Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 32. 2002 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2003)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A Fejér vármegyei történeti archontológia III. p. 61–101.

Heltay Jenő ülnök 1931: Kukorelly Béla elnök Kalauz Ferenc helyettes elnök Milosevits Miklós ülnök Heltay Jenő ülnök Korniss Elemér ülnök Lengyel Lajos irodai alkalmazott Naupeuer Alfréd irodai alkalmazott Mechtler Jenő irodai alkalmazott Grossinger Brigitta irodai alkalmazott Liszt József irodai alkalmazott Schier Ilona irodai alkalmazott Mészöly Mária irodai alkalmazott 1932: Kukorelly Béla elnök Kalauz Ferenc helyettes elnök Milosevits Miklós ülnök Heltay Jenő (ifj.) ülnök Korniss Elemér ülnök 1940: Kukorelly Béla elnök Kalauz Ferenc helyettes elnök Milosevits Miklós ülnök Heltay Jenő ülnök Korniss Elemér ülnök 1941: Kukorelly Béla elnök Kalauz Ferenc helyettes elnök Heltay Jenő (ifj.) ülnök Korniss Elemér ülnök Szabó Elemér ülnök 1944: Kalauz Ferenc elnök Heltay Jenő ülnök Korniss Elemér ülnök Szabó Elemér ülnök Pék János ülnök Lehoczky Tibor gyakornok Liszt József irodai alkalmazott Miskei Lajos irodai alkalmzott Nagyiványi Frigyesné irodai alkalmazott Horváth István irodai alkalmazott 1945: Kalauz Ferenc elnök Barna István ülnök Heltay Jenő ülnök Korniss Elemér ülnök Pék János ülnök 1948: Kalauz Ferenc elnök Heltay Jenő helyettes elnök Horváth Jenő ülnök 1950: Kalauz Ferenc elnök Heltay Jenő helyettes elnök II. KÜLSŐ TISZTVISELŐK A JÁRÁSOKBAN A nemesi Fejér vármegyei szolgabírái Fő- és alszolgabírák, szolgabírói segédek 1692-1944 (1950) Szolgabíró -judex nobilium, vei judlium Főszolgabíró —judex nobilium Ordinarius Alszolgabíró - vice judex nobilium A központi tisztviselők a községi irányítást külső tiszt­viselőkkel oldották meg, akik a kisebb területi egységek­ben, járásokban működtek. A járásokban a szolgabíró és a szaktisztviselők közvetlenül községi ügyekkel foglalkoz­tak. A járás első tisztviselője a főszolgabíró volt, beosz­tottja a szolgabíró, a szakszolgálatot ellátó orvos, mérnök, pénztáros, számvevő. A vármegye járásai 1692 óta a közigazgatási igények­nek megfelelően változtak. Mintegy fél évszázadig a vár­megye két járásra oszlott: a vértesaljaira és a sármellékire. E járásokat egy-egy szolgabíró irányította. Az 1750-es években a járásokban egy-egy alszolgabíró is működött. 1767-ben a vértesaljai járást két részre bontották: az egyik székhelye Csákvár, a másiké Bicske lett. Ezután 3 szolgabíró és 3 alszolgabíró működött a járásokban. A XVIII. század utolsó harmadától az alszolgabírák számát kettőzték, a járási apparátusban 6 alszolgabíró dolgozott. 1826-ban a bicskei járási tisztviselők a következők: 1 főszolgabíró, 2 alszolgabíró, 3 esküdt, 1 főbiztos, 2 orvos, 1 földmérő. Az 1830-as évektől aladószedővel egészült ki a járási tisztikar. Az abszolutizmus idején a járási rend­szert racionalizálták, 1850-1860 között móri, székesfe­hérvári, váli, herczegfalvi, sárbogárdi járások működtek. A herczegfalvi járás székhelyét 1854-ben Sárbogárdra helyezték. A járások egyben bírósági egységek is voltak: a bicskei elsőosztályú, a többi másodosztályú minősítésű. A Bach-rezsim bukásával helyreállt az alkotmányos éra. Az 1860. december 19-én tartott vármegyei restaurá­ció során visszatértek az 1849 előtti járási szerkezethez. A sármellékijárás 6, a csákvári 5, a bicskei 4 aljárásra osz­lott. Az alj árasok (vagy kerületek) a következők: 93

Next

/
Thumbnails
Contents