Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A Fejér megyei Velence múltjából. p. 85–94.

emberek. Az adonyi gazdakör vezetősége úgy látta, a munkanélkülieket a pusztaszabolcsi, a felsöcikolai, az alsócikolai, a sinatelepi, az alsóbesnyői, a tükröspusztai uradalmak és gazdaságok, ha erre hatósági felszólítást kapnának, foglalkoztatni tudnák. Velencén 1931. szeptember végén 366 földmunkás, 67 ipari munkás volt munka nélkül. A községi hatóság 4 hónapra kért számukra teljes ellátást, valamint 260 gyermek számára cipőt. Elégedetlen volt Velencén a kisbirtokos réteg is. 1933-ban a velencei kormánypárti vezetők a választási gyűlésen számon kérték az országgyűlési képviselőtől a parasztság felemelése érdekében tett nyilatkozatait. A gazdakör vezetői nyíltan kijelentették neki, hogy a kormánypárt elveszti támogatóit Velencén, és a Kisgazdapárthoz pártolnak. A képviselő ugyanis 8 hónapja nem jelent meg a velencei választók körében, s nem tartotta meg a beszámolókat, melyeken pedig népes hallgatóság szokott lenni. Itt a képviselőnek megfogalmazták a gazdapanaszokat, melyek részben községi ügyek is voltak. 1933-ban rámutattak a velencei gazdakörben arra, hogy az 1929. évi 30. te. szerint újjáalkotott községi képviselő-testület nem tudja feladatát betölteni, mert jogkörét a kormányzati rendelkezések megnyirbálták. Kérték a képviselőt, hasson oda, hogy ez a községi önkormányzati testület mondjon le, és helyébe a község minden rétegét képviselő önkormányzati testületet hozzanak létre. Az adók emelésével kapcsolatban megjegyezték, hogy azok a kisegzisztenciákat tönkretették. Azt látják, hogy a kormányzat további adóemelést tervez, illetve növeli a parasztság terheit. Erre az a válaszuk, hogy a kormány téved, ha a parasztságra további adókat akar kivetni, mivel nem lesz aki azokat megfizesse. A parasztság tönkretétele pedig egyenlő a nemzet lezüllesztésével. A velencei gazdaköri vezetők nyílt kiállása volt ez a kormánypárt ellen és az ellenzéki Kisgazdapárt politikája mellett. A Kisgazdapárt eszméit a harmincas évek elején a lovasberényi választói kerületben Szalzgruber József fehérvári gazda képviselte, mint ellenzéki politikus gyakran megfordult Velencén. A Kisgazdapárt egyik bázisa az itteni községi gazdakör volt. Az 1935. évi országgyűlési választásokon Szalzgruber József Velencén sok szavazatra számíthatott.

23 A község határa 1937-ben 6897 kat. hold volt, ebből 3082 hold kisbirtok. A községi mezőgazdasági bizottságot Jancsó Mózes vezette, a községi bíró Bárány Károly, a jegyző Kovács Béla volt. Az állatállományban 684 szarvasmarhát, 452 lovat, 2105 sertést, 7504 baromfit tartottak számon. Vásárt évente három alkalommal, március 27-én, augusztus 7-én, november 6-án, tartottak. A hetivásár napja 1924 őszéig csütörtök volt, ezután keddre tették át. A hetivásárra sertéseket is felhajtottak. A község a legelő-birtokosságnak 1929-ben 600 pengő segélyt szavazott. Ennek fejében a legelőn a legelőilletékkel nem rendelkező lakosok állatai is legelhettek. 1925-ben a község megvette a Südi-féle présházat, ahol a szeszfőzdét helyezte el, amely eddig a községi járványkórház épületéFarkas G., i.m. 1980 ben működött. A Gárdonyi-testvérek birtokán 1923 őszén szeszgyárat építettek. Ugyanakkor, a Velencei-tó mellett papírgyárat és cukorgyárat is terveztek. A gyárakat a Nádkitermelő Ipari Rt. finanszírozta volna, amelynek német részvényesei voltak.

24 Iskolák A harmincas években két katolikus iskola működött Velencén. A zárdai iskolát, - az erdei iskolát is -, irgalmas nővérek vezették. A református iskolában a kántortanító és egy tanítónő oktatott. 1940-ben Velence-Újtelepen a kultuszkormányzat állami iskolát szervezett, az épületet 13 ezer pengő költséggel a község építtette. Az iskolában eredetileg egy tanerővel számoltak, a megnövekedett tanulói létszám miatt az oktatást váltakozva kellett - délelőtt és délután - tartani, azaz két tanerőssé fejleszteni. Az újtelepi elemi iskolának 1940-1941. tanévben 128 tanulója volt. Ez második tanterem létesítésének és harmadik tanítói állás megszervezésének szükségességét vetette fel. A kultuszkormányzat 8 ezer pengő államsegélyt adott a második tanterem megépítésére, de kikötötte, hogy az építkezést 1941. május végéig be kell fejezni.

25 A második világháború községi eseményei Velencére a szovjet csapatok első ízben 1944. december 21-én érkeztek. A harcoknak nem lett vége, a német egységek ellentámadásokat indítottak és a község, valamint a határban lévő majorok, a környék több ízben váltak csaták színhelyeivé. 1945. január 21-én a német páncélosok visszafoglalták Velencét, a szovjet egységek azonban másnap kiszorították őket a faluból. Januárt 23-án a német páncélosok Gárdony térségében gyülekeztek, ahonnan Baracska irányában szerveztek támadást. A balszárny feladata volt, Velence elfoglalása, reteszállás létrehozása. A német támadás azonban januárt 24-én Velence szélső házainál (a szovjet csapatok elhárító tüzében) elakadt, a községet nem tudták elfoglalni. Március elején a puszták egy részében: Pillitz-tanyán, Tükröspusztán, a „gárdonyi zsák" részeként, erős német gépesített egységek állomásoztak. Március 14-én a németek Velence körzetéből támadást indítottak a Duna felé, a kísérlet azonban nem sikerült. A szovjet egységek támadására a németek március 20-án elvonultak Velence körzetéből.

26 A közélet újjászervezése A kitelepített lakosság március végétől április 10-ig költözött vissza Baracska, Martonvásár községekből. Az élet megindítására a néphatalmi szervek, továbbá a közséAlispáni irattár. Községi adatok gyűjteménye. Velence Alispáni irattár. Községi adatok gyűjteménye. Velence Fejér Megyei Történeti Évkönyv, IV, 1970. 23-89. 93