Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

megkezdődött. Csilléry András miniszter a váli kerületben akart indulni, de politikai népszerűséget nem tudott szerezni. A politikai körökben Mattá Árpád, korábbi képviselő, vasadi Balogh tanár és Vértessy Károly fellépéséről is hallottak 1919 végén. Vértessy, aki a nemzeti hadsereg tisztje, a kerületben, állítólag a katonaság körében, népszerű volt. Ekkor az 1. számú propagandajárőr parancsnoki tisztét töltötte be A földmunkások a politikai küzdelmekben nem vettek részt. Ennek okát a hivatalos körök abban látták, hogy az 1918. évi októberi forradalom, majd a proletárdiktatúra alatt a népgyűlések közönségét úgyszólván a földmunkások alkották; most, amikor a "gonosz idők elmúltak", távollétükkel igyekeznek feledtetni a korábbi időkben betöltött szerepüket. A választást 1920. január 27-én tartották. A három jelölt közül vasadi Balogh György, az Országos Kisgazdaés Földmíves Párt jelöltje 7268 szavazatot kapott; Csilléry András, a Keresztény-Nemzeti Egyesülés jelöltje 5162-öt; Mattá Árpád, szintén az Országos Kisgazda- és Földmíves Párt jelöltjeként 1443 szavazathoz jutott. A kerület nemzetgyűlési képviselője vasadi Balogh György lett. A nemzetgyűlési választások előtti politikai gyűlések voltak az egyedüliek, amelyek hangulatából ki lehetett szűrni a helyi társadalom politikai hovatartozását. Az 1922. évi nemzetgyűlési választáson a váli győztes ismét vasadi Balogh György lett. Az 1926. évi országgyűlési választások előtt a politikai küzdelem több párt köré csoportosult. Fellépett Schweiger Béla, a liberális blokk képviseletében; Dobozi Árpád a 48-as függetlenségi párt; Bárányi Lajos a keresztény ellenzék; Nagy Lajos - gyúrói evangélikus lelkész - a magyarországi munkáspárt részéről. A hatóságok az ellenzéki jelöltek politikai gyűléseit, agitációit igyekeztek gátolni. A liberális blokk jelöltje 4, a keresztény ellenzék 3 gyűlést nem tarthatott meg a kerületben. A kisgazda társadalom megnyerése érdekében a rezsim urai néhány népjóléti intézkedésbe kezdtek. Ezekből Válón is igyekeztek néhányat megvalósítani. A Hangya Szövetkezet 1920-ban alakult 650 taggal és 6500 pengő üzletrésszel, üzletvezető: Schönek Rezső lett. Szociális feszültségek 1921 elején a Dreher-uradalomban a cselédség sztrájkba lépett, mert a tavaszi konvenció kimérésénél a teljes (évi) járandóságot az uradalom nem akarta kiadni. A sztrájkot a főszolgabíró szerelte le, de egyben figyelmeztetnie kellett az uradalmi tisztséget, hogy a cselédséggel szemben illojális magatartását változtassa meg. 1924-ben a földmunkások keresete Válón elég alacsonyan alakult. Amíg helyben a napszám 30 ezer inflációs korona volt, a fővárosba bejáró munkások naponta 80-100 ezer koronát is megkerestek, a gyermekmunkások is 50 ezer koronát kaptak naponta. További szociális feszültséget jelzett az uradalomban 1924. május 19-én tartott 20 fős, egy órás sztrájk, amikor a burgonya és a főzelékfélék kiadását megtagadták. Egy summásmunkást a váli csendőrök letartóztattak. Földbirtokpolitika A társadalmi feszültség enyhítésére a földreform megvalósítását a kommün bukását követően megkezdték. A földreform előtt és annak végrehajtása alatt a politikai agitáció rendkívüli módon fokozódott. A reform után az agitáció megszűnt, a mozgalom vezetői belátták, hogy követeléseiket a rezsim nem fogja teljesíteni. Az uradalom felosztását követelték a cselédség és a földmunkásság között, azzal, hogy a juttatóttak a földért semmit sem fizettek volna. A Dreher-uradalom 1919 szeptemberében 225 házhelyet ajánlott fel a községnek. A területből 1921-ben 100-at kiosztottak. 1930-ig a házhelyeken 72 új ház épült fel, amelyeket palával, zsindellyel fedtek. A házak a Vajda János utca folytatásában Tabajd felé, a Felszeg utca északi folytatásában, a Pogányvár felé, valamint a Kisnémet utca déli részén épültek fel. 1921 tavaszán a Dreher-uradalom olyan földbirtokpolitikai intézkedéseket hozott, amely elsősorban Vál földmunkás rétegét érintette. Többen kaptak házhelyet, de követelésüket, hogy több földingatlant kishaszonbérlet formájában juttasson a parasztoknak, az uradalom megtagadta. A vármegye az elutasítást kivizsgáltatta, bizottságot küldött Válra. 1921. április 13-án 44 igénylőnek 66 hold földet kisbérlet gyanánt kimértek, és 126-an részes művelésre 144 hold szántót kaptak. Ez az uradalmi "ajándék" igen kevés volt, a hatóság további erőfeszítéseket tett a földreformra. Az OFB Válón 1923. május 12-én fejezte be a földbirtokrendezési eljárást. Dreher Jenő uradalmából 1008 katasztrális hold és 956 négyszögöl szántóföldet 364 egyén között osztottak szét. 24 hadirokkant, 24 hadiözvegy, 163 földmunkás, 109 törpebirtokos, 45 iparos és közszolgálati alkalmazott jutott földhöz. A földreform során Hollán Sándorné és két fiúgyermeke számára 203 katasztrális hold és 1203 négyszögöl területű középbirtokot alakították ki, a közlegelőhöz 20 katasztrális holdat csatoltak, vitézi telkekre összesen 91 holdat és 622 négyszögöl földet adtak át. A legelő ténylegesen 1930-ban jutott a község tulajdonába, a területet legelővé kellett változtatni és fásították. A vagyonváltsági földek ára katasztrális holdanként évi 20-28 pengő volt. Ezen kívül adót fizettek a földek után, ami évi 5-10 pengőt tett ki. Vitézi telkek Vitézi telkesek Válón és Vál határában: 4 tiszti és 10 legénységi vitézi telek volt, amelyeket 1920-ban Dreher 125