Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)
Évi jelentés 1998–1999 – Jahresbericht 1998–1999 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 173–182.
a Severus-kori újjáépítés során alakult ki. Az épület északi zárófala 30 m hosszú, észak-dél irányban mért kiterjedését nem sikerült meghatározni, az eddig feltárt rész meghaladja az 50 métert. Tovább folytatódott a nyugati városfalba beépített faragott kövek kiemelése. Ebben a kőanyagban egy jó állapotú és felső kétharmad részben épen megmaradt istennő szobor a legjelentősebb. A további fontosabb leletek: egy verses sírfelirat, egy aquincumi centurio oltára a Pannoniában eddig ismeretlen Domnus és Domna istenpárnak, egy ernyőt tartó férfialak domborműve, nagy számú építészeti tagozat, párkány és lábazat, a templom oromzatának töredékei, stb. (Fitz. Jenő). Szabadbattyán Szabadbattyán határában tovább folytatódott Pannónia eddig ismert, legnagyobb méretű késő római kori magánépületének feltárása. Ebben az évben a kutatások elsősorban az épület északi részét, valamint a keleti és nyugati traktusát érintették. A több kisebb és nagyobb, részben vagy teljes egészében feltárt termeken kívül, melyek jó részén megmaradtak az eredeti terrazzo padlók, vízvezetékek és szennyvízelvezető csatornák is felszínre kerültek. A már korábban ismert peristylium néhol igen rossz állapotban megmaradt falfestményeiből több száz négyzetméternyi felület kerül kiemelésre. A közel 3000 m 2-nyi területet érintő kutatás a IV. századi épület alatti objektumokra is kiterjedt. A hat hónapig tartó feltárás miniszteri keretből történt. (Nádorfi Gabriella). Baracs-Apátszállás Ez évben is folytatódnak (szeptember-október) az 1993-ban megkezdett feltárások a baracsi önkormányzat anyagi támogatásával. Néhány melléklet nélküli sír feltárásával keleti irányban sikerült elérnünk a temető szélét. Itt az Árpád-kori temetkezések alatt római kori meszesgödröt bontottunk ki. Idén megkezdtük a temető melletti település kutatását is. A területet időközben lucernával vetették be, így a tulajdonos termelőszövetkezet, csak korlátozott nagyságú terület feltárását engedélyezte (mintegy 45 m 2 ). Itt két, avar-kori kerámiával keltezett árkot, valamint egy ezeket átvágó kora Árpád-kori vermet bontottunk ki. Terepbejárás során a község külterületén római és kelta települések helyét lokalizáltuk. {Kulcsár Mihály). Csabdi - Vasztélypuszta, várdomb Folytatódott a XIII-XIV. századi kisvár 1997-ben elkezdett leletmentése. A történeti adatok alapján a lelőhely a Rozgonyi-ős Básztély nemzetség erődített lakóhelyével azonosítható. A feltárások két épület nyomait hozták felszínre. Az 1. sz. épület maradványainak értelmezését több újabbkori bolygatás, valamint a nagyfokú talajerózió által okozott pusztítások nehezítik. A megközelítőleg négyzetes alaprajzú döngölt agyagpadlós, tapasztott boronafalú épület (a talpgerenda elszenesedett maradványait mintegy két méteres szakaszon sikerült kibontani) pusztulását tűzvész okozta. A padlót fedő vastag égett omladékban a bezuhant tetőszerkezet egy részének szénné égett maradványát is megtaláltuk. A 2. sz. épület - amely az ásatási megfigyelések alapján az előbb bemutatottnál korábbi csak részleteiben ismert, alaprajza egyelőre nem határozható meg. A meglehetőség gazdag régészeti (kerámia edények töredékei, nyílhegyek, patkók, sarkantyú, sarló, különböző bronzdíszítmények, vasalások, cseppdíszes üvegedény töredékei, illetve a XIV. század elejéről (Szép Frigyes, 1314-1330, CNA B-214) származó bécsi dénár és zoológiai leletanyag mellett külön kiemelendők jelentős mennyiségben begyűjtött szenült magvak (gabonafélék, szilva, őszibarack, borsó stb.) és egész gyümölcsök (alma). Az ásatási eredmények, az előkerült XIII-XIV. századra keltezhető leletanyag, valamint a történeti adatok alapján úgy tűnik, hogy a leégett épületek újjáépítésére már nem került sor, a várat lakói a XIV. század folyamán elhagyták. {Kulcsár Mihály) Csókakő Ebben az évben két ütemben (július és októbernovember) is folytak műemléki helyreállításhoz kapcsolódó feltárások a csókakői várban. Főbb eredményei: A Barbakán kora egyértelműen török, többszöri udvari járószint megújítással. Építése a XV. századi kaputoronyhoz vezető, a vártnál sokkal komolyabb nagyságú és kiépítésű középkori falazott előtér - bevezető út és farkasverem elbontásával járt együtt. Ennek pontosabb tisztázása a munkálatok 1999. évi folytatását igényli. Az É-i kerítőfal szakaszon feltárásra került a kapu. A szabályos hasábkövekből álló küszöb eredeti helyén került elő, ráfutó terrazzo járószinttel. A Felsővárban megtörtént a szabálytalan trapéz alakú öregtorony feltárása, a XIII. századi vármag ÉK-i sarkában (viszonylag ép legalsó szintjének felmenő részleteivel, vakolt falfelületek járószint csonkkal). Bebizonyosodott, hogy a korábbi irodalomban „donjónnak" hitt várrész (felsővár DK-i sarok) csak XIV. századi bővítmény. Ezzel a Felsővár régészeti előkutatása befejezettnek tekinthető, tervezésre átadható. Térinformatikai feldolgozása, a vár teljes környezeti felmérésével együtt elkészült. (Hatházi Gábor - Kulcsár Mihály). 174
