Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. p. 137–157.

nyelvű beszédet mondott. Esterházy György azonban nem foglalhatta el főispáni tisztségét, megbetegedett és 1734ben Karlsbadban meghalt. Esterházy Ferenc 1747-ig tovább vitte a Fejér vármegyei főispáni tisztséget. (Nemesi kgy. 1733, III, 2.) A család cseszneki ágából származott. Apja Esterházy Gábor, anyja Révai Judit. 1677-ben született Bécsben, a helytartótanácsnál volt tanácsos. (Pallas VI, 458.) Nádasdy Ferenc 1747-1783 Az örökösödési háborúban szerzett hadvezéri érdemek jutalmául kapta a Fejér vármegyei főispáni tisztet, elődje, Esterházy Ferenc elhunyta után. Főispáni installációja 1747 augusztusában volt. Ugyanakkor iktatták be a helyettes-főispáni tisztségbe Nádasdy Boldizsárt, Nádasdy Ferenc testvérét. Nádasdy Boldizsár az örökösödési háború utolsó évében, továbbá a hétéves háború idején helyettesítette testvérét. Nádasdy Ferenc főispáni tisztsége idején alakították ki a korszerűbb vármegyei igazgatást; 1751. január 26-i közgyűlésen a szolgabírák mellé alszolgabírókat választottak; majd 1778. szeptember 10-i tisztújító gyűlésen másod-szolgabírák beállítására került sor; 1767 decemberében pedig a vármegyét három szolgabírói járásra osztották. (Korábban két járás volt a megyében.) Főispáni működése idején fejeződött be Fejér vármegye újratelepítése. Még hivatali idejében, 1779-ben iktatták be helyettes főispánként fiát, Nádasdy Ferencet. (Nemesi kgy. 1747-1783.) Nemesi előneve: fogarasi és nádasdi. Apja: Nádasdy Ferenc tábornok, a felsőlendvai és lepsényi hitbizomány alapítója, anyja Schrattenbach Róza. Nádasdy Ferenc 1708. szeptember 30-án Regedén (Stájerország) született, meghalt 1783. március 22-én Károlyvárosban. A főispáni tisztséget élete végéig, fia funkcionálása alatt is megtartotta, bár hivatali idejének nagyobb részét Horvátországban töltötte (1756-tól bán). Katonai pályája: 1734-től ezredes, 1741-ben mint tábornok harcolt a franciák, a bajorok, a poroszok ellen; 1754-ben lovassági tábornok, 1757-ben a collini győzelem egyik részese. Tábornagy és a Mária Terézia-rend nagykereszt tulajdonosa, belső titkos tanácsos. (Thurzó Hk. 1915.) Nádasdy Ferenc (ifj.) (1779) 1783-1785, illetve 1790-1802 Működését all. József korában bevezetett közigazgatási reformok szakították meg, majd a császár halála után még 12 évig volt a főispáni tisztségben. (Nemesi kgy. jk. A. 1783-1802.) Apja: Nádasdy Ferenc, akitől „örökölte" a főispáni tisztséget. Született 1745-ben, meghalt 1802-ben. Megjegyezzük, hogy 1785-1790 között a vármegyét Marich Tamás alispán igazgatta a kerületi biztos (főispáni helytartó) utasításai szerint. Kerületi biztosok: Majláth József (1785-1787) és Almássy Pál (1787-1790). Nádasdy Ferenc a fehérvári kúriában élt, amely ekkor a vármegye és a város közéleti központja. (FMTÉ, 1973, 75.) Ürményi József 1802-1825 Ürményi József számára a Fejér vármegyei főispánság a sokféle állami megbízatások egyike volt. 1774-ben az udvari kancelláriában kezdődött a főtisztviselői karrier, ahol előadó-tanácsos, és a ratio educationis munkájával uralkodói elismerést nyert. 1775. december 15-én kelt adománylevélben a Fejér megyei jezsuita vagyonból Vál és Agárd birtokokat kapta meg. Mint Fejér megyei birtokos vett részt ezután a nemesi közgyűlésben, de főispáni tisztséget viselt 1780-tól Pest, 1782-től Bács- és 1785-től Nyitra vármegyében. II. József halála után, 1790. február 12-től ismét Pest vármegye főispáni adminisztrátora, 1801-1806 között galíciai kormányzó, és 1806. szeptember 6-tól országbíró volt.. Fejér vármegyében az installáció 1802. szeptemberében volt. Az Ürményi család Fejér vármegyének tisztviselőket adott: 1802-ben fia, Ürményi Miksa vármegyei főjegyző, 1805-től másodalispán, 1806-tól 1813-ig elsőalispán. Unokája, József 1830-ban tb. jegyző, 18361840 között elsőalispán, utána alnádor. (Nemesi kgy., 1802-1840.) Ürményi nemesi előnevet viselő József főispán 1741. december 6-án született a Nyitra vármegyei Ürmenyben. Apja Ürményi József anyja Motesiczky Borbála. Válón halt meg 1825. június 8-án. (Szinnyei XXIV, 693-694). Cziráky Antal Mózes 1825-1845 A tárnokmesteri hivatal elnyerésével egyidőben elődje, Ürményi József elhalálozása után - lett Fejér vármegye főispánja. Az állami főhivatalnokok gyors karrierjét futotta be a vármegyei és a dikasztériális hivatalokban. 1808-ban az udvari kancellária referense, majd Esztergom-, hamarosan Vas vármegye főispánja. 1817-től a magyar udvari kamara alelnöke. 1827-ben országbíró s a királyi kúria elnöke. 1828-tól a pesti egyetem elnöke, 1839-től „álladalmi konferenciális miniszter". Fejér vármegyei működése idején, amely két évtizedet tett ki, hat ízben tartott tisztújítást: 1828-ban, 1832-ben, 1836-ban, 1840-ben, 1843-ban és 1845-ben. Konzervatív beállítottságú politikus, aki a liberális ellenzék vitái közepette kormányzott. Az 1843. május 3-án tartott követválasztói és tisztújító közgyűlésen a főispán a liberális ellenzéket fegyveres katonasággal kergette szét. A konzervatív párt egyik vezére, Zichy Ödön gróf volt, aki 1842 óta a „haladó párt" elszánt ellenségének mutatkozott. (Nemesi kgy. 18251845.) 139