Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

A Honvédelmi Minisztérium 1939-ben honvédelmi érdekből a járási székhely Bicskére történő áthelyezését javasolta. Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1939. december 11-én tartott közgyűlésén az alispán is javasolta a közigazgatási járás bicskei megszervezését, a tagság azonban elvetette a javaslatot. Korábban a törvényhatósági kisgyűlés az áthelyezés ellen foglalt állást, amelyet a vármegyei közgyűlés csak megerősített. A határozat szerint: „a jelenlegi időpont nem alkalmas" a kérdés felvetésére. Önkormányzat Az önálló nagyközség képviselő-testülete 28 rendes és 8 póttagból állt. A képviselő-testület virilis és választott tagokból állt. A virilisták között egy-egy nagybirtokos, középbirtokos, lelkész, tanító, főbíró, gyógyszerész, 6 kisbirtokos, egy állatorvos volt. A választott tagok zöme, 12 fő kisbirtokos, kettő kisiparos. A községi elöljáróság 14 tagú: bíró, főjegyző, adóügyi jegyző, közgyám, pénztárnok és 8 elöljáró. A helyi jegyzői javadalom a fizetés mellett 12 katasztrális hold szántó volt, továbbá kert, rét, természetbeni lakás, amely 280 négyszögöl telken állt. Bischof Antal 1921. augusztus 27-től Vál község adóügyi jegyzője volt. 1928. év végén vonult nyugalomba Várady Sándor községi főjegyző. Váradi 30 évig szolgált jegyzőként Válón (1899 óta). 1930. július l-jén Balázs Károly váli főszolgabírót nyugdíjazták. Balázs politikailag ellentétbe került az országgyűlési képviselővel, aki a vármegye vezetőinél interpellált Balázs néhány intézkedése ellen. Utóda Halassy Tibor lett. A községi hegy- és a mezőőrök száma 12. Az őröket az elöljáróság fogadta fel. A mezőőrökre átlag 500, a hegyőrökre 40 hold terület őrzése jutott. A mezőőrök fizetése: szalmás gabonából katasztrális holdanként 2 kéve gabona, kapás növényekből pedig 1 zsák termés. A hegyőrök présházanként 25 kg gabonát kapnak évente. Az öröknek önvédelmi eszközük a forgópisztoly. Az éjjeli őrök száma 4. A csendőrőrs a község központjában volt. (Az uradalom tulajdonában lévő Vajda János utca 19. számú épületben.) Működött a tűzoltóság is. A községben önkéntes tűzoltóság van 38 taggal, de ezenkívül uradalmi tűzoltóság is volt. A községi tűzoltóság szertára a Derékszög utcában van, a község központi helyén. Válón csendőr szakaszparancsnokság székelt, majd külön őrsparancsnoksága is volt. 1928. december 5-én Tremkó György tárnoki jegyzőt választották a váli községi adminisztráció vezetésére. Ő azonban még e hó 19-én lemondott az állásról. 1929. január 24-én Saly Miklós lett a község vezető jegyzője, aki előzőleg Vértesdobozon volt jegyző. 1930. június 19-én tartott községi közgyűlésen Balázs Károly főszolgabírót, aki hivatalában 25 évet szolgált, és mindig támogatta a községi törekvéseket, váli díszpolgárnak választották. Dreher Jenő 1930. december 24-én lett Vál díszpolgára. Ezt a megtiszteltetést a gazdasági válság alatti ínségeseknek nyújtott nagylelkű segélyezésért kapta. 1930-ban a községi elöljáróság a következő személyekből állt: Saly Miklós vezetőjegyző, Bischof Antal adóügyi jegyző, Halász Ferenc községi bíró, Keresztes Mihály törvénybíró, Csurgó Béla pénztáros, Orbán György közgyám. Községi bírók 1919-től: Dobrádi Sándor 1919-1922 Orbán György 1922-1924 Juhász József 1924-1927 Halász Ferenc 1927-1930 (?) Községfejlesztés Az 1920-as évek közepétől a községfejlesztés némi jeleit lehetett tapasztalni: 1925-ben Bicskén megalakult a Fejér megyei Villamossági Rt., hogy a Bánhidáról kapott árammal ellássa a Váli járás községeit. Válón a községi közgyűlés 1926. március 12-én a „villamos világítás" bevezetésére 22 ezer aranykoronát szavazott meg. A villanyvilágítás 1928. év elején kezdett működni. 1926-ban megoldották a körorvos lakásproblémáját. Dreher Jenő kibérelte a községi vadászterületet, ennek fejében a Vajda János utca 124. sz. házat átengedte a községnek. A község előnyösen uradalmi ház ingatlanhoz jutott. Ugyanebben az évben Halász Ferenc községi bíró szervezésében a járvány kórház mellett faiskola létesült. A Baracska-Vál-Etyek közötti törvényhatósági utat 1929-ben a vármegye kijavíttatta. A katolikus templomtól a hősi emlékműig terjedő útszakaszt ugyancsak a vármegye hozatta rendbe. Ez volt az egyetlen út a községben, amelyen a falu két része között közlekedni lehetett. 1929. november 10-én felszentelték az új református templomot. 1930-ban két közkutat létesítettek: egyiket a Csúcs-hegy, másikat az Öreg-hegy aljában. A Kisközön kocsiközlekedésre alkalmas hidat építettek. Ezzel a Felszeg és a Vajda János utcaiak közlekedését segítették elő. 1930. október 25-én a Levente Egyesület helyiségében megnyílt a mozi. Még ez év őszén a Séta tér rendezése is megtörtént, a teret fásították. Tanítók 1931-ben a tanszemélyzet 10 fő volt Válón. A katolikus elemi népiskolában hét, a református iskolában kettő, az óvodában egy tanító oktatott. A római katolikus elemi népiskolában működött Katona Lajos, Csay Veronika, Cser József, Cser Józsefné, Reichard Miklósné, Sándor Teréz, Stökl Rozália. 129