Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. p. 137–157.
István részt vett az SZDP 34., 1945. június 2-án tartott kongresszusán. Felszólalásában a két munkáspárt együttműködését méltatta. A kommunisták viszont támadták intézkedéseit; jól érzékelték, hogy a főispán a megyében és a városban erős riválisuk. Az 1945. évi novemberi nemzetgyűlési választások előkészületeit szakszerűen és pártbefolyás mentesen vezényelte le. Egy jelentésében írta, hogy legnagyobb befolyása a kisgazdapártnak van, őket követik a szociáldemokraták. 1946 elején kieszközölte, hogy a szociáldemokraták önálló médiummal rendelkezzenek, így anyagilag is segítette a Fehérvári Népszava с lapot. Mint közellátási kormánybiztos, intézkedett a feketekereskedelem letörésére, az infláció megfékezésére. (Mindkettő hatástalan maradt.) 1947 végén a főispánról a kommunista párti megyei titkár elmarasztaló jellemzést küldött a pártközpontba. Ez már a politikai támadás előkészítése volt, melyet a későbbi hónapokban indítottak ellene. Jobboldali szociáldemokratának minősítették, ami ebben az időben megbélyegzést jelentett, és együtt járt a hivatali státus elvesztésével. Támadták „erélytelenségét": a közgyűléseken nem tudta az ellenzéki felszólamlásokat leszerelni. 1948 májusától már semmiféle megmozdulásban nem vett részt. Az MDP létrejötte során, a megyei értekezleten sem vett részt. Leváltása még május végén megtörtént. Szabó István békéscsabai születésű, paraszti származású. Mint negyedéves tanárjelölt kapcsolódott be a polgári forradalomba és a Tanácsköztársaság alatti mozgalmakba. Ezért vizsgálat indult ellene, a tanulmányait nem folytathatta; ipari munkásként élt. Mozgalmi tapasztalatait a szakszervezetekben hasznosítja, tizenöt esztendőn át a fővárosi gázművek tisztviselőjeként dolgozott. Innen került Fejér megyébe, Székesfehérvárra. (Dokumentumok 1945-48, 1965, 136; FMTÉ, IV, 1970, 237-379). Hazay László 1948-1949 A Magyar Dolgozók Pártjának tagjaként kapta a főispáni megbízást, és került a szociáldemokrata Szabó István helyére 1948. június 5-én. E napon iktatták be a közgyűlésen, ahol a belügyi államtitkár is jelen volt. Hazaynak szűk tevékenységi köre volt. 1948 nyári hónapokban megkezdődött a közigazgatás átszervezése, bővült az alispáni ügykör, és lényegében a tanácsrendszer előkészítése folyt. Hazay egy év múltán megvált tisztségétől, amelyet már nem töltöttek be. Erre 1949. augusztus elején került sor. (A városi közgyűlésen, június 21-én a főispáni hivatal dologi kiadásaihoz hozzájárulást szavaztak meg 1950. január 1-től. A polgármesteri hivatal nem tudta, hogy a főispáni státus megszűnt.) (Városi kgy. jk. 1948-1949.) Hazay Nyugat-Bihar megyébe került. (Fejér megyei Népszava, 1949. aug. 6.). C. FEJÉR VÁRMEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETEK, KÉPVISELŐK 1707-1939 1. Követek az alsótáblán 1707-1848 1707 Meszlény János alispán és Fiáth János 1712 Meszlény János alispán és Pozsgay Ferenc megyei jegyző 1737 Röth Sándor alispán 1741 Röth Sándor alispán és Hrabovszky István megyei jegyző 1751 Röth Sándor alispán és Fehérvári Pál táblabíró 1764-1765 Vörös Ignác alispán és Queck János megyei jegyző 1790-1791 Marich Tamás alispán és Nagy Ignác táblabíró 1802 Kocsi Horváth István alispán és Ürményi Miksa megyei jegyző 1808 Ürményi Miksa alispán és Végh Ignác táblabíró 1811-1812 Ürményi Miksa alispán és Végh Ignác táblabíró 1825-1827 Marich István Dávid alispán és Végh Ignác táblabíró 1830 Marich István Dávid alispán és Bajzáth György megyei jegyző 1839-1840 Ürményi József elsőalispán és Sárközi Kázmér másodalispán (1840. márc. 31-től Fiáth Ferenc másodalispán) 1843-1844 Sárközy Kázmér elsőalispán és Fiáth Ferenc másodalispán 1847-(1848. ápr.) Cserna Károly, Horváth László 2. Országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselők 1848-1939 Bodajki kerület 1848 Festetich Géza gróf 1849 Letenyey Károly 1861 Zichy Jenő gróf 1865 Miske Imre báró 1869 Szőgyény Marich László 1872 Szőgyény Marich László 1875 Szőgyény Marich László 1878 Szőgyény Marich László 1881 Szőgyény Marich László 1882 Meszlény Lajos 1884 Meszlény Lajos 1887 Meszlény Lajos 1892 Atzél Béla báró 1896 Fiáth Miklós báró 155
