Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

terheljen. Az elöljárók összeírták a termény- és az élelmi­szerkészleteket. A katonai parancsnokság a járási igazga­tási teendőket a váli községi elöljáróságra ruházta át, mivel a járási tisztikar 1944. december 8-án, az első kato­nai menekülőáradattal - egy fő kivételével - elhagyta a községet. 1945. január 24-én a Válón állomásozó orosz egységek váratlanul kivonultak. Másnap Veréb irányából német páncélosok érkeztek a községbe, de erős orosz ellenállás­ba ütközve, csak a katolikus templomig jutottak. Hamaro­san tankcsata alakult ki, amely a temetőtől az Antal-erdőig terjedő részen zajlott. A frontvonal Vál és Pettend között húzódott, majd az oroszok azt Dinnyés-Fehérvár vonalig nyomták vissza. Február 12-én az orosz csapatok egy részét kivonták a községből. A vértesi harcok idején az ottani községekből szerve­zett kitelepítés történt. Válra Vértesboglárról és Csák­várról érkeztek családok. Ugyanebben az időben a Ma­gyaralmás, Sőréd, Csákberény körüli harcokban magyar katonák estek orosz fogságba, akiket Válón, ideiglenesen berendezett hadifogolytáborban őriztek. (A tábor a ter­ményraktárban, illetve annak környékén volt.) A foglyokat innen Sóskútra, az úgynevezett szűrőtáborba vitték. Az orosz magatartás március elején, amikor a némete­ket a Vértesből kiverték, megenyhült. Óriási létszámú haderő - gyalogság, tüzérség, páncélos egység - vonult fel Pusztazámor, Sóskút, Gyúró, Veréb, Vál, Bicske térségé­ben. A csapatok a támadás előkészítése során a mezei­erdei dűlőutakat vették igénybe. Válról 1945. március 18­án indultak el az orosz csapatok Tabajd irányába. (E na­pon megkondult a templom harangja, a fekete vasárnapi misét bedeszkázott ajtajú templomban megtartották, de lezajlottak a nagyhéti és a húsvéti szertartások és ünnepek is.) A harcok során 146 orosz, 18 német katona esett el. Utóbbiak adatait a plébános megkapta, és miután elte­mette őket, adataikat az anyakönyvbe is bevezette. Az élet újjászervezése A községben 1945. április 25-én 2900 fő, az előző évi lakosság mintegy 80 %-a lakott. A demokratikus átalakulás feltétele a demokratikus po­litikai mozgalom kibontakozása volt. Válón március vé­gén, április elején jöttek létre a politikai pártok. A Magyar Kommunista Párt 15 fővel alakult meg, titkára Szabó József lett. A szociáldemokratákat, főképpen a kisiparo­sok és kiskereskedők soraiból Bauman Antal tömörítette. A Kisgazdapártot és a Parasztpártot 1945 tavaszán a bir­tokos parasztság és az újgazdák egy része választotta. A tavaszi hónapokban az utóbbi két párt tagsága volt a leg­nagyobb. A politikai pártok (a demokratikus erők összefogása érdekében) még április közepe táján létrehozták a Nem­zeti Bizottságot. Az egyes pártok négy-négy delegátust küldtek a községi Nemzeti Bizottságba, amelynek elnöke Fónagy István, a Nemzeti Parasztpárt tagja lett. A Nemzeti Bizottság április 18-án összehívta az új képviselő-testületet, ezzel közigazgatási funkciója meg­szűnt. A községházára Lóránt Lajos mellé, kisegítőnek a nyugállományú Bischoff Antalt hívták be. Rajtuk kívül további öt községi alkalmazottat a közellátás irányításá­ban és szervezésében foglalkoztattak. Nem menekült el Fröhlich József járási tisztiorvos és Szilágyi István köror­vos sem. A községi hatóságnak a közellátás okozta a legnagyobb gondot. A lakosságból 1804 fő ellátott volt, részben ellá­tásra szorult 180 személy, teljes közellátásra 916-an szo­rultak. Az utóbbiakat a váli malom vámkeresményeiből hetente elégítik ki. Legnagyobb gond a zsírhiány volt, amelyet pótolni nem tudtak. Helyette olajütő malomban sajtolt termékekkel akarták a hiányt enyhíteni. A vezető­jegyző az uradalomban 2 vagon napraforgómagot zárolt. A közellátás mellett a demokratikus átalakulás számos igazgatási teendője hárult még a hatóságra. A községi tisztújítást, amely már a demokratikus pártok befolyásolá­sa alapján történt meg, április 18-án tartották. A község bírája Szedlák István, a törvénybíró Csókás Sándor lett. A négy párt a képviselő-testületbe 9-9 főt delegált, az 36 tagú lett. A képviselő-testület április 18-án elhatározta, hogy közmunkával helyreállíttatja a községi középülete­ket, az iskolákat, az óvodát, a templomot. A Földigénylő Bizottságtól épületanyagot igényeltek a középületek hely­reállításához, a lakosságot pedig napszámmunkára köte­lezték. Ez családonként 5 nap volt. Földosztás A Földigénylő Bizottság az igényjogosultak népgyűlé­sén, április közepén jött létre. Elnöke Bukó Mihály 62 éves 2 holdas törpebirtokos lett. Tagjai 1-5 holdas agrárp­roletárok: (kivétel Juhász László uradalmi erdőőr, akinek 12 holdja volt) Honfi Lőrinc, Nagy Sándor, Tokodi And­rás, Denkovics Péter, Mihalovics János, Évinger István, Évinger József, Lukács János, Bencsik János, Viliing János, Horváth János, Molnár Mihály, Pásztor Sándor, Fábián Sándor, Váradi Márton, Bencze Sándor, Akli And­rás, Akli István, Halász József, Újszászi József, Molnár Lajos, Sevella József, Nagy Károly. A községi Földigénylő Bizottság a földreformrendelet alapján azonnal megkezdte a földigénylők számbavételét és földigényük felmérését. Számba vette az igénybe ve­hető földterületet, és döntött az egyes igénylők részére juttatandó földterületekről. Volt olyan javaslat, hogy a Dreher-nagybirtok 50 katasztrális hold szőlőterülete ne kerüljön kiosztásra, hanem nagyüzemi gazdálkodással hasznosítsák. Ennek az előfeltételei azonban ekkor még nem voltak adottak. A Földigénylő Bizottság a földek juttatása során első­sorban a gazdasági cselédeket és földnélküli zselléreket 135

Next

/
Thumbnails
Contents