Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II. p. 77–99.
Alba Regia, XXX, 2001 FARKAS GÁBOR FEJÉR VÁRMEGYEI TÖRTÉNETI ARCHONTOLÓGIA II. 1. FEJÉR VARMEGYE ALISPÁNJAI 1849-1950 1849 őszétől az osztrák centralizáció politikájának megfelelően államhivatalnoki bürokrácia épült ki, amely a megyefőnökök irányítása alatt állt. 1860. december 17-től megyei bizottmány működött, amely 1861. november elején oszlatta fel magát. 1861. november 7-től katonai provizórium uralma kezdődött, amely megalkotta a maga testületi szervét, a tisztiszéket. Itt a megye főtisztviselői hozták határozataikat. A katonai provizórium 1865. október 5-én adta át helyét a polgári provizóriumnak. A vármegyét kinevezett tisztviselők irányították, az állandó bizottmánynak nem volt szerepe. 1867. április 27-én (a vármegye restaurációja napján) megerősítették a kinevezett tisztviselőket. Ezután az állandó bizottmány rendszeresen ülésezett, tartotta közgyűléseit. 1871. október 30-án létrejött a törvényhatósági bizottság, amely (az 1918— 1919. évi forradalmas hónapokat leszámítva) 1950-ig funkcionált. Az 1872-től kiépült törvényhatósági közigazgatásban a vezető szerepet a régi hivatalnoki nemesi családok vitték. A vármegyei igazgatás reformalására a dualizmus idején nem került sor. Kizárólag az 1869. évi IV. te. végrehajtása kapcsán került sor az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztására. Ezzel a vármegyei és a városi törvényhatóság megszabadult az eléggé terhes bíráskodási feladattól, amely számtalan bírálat tárgya volt. A bíráskodási feladat átruházása kapcsán kinevezett szakemberek a közigazgatással nem kerültek kapcsolatba, így hamarosan kiderült, hogy feleslegessé vált a másodalispáni tisztség. Kronológiai sorrend Meszlény Lajos 1849-1850 Pethő János 1850-1852 Gradvohl Ede 1853 Forster Károly 1853-1856 Tóth József 1856-1860 Salamon Lajos 1860-1861 Zichy Nándor (Ferdinánd) 1861 Meszlény Károly 1861-1865 Horváth László 1865-1869 Szüts Adolf 1869-1872 Miskeimre 1871-1879 Boné Géza 1879-1885 Sárközy Aurél 1885-1894 Huszár Ágoston 1894-1906 Szüts Jenő 1906-1919 Havranek (Ecsedi) József 1919-1939 Thais Andor 1939-1944 Gyökér László 1944 Szirbik Ferenc 1945-1946 Kispéter István 1946-1950 Kardos Istvánné 1950 Meszlény Lajos 1849-1850 Horváth Mihály távozása után megyefőnöki minőségben kapott kinevezést, amelyet 1850. áprilisig viselt. A pacifikálás óta királyi biztos irányította a megyét; ő az első megyefőnök, aki alispáni funkciót látott el. Meszlény nem volt ismeretlen a megyében. 1828-ban tiszteletbeli aljegyzőként kezdte szolgálatát. (Megyehatóság ir- Segédkönyvek) Pethő János 1850-1852 Meszlény Lajos távozása után 1850. áprilistól 1852. januárig megyefőnöki tisztet töltött be. A reformkor elején ismert a megyei életben. 1828-ban másodalszolgabíró a bicskei járásban, (1825-ben pedig ott lett tiszteletbeli alszolgabíró). 1850. november 3-án a fehérvári színésztársulat ellen szigorú vizsgálatot indított: a színészek az előadott színdarabban nemzeti érzületet fejeztek ki. Lakása a Schvanfelder kanonok házában volt, aki ekkoriban (1849. 77
