Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. p. 137–157.

gató parancsot ismételte meg Batthyány István április végén azzal a megtoldással, hogy Gyulai Gaál környezetét is tartóztassák le. A család a Gyulai nevet nem használta: apja Gaál Gábor, anyja Rudnyánszky Éva volt. Birtoka a Tolna megyei Szentandráson feküdt. Felesége neve: Radványi Mária. (Lauschmann III, 1995, 192-219; Források 1848-49. Passim) Fiáth Ferenc 1849 Fiáth Ferenc Zala és Veszprém megyék császári biztosa április közepén néhány ízben intézkedett a megyében és a városban. Ekkor Gaál Eduárd nem volt szolgálati helyén. A megye felső járásaiból szekereket rendelt ki szénás fuvarra Komárom alá. A parasztok azonban megtagadták az engedelmességet. Fiáth néhány jelentéktelen intézkedést vitt végbe, de április 24-ig még Gaál Eduárd biztosi működését kísérhetjük nyomon. (Lauschmann III, 1997,97-202). Besze János 1849 Batthyány István helyébe került kormánybiztosként Fejér megyébe. Az 1849. júliusi napokban krízishelyzet volt Fejér megyében és Székesfehérváron. A megyei tisztikar a megszálló osztrákok elől Rácalmásra menekült, ahol július 11-én úgy határoztak, hogy Csapó József elsőalispánnal együtt Kunszentmiklósra települnek át. Besze Jánost Madarász László küldte Fejér megyébe, hogy a megyei tisztikart hozza vissza, akiknek egyik legfontosabb feladatuk a megye déli vidékein megszervezendő népfelkelés. A tisztikar valóban hazaérkezett, és Boross Mihály másodalispán megszervezte a felkelőcsapatot, amelyet Fehérváron és környékén helyezett el. Közben Besze János Szegedre utazott, hogy a kormánytól a felkelő csapat részére felszerelést és ellátmányt szerezzen. A kormánybiztos Szegedről már nem tért vissza. Besze János 1811-ben született a Borsod megyei Szendrő mezővárosban. Apja, megyeri Besze János gazdatiszt gróf Csáky István birtokán. Pályája 1829-ben kezdődött, amikor Kassán a 34. sorezred katonája lett, ahol 1831-ig szolgált. 1832-ben az országgyűlésen a Zemplén megyei követek mellett jurátus, 1834-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Komárom megyei szolgálat következett. Itt igen hamar kitűnt reformpárti szónoklataival, és az ellenzék egyik vezére lett. 1848-ban országgyűlési követ, majd a király fogadására 2 ezer fős fegyveressel vonult el. Erre István nádor kérte fel. A magyar nép nevében ő üdvözölte a Batthyány-kormányt. 1848. október elején Komárom várában tartózkodott, hogy az esztergomi felkelők élén az esetleges horvát támadás ellen a várat megvédelmezze. Kossuth híve volt a legválságosabb időkben is. így került Fejér megyébe 1849. július végén. A szabadságharc leverése után tíz évre várbörtönbe zárták. Ebből hét évet töltött el. 1861-ben határozati párti programmal országgyűlési képviselő lett, de 1865-ben már Deák Ferenc híve. A kiegyezés után hivatalt vállalt, 1869-ben a pénzügyi törvényszék bírája. 1892-ben halt meg. (Szinnyei I, 107108; Bizottmány ir. 1849.) Hering Ignác 1849 A császári katonaság 1849. év elejei székesfehérvári bevonulásakor az osztrák hatalom mellett aktivizálta magát. Egy kossuthista feljegyzés szerint az első napoktól kezdve a császári biztos környezetében lebzselt, akinek (néhány osztrákhű polgárral együtt) adatokat szolgáltatott. A császári biztos a városházán a zár alá vett vagyonok felügyelőjévé nevezte ki. Amikor a császári csapatok elhagyták a várost (április 25-én reggel), velük együtt távozott Hering is, és csak július 12-én, Schütze tábornok csapataival érkezett vissza. Ekkor még nem kapott biztosi feladatot, erre a városi felkelés leverése után került sor. A pacifikálást Hering nagy buzgalommal hajtotta végre polgári vonalon. Elfogatta a városi magisztrátust, majd új városvezetést és tisztikart nevezett ki. Plakátokon adta hírül, hogy a felkelés vezetőit augusztus 14-én Pesten kivégezték. A megyeháza udvarán deresre húzatott embereket, akikről kiderült, hogy a nemzeti ügy szolgálatában álltak. Szeptember derekán bizonyos mezőgazdasági munkák elvégzését (pl. az őszi betakarítás, szüret) földesúri engedélyhez kötötte. A diktatúrának a császári biztos hirtelen halála vetett véget október 20-án. Halála után gúnyrajz jelent meg róla, amelyet a városban is látni lehetett... nagytestű ördög, amely a kezében heringet szorongat. Csapszékekben azt beszélték, hogy a „város legrongyabb embere volt, azért temették el a székesegyházi kriptában, mert a nyilvános temetésen attól tartottak, hogy ott osztrák ellenes megmozdulás tör ki". Hering helyett a királyi biztosi tisztséget Horváth Mihály ügyvéddel töltötték be. Ezt a hivatalt Horváth Mihály az év végéig viselte, mivel közigazgatási átszervezés következtében a királyi biztosi tisztség megszűnt. Feladatainak egy részét a polgármester, illetve a megyében az első főnök kapta meg. Hering 1836-tól a lovasberényi uradalom fiskálisa volt, de 1848-ban Székesfehérváron lett ügyvéd. Háza a Megyeház téren volt. (Lauschmann, III, 202-144). Cziráky János 1860-1861 A cziráki és dénesfalvi grófi ághoz tartozó Cziráky János, apja Cziráky Antal, anyja Batthyány Mária. Cziráky János iskoláit a pesti piaristák gimnáziumában végezte, ahol iskolatársa volt Majláth Györgynek, a későbbi országbírónak. A bölcsészeti és jogi tanulmányokat ugyancsak Pesten végezte, s 1838-ban jogtudori képesítést szer143