Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

Martonvásárra tette át. A sajtó be is harangozta, hogy a váli székhely megszűnt. Válón a járási közigazgatási hivatalok létrehozásával 25 fővel nőtt a hivatalnokok száma. Itt volt az adókerület, a telekkönyvi hatóság, a járásbíróság, a pénzügyőri, a rendőri hivatal. A hivatalok elhelyezése szegényes, de különösen az a hivatalnokok családjainak a lakáshelyzete. Itt van még a 25 hivatalnokon túl 4 ügyvédcsalád is. Az elhelyezést megoldani az uradalom segítségével lehetett volna. Dreher Antal - amennyiben garanciát kap arra, hogy a hivatalok 10 éven át Válón maradnak -, vállalta, hogy a hivatalok elhelyezését és a családok lakásgondjait megoldja. 1882-ben Szüts Jenő lett a váli szolgabíró. Megválasztása után Székesfehérvárott, a Magyar Király Szállodában 80 fős fogadást adott. 1905-ben ismét felvetették a járási hivatalok áthelyezését Bicskére. Válón eddig szinte semmi sem történt a hivatali infrastruktúra megvalósítására. Egyesek vasút létesítésében reménykedtek a Bicske-Ercsi vonalon. Ez nem valósulhatott meg. Kizárólag a Déli Vasút vonalán, 1907-ben Baracskán megállót létesítettek, amelyhez Vál község 1700 koronával járult. 1907. május 10-én három tagú küldöttség utazott az arad-csanádi vasút megszemlélésére, amelynek mintájára akarták a BicskeErcsi vonalat megépíteni. A vasút megléte ugyanis a járási székhelyet Válón tarthatta volna. 1912-ben az említett vasútvonal megépítéséhez Vál 125 ezer aranykorona részvény jegyzését ajánlotta meg. A járásbíróságot 1910-ben visszahelyezték Válra. A járásbíró kérte feletteseit, hogy a bíróság kerüljön Bicskére, ahol négy évtizeden át működött. Az alispán ellenezte ezt, mondván, a járásbíró az épületet nem tartja megfelelőnek. Dreher Antal nagybirtokos vállalta, hogy az épületet megfelelően átalakítja. Fejér vármegye deputációt küldött az Igazságügyi Minisztériumba, kérve a minisztert, hogy a bíróság Válón maradhasson. A küldöttségben volt Szüts Jenő alispán, Csontos Andor, Pajzs Gyula, Horváth Gyula országgyűlési képviselők és Esterházy László, a gazdasági egyesület elnöke. A küldöttség kérte, ha a váli járásbíróság épülete nem megfelelő, Martonvásáron állítsák fel a bíróságot. 1912 novemberében a járásbíróságot, a telekkönyvi hivatalt visszahelyezték Bicskére. Az igazságügyi miniszter személyesen tartott szemlét Válón, és miután meggyőződött az itteni tarthatatlan állapotokról, engedélyt adott az igazságügyi szervek átköltöztetésére. A bírósággal együtt Bicskére ment a közjegyző és négy ügyvéd is. A többi járási hivatal az első világháború kitörése miatt maradt Válón. A háború megakadályozta a Bicske-Ercsi vasútvonal megépítését. Váli (mezővárosi) bírák Nagy András 1848-1849 Juhász József 1849-1857 TokodiJános 1857-1861 Juhász József 1861-1865 Horváth István 1865-1869 Kecskés János 1870-1871 Körmendi István 1873-1876 Nagy Mihály 1876-1877 Nagy József 1877-1883 Körmendi István 1883-1885 Szabó Ignác 1885-1891 Szabó Ferenc 1891-1905 Körmendi István 1905-1911 Horváth András 1911-1915 Dobrádi Sándor 1915-1919 A bíró az 1870-es évek elején a községi jövedelmeket felelőtlenül kezelte, a község adósságai felgyülemlettek. A képviselőtestület 1876-ban 1.000 Ft kölcsönt vett fel, amelyet 5 év alatt egyenlő részletekben kellett visszafizetnie. 1840-1873 között váli jegyzők voltak: Schlemmer Ferenc, Komáromy Mátyás, Stiaszny Ferdinánd. 1873-tól valamennyi váli jegyző neve ismert. Szakolczay Sándor 1873-ban már itt működött, amikor a pénzügyi zavarok kezdődtek. Hivatali visszaélés és sikkasztás miatt 1885. január 13-án eltávolították Válról. Rubos József 1885-ben helyettes jegyző, majd ez év decemberében kinevezett vezető jegyző lett. 1891. január 7-én halt meg Gleichenbergben. Rubos szolgálata alatt (1887-ben) átépítették a jegyzői lakást. Fábián János 1891 augusztusától működött Válón. 1892-ben átalakították a községházát. 1897-ben vágóhíd létesült. Fábián János 1900. január 1-én meghalt. Várady Sándor 1900. január 19-én választották váli jegyzőnek. 1900. október 10-én 5 ezer forintért óvodát vásároltak, 1901-ben tüzoltótorony épült. 1904-ben a Szent János-szobornál lévő csatorna folyásában vízgyűjtő medencét alakítottak ki a tűzoltás céljaira. 1904-ben második segédjegyzői állást szerveztek. A státust Bischof Antallal töltötték be. Várady Sándor 1928-ig működött Válón.

7 Az 1885-1887. évekre megválasztott községi elöljáróság: Szabó Ignác bíró, Juhász József törvénybíró, Vasi Nagy József pénztárnok, Fazekas János közgyám. Az 1888-1890-re választott képviselőtestület: virílis tagok voltak Zuber József nagybirtokos, Poszpischil Károly esperes, Ferenczy Sándor, Horváth István, Freud József, Köhler Albert, Schiffer Mór, Botka Vilmos, Kis Béla református lelkész, Buzási János, id. Juhász József, Dreschler Mór. Választott képviselőtestületi tagok: Segesdi János, ifj. Juhász József, Juhász András, Alsó Kecskés István, Kis János, Akli-Németh István, André 7 KSH. A népmozgalom főbb adatai Fejér megyében. 1828-1900. Alisp. ir. 1903-7674. sz. - Székesfejérvár c. újság 1872. okt. 6., 1875. nov. 3. - Törvényhatósági biz. jk. 1872-118. sz. - Alisp. ir. 1884. VII. t. Vál. - Székesfehérvár és Vidéke c. újság 1882. febr. 9. - Alisp. - Monográfia Vál. - Főispáni ir. 1910-6. res. sz. Székesfehérvár és Vidéke, 1911. nov. 28. 117