Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

Földmunkások A földművelésügyi kormányzat a falvakba és a majorokba a legszegényebb néposztályhoz propaganda célból ingyen újságot küldött. 1904 februárjától Válón a Néplap c. kormányújságot 6 földmunkás kapta: Sallai József, Tokodi István, Pásztor Gábor, Tabáni-Nagy Ferenc, Lőrinc Mihály, Mihálovics József. A földmunkásság helyzete az egész járásban elég nehéz volt. 1904 őszén ínségmunkák szervezésére volt szükség. A községekbe fűzfavesszőt szállítottak, kosárfonó tanfolyamokat szerveztek. Folyt a Vali-víz rendezése is, amely csatornatisztítást jelentett. Ez év októberében földmunkásgyülést hívtak egybe Válón, amelyet a főszolgabíró nem engedélyezett. A betiltás szerint a gyűlés megzavarta volna a nép nyugalmát. 1905-1906. évi nemzeti ellenállási mozgalmak mellett a földmunkás-mozgalom is zajlott. 1906. december 16-ára tervezett földmunkásgyűlést Válón ezúttal sem engedélyezte a hatóság, 1907 áprilisában azonban már nem tudták megakadályozni a földmunkások váli csoportjának megalakítását. 1897. július elején az egész váli járásban aratósztrájk volt. A földmunkások pusztáról pusztára szervezték a munkabeszüntetést. Az alispán figyelmeztette a főszolgabírót, akadályozza meg az aratósztrájkot, a felbujtókat tartóztassa le. Az 1907. évi népmozgalom hatására Válón a szociáldemokraták „Váli Szociáldemokrata Kör" elnevezéssel földmunkás-szervezetet hoztak létre. Ekkor 120 tagja volt, 1908-ban azonban megszűnt. Politikai mozgalmak - országgyűlési választások 1872-1910 Az 1872. évi országgyűlési választások előtt a képviselő-jelöltek között Ürményi Pál helybeli nagybirtokos nevét emlegették. A korábbi képviselő, Salamon Lajos indulása is szóba került. A harmadik indulni óhajtó személy: Törzs Kálmán volt, a „Hon" című lap kiváló újságírója és Madarász József politikai elvbarátja. A képviselőválasztást júniusban tartották, a váli kerület képviselője Salamon Lajos lett. Ellenfele, Ürményi Pál 140 szavazattal kapott kevesebbet. Salamon Lajos a kerületet az országgyűlési ciklus végéig képviselte. Ekkor azonban végleg lemondott, és többé nem hagyta magát újra jelöltetni. Salamon Lajos öt cikluson át volt a kerület képviselője, 1848-tól 1875-ig. Az 1875. évi politikai mozgalmak a képviselő-választás jegyében zajlottak. Két jelölt körül tömörültek a választópolgárok: Törzs Kálmánt ismét indítani akarták. A jobboldali politikai elvet vallók a kerületbeli Végh Jánost kívánták felléptetni. A váli választói kerületben a Függetlenségi Párt 1896. október 14-én jelölő értekezletet tartott, amelynek elnöke Gyapay Pál volt. A kerületben a párt eddigi képviselőjét, Lits Gyulát jelölte. A kormánypárt vasadi Balogh Lajost indította, de fellépett Zimándy Ignác, törökbálinti plébános is, néppárti színekben. A Fejér megyei Napló 1896. október 17-i száma szerint a váli kerületben a néppárti politika igen népszerű, még a liberálisok (függetlenségiek) is biztosra vették a néppárti győzelmet. Lits Gyula képviselő július 8-án kezdte meg politikai propaganda körútját. Ezen a napon Etyeken, a községházán tartott beszédet. Lits Gyulát újólag meg is választották a váli kerületben, aki azonban 1899 márciusában átlépett a kormánypártba. A kormánypolitika megyei vezetői igyekeztek a váli választói kerületet megszerezni maguknak. 1898 végén felmérték a politikai hangulatot, e szerint az értelmiség nagyobb része kormánypárti volt. A pénzbeli támogatás minden esetben meghozta az eredményt, ezzel a választók kívánsága is megvalósult. A jegyzők a kormánypárt mögé sorakoztak fel. De nagy visszatetszést szült a kormánynak több olyan intézkedése, amelyek távol tartották a Szabadelvű Párttól az egyes községbeli kulcsembereket, például: a nemrégiben nemességet kapott Moóri König Károlyt, a segélyt kapott vasadi Balogh Lajost is. Nem kapott viszont kitüntetést, holott tevékenysége alapján megérdemelte volna azt Andreetti Antal, nem kapta meg a közjegyzői tisztséget Végh János, aki pedig erre 1872 óta készült, és helyette olyan idegen egyént hoztak, akit a járás lakossága nem ismert. A váli járási jegyzők nagyobb része ezért a Függetlenségi Pártot támogatta, csak mintegy egynegyede volt kormánypárti. A főszolgabíró kénytelen volt a jegyzőket 1898-ban a politikai megnyilatkozásoktól eltiltani. Válón 1898-ban 178 egyénnek volt választói joga, kb. 50 % függetlenségi, negyedrész néppárti, negyedrész szabadelvű (kormánypárti) politikai elvet vallott. A váli jegyző, Fábián Jánosról azt tartották, hogy a politikai közélet befolyásolására alkalmas egyén. 1901 májusában Lits Gyulát az uralkodó Hont vármegye főispánjává nevezte ki. A főispáni tisztség és az országgyűlési képviselőség azonban nem fért össze, a képviselőségtől meg kellett válnia. 1901. május 5-én Eötvös Bálint budapesti ügyvéd, a Függetlenségi Párt váli kerület képviselő-jelöltje (két képviselő társaságában) Válra érkezett. Itt mintegy 200-250 főnyi tömeg fogadta. Választási beszédét azonban nem tudta megtartani, a tömeg zajongott, abcugot kiabált. A Függetlenségi Párt zászlaját két helybeli lakos, Tóti József és Viktori József tartották. A zászló előtt azonban megjelent Vas-Nagy János, ugyancsak helybeli lakos, aki a zászló előtt hangoskodott. A rendőrség beavatkozott és Vas-Nagy Jánost a tömegből kivette és hazaküldte. A csendőrség még több embert is eltávolított, köztük a segédjegyzőt, László Lajost. A csendőrségi jelentés szerint a tömeg részeg volt. Tarafás főszolgabíró tiltakozott a csendőrségi akció miatt, közölve, a tömeget a váli jegyző, Váradi Sándor lecsendesítette. Még ebben a hónapban a váli kerület országgyűlési képviselője kormánypárti programmal, Szüts Jenő lett, aki 120