Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.
zatot . Lehetséges, hogy Baumgertner plébános 1937-es panasza változtatta meg az álláspontot. A plébános arról panaszkodott, hogy a leánykört alkalmas vezető híján nem tudja megindítani, ezért javasolta egy tanítónő felvételét . Közben a Vallás és Közoktatásügyi minisztérium is hozzájárult egy új tanítói állás szervezéséhez, így az iskolaszék az 1939. januári Nemzetnevelésben női tanerőre tette közzé a pályázatot, de megjegyezték, hogy kántori teendők ellátására is képesnek kell lennie 267 . Shvoy püspök a 19 jelentkező közül hármat terjesztett az iskolaszék elé, első helyen az 1935-ben Székesfehérváron képesítőzött Arany Máriát, aki 1903-ban született Székesfehérváron. Arany Mária a Ferenc József Nőne velő Intézet Tanítóképzőjének első végzett évfolyamán kapott oklevelet (Gulyás 1997, 73.). Hadiárvaként a püspök különösen ajánlotta alkalmazását, hiszen családja rászorult arra, hogy munkához jusson. A fiatal tanító iparostanonc iskolai tanítói és népművelői előadói, valamint leányvezetői tanfolyamot is végzett 268 . Arany Máriát az iskolaszék 20 szavazattal választotta meg 269 . Munkájával nagyon meg voltak elégedve, már 1940ben próbaidősből helyettes tanítónővé, 1942-ben pedig rendes tanítóvá nevezték ki és véglegesítették 7( . Fejes István iskola felügyelő látogatásakor mindkét tanítóval és az iskolai renddel is meg volt elégedve, de Arany Mária munkáját jobbnak, illetve a kicsik képzettségét „elevenebbnek és helytállóbbnak" értékelte. Megjegyezte azonban, hogy az iskolába járás rendszertelen, ekkor 28 pusztai bejáró volt 271 . Sumbszky Lajos 1943-ban Székesfehérvárra távozott Zámolyról. Helyére négy jelölt közül az Egerben végzett Kékesi Endrét választották. Kékesi tanító úr az iskolák államosítását is végig küzdötte. Arany Mária továbbra is közmegelégedésre végezte munkáját, nagyon sokan kaptak tőle életre szóló felkészítést, hiszen már 1944-től püspöki engedéllyel foglalkozott magántanítványok vizsgára való felkészítésével is 272 . Az 1945 utáni időkben a katolikus iskola érdekeinek a védelme miatt a támadások céltáblájává vált, rendőri felügyelet alá is került 273 . 1942-ben vetődött fel a harmadik tanítói állás megszervezése 274 . A háborús körülmények nem kedveztek a szervezésnek, így Kiss Katalin kinevezésére csak 1947ben került sor 275 . A tanítás 1944-től nem csupán azért szünetelt, mert a háborús események nem tették azt biztonságossá, hanem mert 0 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1938. december 15. 6 SzfvPL. No.: 4579. 1937. november 3. 7 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1938. december 18. 8 SzfvrL. No.: 4579. sch. 1939. január 21. 9 SzfvrL. No.: 4579. sch. 1939. január 25. () SzfvPL. No.: 4579. sch. 1940. október 10. 1 SzfvrL. No.: 4579. sch. 1941. március 8. 2 SzfvrL. No.: 4579. sch.. 1944. január 10. _ SzfvPL. No.: 4579. sch. 1946. március 27.; augusztus 26. 4 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1942. augusztus 29. 5 SzfvrL. No.: 4579. sch. 1947. május 17. a fölső iskola épületében rendezték be a magyar repülős alakulat orvosi rendelőjét (Szabó 1969. Kézirat, 23.). Már 1945. decemberében Keresztúri Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult a püspök amiatt, hogy a zámolyi Nemzeti Bizottság lefoglalta az iskola nagyobbik termét a Kommunista Párt és a MADISz rendezvényei számára, s ugyanakkor a KALOT és KALASz, tehát a katolikus legény- és leány egyesület működését betiltották. Pedig ezzel nagy kárt okoztak a tanítás ügyének, mert nemcsak az egyetlen nagytermet foglalták így le, hanem az egyik osztálytermet is, pedig már 1945. elején az összes tanító visszaérkezett, tehát a tanítást folytathatnák. Panaszolta azt is, hogy az iskolás gyermekeket pártpropaganda céljára használják fel 276 . 1946-ban a két felekezeti iskola összefogott, az V. és a VI. osztályt szétválasztották és az azonos korúakat együtt tanították: az V. osztályt Kékesi Endre katolikus tanító, a VI. osztályt pedig Szendi László református tanító vezette 277 . Az államosított iskola első igazgatója Kékesi Endre lett (Szabó 1969,35.). A református iskola, azaz az „alsó iskola" a háború alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a katolikus iskolák, a „fölső" és a „középső" iskola kisebb károkkal élte túl a háborút. A református iskolát államsegélyből kezdték helyreállítani, de a tető és a falak befejezéséhez már a gyülekezet szinte hősies összefogása kellett: a legnagyobb problémát az építőanyag megszerzése jelentette. 1946-ban két helyiséget tanteremnek és az egyik lakást állították helyre, így 1947. januárjában megkezdhették a tanítást (Szabó 1969,35.). A tanítást ideiglenes helyiségben kezdték meg 1945. május 7-én (Szabó 1969, 35.), a tanerők pótlására Bíró Ernő lelkész és felesége vállalkozott. 1946-ban két helyiséget tanteremnek és az egyik lakást állították helyre, így 1947. januárjában itt is megkezdhették a tanítást (Szabó. 1969. Kézirat, 8.). A katolikus iskola helyreállítására több mint 22 ezer forint állami segélyt fordítottak (Gulyás 1999. 44-48.), de még 1948-ban is minden iskolai berendezés hiányzott (Gulyás 1999,53.). A villanyt 1951-ben vezették be újra az épületbe. A jelentős államsegéllyel is támogatott gyülekezet 1955-re törlesztette adósságait. Az alsóiskola régi épületét 1950-ben harmadik tanteremmel, 1957-ben szertárral, 1962-ben politechnikai műhellyel bővítették. Az épületet a református egyház 1993-ban visszakapta. Udvarán épült fel 1977-78-ban az eredetileg lapos tetős mai iskola, melyet azóta tetőtérrel, majd 1994-ben tornacsarnokkal bővítettek. SzfvPL No.: 4579. sch. 1945. december 21. SzfvPL. No.: 4579. sch. 1946. augusztus 26. 76
