Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)

Évi jelentés 1998–1999 – Jahresbericht 1998–1999 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 173–182.

Ezen a részen nagy felületekben emeltünk ki freskókat, amelyek mennyisége és helyzete újabb hiteles rekonstrukcióra ad lehetőséget. Az udvaron ritkaságszámba menő tömegsír, kis méretű szentély, egy kis épület és több "épületnyom", amelyet a szántás elvitt, került felszínre. A feltárásból nagy mennyiségű kerámia- és üvegtöredék, állatcsont, bronztárgyak (viseleti, ékszerek, használati tárgyak), fegyverek (dárdahegy, nyílhegy), több ezer négyzetméternyi, több felületben rekonstruálható falfestménytöredék került elő. Egy, a keleti traktusban lévő beásásból ezüst propeller véreteket, ezüst szíj véget, domborműves ezüstlemez töredékeket, áttört díszítésű ezüstlemezt, a keleti traktusban domborműves bronzlemez töredéket emeltünk ki. Az épület, amely minden bizonnyal palotának határozható meg, reprezentatív kivitelezését alaprajzi sajátosságai, festett falai, faragott kövei tükrözik. Jelentőségét emeli, hogy falfestményei rossz állapotuk ellenére úgy kerülnek elő, hogy sok esetben hiteles rekonstrukciójuk lehetséges, eddig a peristylium északi részének harminc méter hosszú szakaszát, a keleti oldalon a félig nyitott folyosó egy részét, a nyugati oldalon egykét helyiség egy-egy falrészletét, mennyezetét tudjuk helyreállítani. (Nádorfi Gabriella). Baracs - Apátszállás 1999-ben folytatódott az Árpád-kori település kutatása (augusztus-szeptember). A Nemzeti Örökség Program pályázatán elnyert anyagi támogatás idén nagyobb összefüggő felület feltárását tette lehetővé. A temetőben 3 hét alatt 160m

2-nyi felületen 122 sírt tártunk fel, a leletanyagot bronz és ezüst haj karikák, sodrott és fonott gyűrűk, fluorit- és pasztagyöngyök, ezüstfóliás gyöngyök alkotják. A temető területének feltárt részlete ezzel összesen 340 m

2-t tesz ki (teljes területének mintegy 1/10-ét) .Az idei feltárás során sikerült teljesen átvágni a temetőt. Ennek alapján megállapíthattuk, hogy a sírmező K-Ny-i irányú szélessége 80 méter (É-D-i kiterjedését egyelőre még nem ismerjük pontosan). Ennek alapján feltételezhető, hogy sírjainak száma jóval meghaladja a 2000-t. A községi önkormányzat által biztosított anyagi támogatás lehetőséget nyújtott a temető melletti település területének kutatására is. A 80 m

2-nyi felületen 2 db 10-12. századi földbe mélyített kőtűzhelyes házat, egy árok részletét, egy későavar kerámiával keltezhető karám részletét, és 3 db gödröt (egy avar, egy római és egy ismeretlen korú) bontottunk ki. (Kulcsár Mihály). Székesfehérvár-Orsovai út Az épülő 63. sz. Székesfehérvárt nyugatról elkerülő út nyomvonalába eső bronzkori település megelőző feltárásának megkezdtük (október-november). A korán leesett hó miatt gyakorlatilag csak a gépi humuszolás megkezdésére volt lehetőség. Az ezt követő, kis felületet érintő kézi nyesés során két gödör foltja kezdett kirajzolódni. A feltárás folytatására a jövő év tavaszán kerül sor. (Kulcsár Mihály) Csókakő - Vár A középkori várban befejeztük a barbakán feltárását, majd 3 heti munkával újra feltártuk a XV. századi kápolna 1960-62-ben feltárt részletét. Ismételten kibontottuk a korábban megtalált „török kori kemencét", alatta török-és középkori in situ járószintek kerültek elő, ezek kibontását idő- és pénzhiány miatt 2000-re kellett halasztanunk. A kápolna szentélyrészében in situ középkori öntött habarcs padló részleteit dokumentáltuk, valamint feltártuk a diadalív faragott bázisait is. (Kulcsár Mihály - Hatházi Gábor) Kápolnásnyék - Kutas sor Lakóház építését megelőző régészeti feltárás a védettség alatt álló 399/2 helyrajzi számú területen. A védett területen a középkori Nyék falu helyezkedik el, azonban az építendő lakóház területén régészeti jelenség nem mutatkozott. (Kulcsár Mihály) Felcsút - Óvoda A Polgármesteri Hivatal bejelentése szerint csontvázakat találtak az óvoda udvarán. A területre kiszállva megállapítottuk volt, hogy két újkori csontvázat bolygattak meg aknaásás alkalmával, régészeti jelenség nem volt tapasztalható. (Kulcsár Mihály) Dunaújváros-Rácdomb (2147. hrsz) A régészeti védelem alatt álló Rácdombon, ahol engedély nélkül házalap kiásása folyt, leletmentő ásatást végeztünk. A kiásott kerámiaanyag részben bronzkori (vatyai kultúra), részben koraújkori, és a XVII. századi palánkvárhoz köthető. A talált embercsontok abból a késő római temetőből származhatnak, amelynek sírjait a Rácdombon már több helyütt megtaláltuk. A Ny-, É-i és K-i metszetfalban nagy felületeken az 1745-ben épült és az 1950-es években elpusztított Rudnyánszky kastély maradványai kerültek elő. Az alap építéséhez egy nagyobb méretű faragott római követ is felhasználtak. (Keszi Tamás) 176