Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II. p. 77–99.

III. Károly császártól. A nemesi cím és a vele járó kiváltságok a nemességszerző testvérére, Lipthay Jánosra és feleségére szálltak. (JFMTÉ 1990. 345: Nemesi kgy. jk. 1724-1743.) Hrabovszky István 1744-1760 Főjegyző 1735-től. Lipthay Ferenc távolléte alatt és annak halála után másodalispán. A család Igar és Dádpusztán volt birtokos. {Nemesi kgy. jk. 1735-1743.) Másodalispánsága idején a vármegye főjegyzői tisztséget is megtartotta. Ányos Ferenc 1738 1738-ban esküdtnek és másodalispánnak választották, akinek „vicésgerens" volt az elnevezése, megkülönböztetésül a substitutus vicecomitis-tő\. Esküdti tisztségben Borossy Tamást váltotta fel. (Nemesi kgy. jk. 1738.) Gyurkovits Ferenc 1760-1773 Sárkeresztúri birtokos és hivatalnok család tagja volt. 1754-ben vármegyei főjegyző és helyettes alispán lett. Az 1760. évi tisztújításon másodalispán az ugyancsak Keresztúron is birtokos Vörös Ignác alispán mellett. Mint másodalispán 1773-ig szolgált. Vármegyei tisztségei 1732-ben kezdődtek, mint főadóvevő-segéd. Ezután az adminisztrációban találjuk: 1741-ben aljegyző, 1742-ben hadnagyi ranggal a Fejér megyei nemesi insurrekció tagjai közé sorolták. 1745-ben főszolgabíró, 1751-ben helyettes főjegyző, 1760-ban a helyettes alispáni tisztsége mellett 400 Ft évi fizetéssel vármegyei főbiztos. A Gyurkovits család a nemességet 1708-ban szerezte, amelyet Komáromban hirdettek ki. Erőszakos ember hírében állt. Önhatalmúlag elbontatta Lipthay Ferenc alispán özvegye kúriája körüli kerítést, azt csak az alispán által kirendelt karhatalom jelenléte mellett volt hajlandó helyreállítani. (Nemesi kgy. jk. 1732-1773; FMTÉ 1990. 346457.) Hiemer Ignác 1779-1780 A török kiűzése után Székesfehérvárra települt gazdag nemes polgárcsalád harmadik nemzedékének tagja volt. Nagyapja, Hiemer Mihály, városbíró, belső tanácsos volt. Nemesi rangot 1702-ben kapott. Hiemer Ignác a XVIII. század közepén, a polgári jólétben született. A család Fehérvárt házak, szőlők, a megyében (sőt Tolna megyében is) több nagybirtok tulajdonosa. Apja, Hiemer Sebestyén, anyja, Gindly Erzsébet Mária, győri táblabíró leánya volt. A fehérvári belvárosi házat 1756-ban anyja végrendelkezése alapján kapta. Hivatali előmenetele: 1773-ban Fejér- és Tolna vármegye táblabírája, 1781-ben az uralkodó a bajor háborúban szerzett érdemeiért tanácsosi címmel ruházta fel. Felesége: Ferberth Katalin; fia Hiemer János, leánya, Hiemer Borbála, akinek második férje Jeszenszky Sándor, Tolna vármegye alispánja volt. (FMTÉ. 6. k. 109; Nemesi kgy. jk. 1779-1780.) Pribék János 1787-1790 1760-ban alszolgabíróvá választották. 1767-ben, 1773ban e tisztségben megerősítették. 1781-ben szolgabíró lett a Sármelléki járásban. 1787-ben másodalispán. (1802-ben végrehajtó) Kocsi Horváth József 1790-1805 1805-ben a vármegyei alkalmazottak között másodalispáni státusban tűnt fel, de szolgálati előzményei a tisztikarban nem szerepelnek. 1794-ben, 1802-ben az általános restauráció során is ebben a tisztségében nyert megerősítést, amelyet 1805-ig viselt. Ekkor, még az általános tisztújítás előtt, Ürményi Miksa lett a másodalispán, (Nemesi kgy. jk. 1790-1805.) Jankovich József 1813-1832 1798-tól 1806-ig kinevezéssel tiszteletbeli aljegyző volt Fejér vármegyében. Ekkor a Csákvári járásban választották meg szolgabírónak. 1813-ban másodalispán lett, 1816-ban másodalispáni tisztségében megerősítést nyert. (Nemesi kgy. jk. 1813-1832.) Horváth Gábor 1832 A vármegyei tiszti ügyészi hivatalban alkalmazták: 1810-ben tiszteletbeli ügyész lett, 1812-ben tisztségében megerősítik, az 1813. évi vármegyei restauráció során alügyészi kinevezést kapott. 1815-1816-ban megyei főügyész, 1827-1828-ban főbíró, 1832-ben másodalispán, Szüts Lajos elsőalispán mellett. Ebben az évben halt meg. (Nemesi kgy. jk. 1810-1832.) Bajzáth György 1832-1836 1812-ben tiszteletbeli aljegyző volt Fejér vármegyében. A következő évben a közgyűlés megerősítette tisztségét. Másodaljegyző 1814-ben lett. 1816. évi vármegyei általános tisztújítás során aljegyzőnek nevezték ki. Karri83