Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
Alba Regia, XXX, 2001 FARKAS GÁBOR TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A Fejér megyei Vál múltjából FÖLDRAJZI VISZONYOK, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Szalagtelkes "útifalu alaprajzú" település a Vali-völgy középső szakaszának jobb partján. A község központi belterülete (229 ha) a Váli-víz jobboldali új-jégkorszak teraszán települ 124 m tszf-i magasságban. Relatív magassága a patak vízszintje (119 m) felett 7 m. A völgy mindkét oldalára kiterjedő községhatárt (4047 ha) tagolt eróziós halom- és dombvidék jellemzi. A nagy reliefenergiájú 50-100 m/km 2 halom- és dombvidék a rögökre töredezett lösz borította mezőföldi pannóniai táblás felszín legmagasabbra (251 m a tszf) kiemelt területe. A féloldalasan kiemelt, letarolt pannóniai táblás felszínt a szerkezeti mozgások rögösen feldarabolták, majd a löszképződéssel egyidejűleg kiújuló hosszanti és harántvetődések, a suvadások és a felszínt felületileg letaroló eróziós-deráziós folyamatok halom- és dombvidékké formálták. A löszös dombságot a Váli-völgy északnyugatidélkeleti irányú árkos süllyedéke két részre osztja. Legtagoltabb a községhatár északnyugati és nyugati része. Itt a letarolt és lösszel fedett pannóniai felszín a Váli-völggyel párhuzamos vetődések mentén lépcsősen feldarabolódott, és mintegy 3 km-nyi széles sávban töréslépcsős felszínné alakult. A szabályos kifejlődésű töréslépcsők hármas és négyes sorozata északnyugatról délkelet felé fokozatosan lealacsonyodva Pogány vártól egészen Kaj ászóig követhető a Váli-völgy jobb partján. A legalsó (140-150 m a tszf) 20-25 m vastag lösszel fedett röglépcső csak enyhe menedékes lejtővel határolódik el a 170-180 m tszf-i magasságban húzódó szinttől. Felszínüket a lösz jellegzetes lepusztulás-formái (mélyút, löszszurdok, löszszakadék, szárazvölgy) tagolják. A harmadik töréslépcső lösztakarta felszínét (200-225 m a tszf) a deráziós folyamatok egységes felületre pusztították le. A legfeltűnőbb a legfelső, átlagosan 230-250 m magasan követhető szint, amelyet az újpleisztocén és holocén folyamán az eróziós-deráziós völgyelések, az areális erózió és a suvadások tanúhegyekre bontott (Csúcsos-hegy 239 m, Nyáras-tető 251 m, Tekerület-hegy 248 m, Öreg-hegy 216 m) eróziós halom- és dombvidékké formált. A felszín geomorfológiai arculatát a község keleti részén is a szerkezeti feldarabolódás szabta meg, csakhogy itt az eróziós-deráziós folyamatok az eredeti szerkezeti formákat jobban elpusztították, s a térszíni különbségeket a vastag lösztakaró is jobban kiegyenlítette. Ép és elrombolt töréslépcsők (Szőlő-hegy 150-22 m a tszf) jellemzik ma a határnak ezt a keleti részét. A község határát keleti és nyugati részre tagolja a Válivölgy. Ez északnyugati-délkeleti irányú árkos süllyedésben kialakult eróziós teraszos völgy, amelyet mélyre vágott újpleisztocén teraszok és szélesen feltöltött völgyi síkság kísér. Vál határa a dunántúli dombos vidék jellegzetes alakulata: a dombos vidékre jellemző magassági eltérések kis távolságon belül váltakoznak. A váli határ legalacsonyabb pontja a Babutkai-dűlőben lévő fahíd mellett van, amíg onnan mintegy 6 km-re a vértesacsai határban felmért legmagasabb fix pont, a Nyáras-hegy. A Váli-víz melletti határ sík, de a Mária-Anna és Farkasfa területén a magassági váltakozások sűrűn követik egymást. Éghajlata a Mezőföld középső részénél kiegyensúlyozottabb. Területén a meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten hideg telű éghajlati körzet sajátosságai érvényesülnek. Ennek megfelelően viszonylag borultabb időjárás (felhőzet évi átlaga 55-60 %) kedvező napfénytartam (1970-2000 óra), optimális nyári meleg (július középhőmérséklete 20,5-21°) és mérsékelt csapadék (550 mm körül) jellemzi a területet. A kevés csapadék, a nyári meleg és a túlnyomóan keleti és délkeleti kitettségű lejtők következtében vízháztartását jelentős (100-125 mm) évi vízhiány jellemzi. 101
