése a levéltári hivatal létrehozásának minősíthető. II. József halálát követő intézkedések e téren visszalépést hoztak. 1797-ben újra neveztek ki levéltárost, Modrovich Ignác személyében. Modrovichot négy levéltárnok követte 1849-ig, akik közül három a tisztviselői pályát vármegyei levéltárnokként fejezte be. Az 1802-ben kinevezett levéltáros pályája az alábbi: Loktsánszky Antal 1775-ben vármegyei biztos a cecei passuson; 1778-1787-ig a Sármelléki járás esküdtje; 1787-1790 között irattáros a vármegyén; 1790-1802 között alszolgabíró a Sármelléki járásban; 1802-től vármegyei levéltárnok. Hrabovszky Gáspár 1787-1790 Modrovich Ignác 1797-1802 Loktsánszky Antal 1802-1823 Somogyi Ábrahám 1823-1824 Thaly Károly 1824-1832 Nagy Boldizsár 1832-1849 Györffy József 1850-1860 Nagy Zsigmond 1860-1861 főszolgabírói ranggal kinevezve Zuber Sándor 1861 levéltárnok-segéd Erényi Nándor 1862 levéltárnok-segéd Petrich István 1861-1866 szolgabírói ranggal kinevezve Stankovich Károly 1863-1866 segédlevéltárnok Salamon László 1867-1871 Fekete János 1871-1877 levéltárnok, tb. főszolgabíró Modrovich Ignác 1877-1895 levéltárnok, 1880-tól tb. főjegyző Gebauer Miklós 1895-1903 levéltárnok, tb. főjegyző Pék Béla levéltári segéd Péntek Ferenc levéltári segéd Radványi Miklós 1903-1910 levéltárnok Rexa Dezső 1910-1919 Bratán János 1919-1928 Schneider Miklós id. 1928-1938 Pfeiffer (Jenéi) Károly 1938-1950 9. VÁRNAGYOK (1789-1912) (Castellanus) 1787 Mészáros András 1816-1845 Mészöly Pál 1845-1848 Kovács Endre 1849 Heinrich György 1861-1862 Mészöly Dávid 1867 Barkács Gusztáv (egyben főcsendbiztos) 1877 Mészöly Farkas 1900-1906 Sárközy Kázmér 1911 Hlavathy Gyula A várnagy-állást az 1912: 57. te. megszüntette. Pallay Gusztáv várnagyként 13 évet szolgált, meghalt 1922-ben. 10. ADÓSZEDŐK (1695-1841) A vármegye egyik fontos funkciója a XVII. század végén az adószedés volt. Ez kivetésből, beszedésből, ill. beszolgáltatásból állt. Az újjászervezett Fejér vármegye adóügyi gyakorlatában ismeretlen a dicator. Amíg nem volt perceptor a vármegyében, az adókat a szolgabírák hajtották be. A portális adózás helyett a dikális adózás volt ismeretes a vármegyében. 1696-ban nádori porta összeírást végeztek Fejér vármegyében, amikor meglehetősen jól sikerült a vagyonállományt rögzíteni. A lakosságot névszerint vették lajstromba, és megállapították, falunként hány mérő szántóföld van. A vármegyei dikák száma 1699-ben 10.328 volt, a lakosság egy dika után 2 Ft 50 dénárt fizetett. (Egy dikának számított egy saját tulajdonú ökör, ló vagy két kölcsönpénzből vásárolt ökör vagy ló, illetve 2 tinó, 4 borjú, 15 juh, 15 sertés, 16 kas méh, 8 urna bor, 36 köböl búza, 40 köböl rozs, 60 köböl zab, 50 köböl köles.) Adószedője (perceptor) 1695-től volt a vármegyének. A XVII. század végén, a XVIII. század elején egy fő 74
