Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

A 39/7-es típus Szepsiben, a 39/8-ast Kismartonban (1468-1522 között) (Schmeller-Kittl976, 68) találjuk. A prázsmári kőrács a XV. sz. végén vagy 1512-15 között készülhetett (39/10). (Drägut 1976, 245; Lux G. 1944, 123). A 39/1 l-es típus Sámfalván, Mátyfalván, Szepesszombaton található. A 39/13-as típus Mezőteleg-den (1507-ből) (Borovszky 1896, Bihar vármegye, 116; Kováts 1942, 223), Körmöcbányán, Besztercebányán (Fő templom, 1475-78 között) (Kovacovicová-Sásky 1955, 54; SPNS 1967, 53) és Királynémetiben található. Az orrtagos stílus két példányát a kiscsüri templomon (39/14 és a szepesszombati templomon (39/15) találjuk ezidőtájt. A csúcsíves, orrtagos résablak (39/16) ekkor is használatos. Mátyfalva, Csetnek, Bodrogkeresztur (1481-1520 között) (Marosi 1975, 1229; Technika 1943), Szepsi. Csekély számban megtalálható a körmotívum is: 40/1 Mezőtelegd (1507-ből) (Borovszky 1896, Bihar vármegye 116; Kováts 1942, 223), Nyárádszentimre, Szászkézd (1493-96 között) (Drägut 1976, 266), Beregszász (1518bol) (Deschmann 1980, 40-43) és Ráckeve (1517-ből) (Technika 1939). 1486 és 1516 között készült a kolozsvári Farkas utcai templom 244l-es ablaka (40/2) (Bágyuj 1959, 163; Balogh 1935, 10; Debreczeni 1942, 118; Entz 1974, 212; Rados 1941-42, 3). A sztrecsnói szentélyablakok 1493 és 1503 közé keltezhetők (40/3) (Menclová 1954, 165). Mutatóba maradt csak meg a kör primerben levő négy-, ilieve három karéj; Bodrogkeresztur (14811520 között) (Marosi 1975, 129; Technika 1943)-40/5. Az ismertetés végén ismételten meg kell említenünk azokat a jellegzetesen XV. sz-i műformákat, amelyeket nem tudunk pontosabban datálni, vagy az egész évszázadra jellemző alkalmazásuk. Használatuk jellemző lehet a XIV. sz. végétől egészen a XVI. század elejéig. Az alábbiak során ismertetett műformák túlnyomó többségét az eddigiek során említettem. Mindössze néhány egyedi típus akad, amelyek előfordulása ritkaság számba megy. 40/6 - Segesvár, 40/7 - Garamszentbenedek, 40/8 - Kassa, Szent Mihály kápolna, 40/9, 15-Munkács, 40/10-Beregbene, 40/14- Nagyercse, 40/11 - Krasznahorvát, 40/16- Kismuzsaly, 40/17 - Nagymuzsaly (mindkét ablak a napszimbólum különös formája), 41/1, 5, 9, 13 - Segesvár kolostor templom, 41/8- Segesvár, vártemplom, 41/2 - Sopron, Szent Lélek templom, 41/10, 15-Kecsed, 41/11 -Hadad, 41/12- Brassó, Fekete templom, 41/14 - Zalaszentmihály, 41/16 - Aranyosmeggyes. 42/1 - Lőcse, Szent Jakab templom, 42/2 - Szászsebes, 42/4, 9 - Szamosfalva, 42/5 - Sajókeresztúr, 42/6 - Krasznahorvát, 42/7 - Csikmenasá», 42/8 - Sopronbánfalva pálos kolostor templom, Buda, Vár (töredék), 42/10-Szlatina, 42/11 -Sárközujlak, 42/12 -Nagyharsány, 42/13 - Segesvár, vár templom, 42/14-Batizfalu, 42/16 - Miskolc, egykori schola ablaka. 42/15-ös típus több helyen is előfordul: Sajószentpéter, Prázsmár (1512-15 között) (Drägut 1976, 245; Lux G. 1944, 123), Nagyvázsony (1481-ből) (Éri 1959, 52), Zalaszántó (1400-1441 között) (DétshySedlmayr 1958, 84-87). 43/2 - Nyírbátor, minorita templom, 43/3 - Jakabfalva (Szlovákia) 43/4-Sárközujlak, 43/5 - Marosujvár, 43/6 - Saca, Sajóudvarhely, 43/7 - Kraszkó, 43/8 - Zólyomlipcse, 43/9 - Székelyderzs, 43/10 - Vajdaszentivány, 43/11 - Rudabánya, 43/12 - Zalaszántó (1400-41 között) (Détshy-Sedlmayr 1958, 8487), Sajószentpéter, Nagyvázsony (1481-ből) (Fii 1959, 52), Vajdaszentivány, Rugonfalva, Nagykapus, Akli, Kövesd, Cseszte, 43/13 - Kassa, ferences templom, 43/14 - Szentbenedek, Ráckeve (1517-ből) (Technika 1939), Sárköz (1457-ből (Drägut 1976, 191), Sárközujlak (1400 körül (Kováts 1942, 624), Bárca, Miskolc; az egykori schola ablaka, Nagyharsány, Zubogy, Nyírbátor ref templom (másodlagosan befalazva), Budapest, belvárosi p!. templom (1470 körül) (Lux K, 1933, 21-23), 43/15 - Székelyderzs, főketerebes (1400 körül) (Pópa 1981, 46), Agyagfalva, Csetnek, Szepesdaróc, Besztercebánya, Fő templom (1473ból)SPNS 1967,53-54) 43/16 - Segesvár, kolostor templom, Besztercebánya Fő templom) 1475-78) (ibid..), Homoródszentmárton. Cseszte, Szászkézd (1493-96 között) (Drägut 1976,266), 44/1 Sajóudvarhely, Révkolostor, Márkusfalva, Szentkirályszabadja 44/2 - Noszoly, 44/3 - Saca, 44/4 - Bazin, Pankota, Bögöz, Bodrogszentes (121 l-es Káposztafalva (121 l-es), Kézdiszentlélek, Krasznahorvát, 44/5 - Krasznahorvát, 44/6 - Noszoly, 44/7 - Beregbene, 44/8 - Nagymuzsaly, 44/9 - Csecse, 44/10 - Fcel, Szepesolaszi (1434, 65), Buda, Hess András tér 4.. Pozsonyszentgyörgy, Szepsi, Székelykeresztur (1458-ból) (Dávid 1981, 283-286). Segesvár, kolostor templom, Marosvásárhely, kápolna (1446ból) (Genthon 1940, 6), Munkács, Kuzsaly (1422 után) (Kováts 1942, 247), Kolozsvár, Szent Mihály templom, Kisselyk (1463-ból) (Halaváts 1923, 142,; 1913, 368), Brassó, Fekete templom, Csetnek, Jánosiét (1487-ből) (SPNS 1968, 261), Kassa, ferences templom, Kassa, székesegyház, 44/11 - Szöllösgyula, Székelyderzs, Bártfa, Szent Lgyed templom (1448-58 között) (Sásky 1956a) 12) Segesvár, kolostor templom., Kisnána, Ruszt, (1400 körül) (Schmeller-Kit 1976, 259), Nógrádsáp, Nagyszalók, Nagyőr, Nagykapus, Brassó, Fekete templom, Balod, Nagyenyed, Nagyszeben, 44/12, 13- Munkács, 44/14 - Budapest, Belvárosi pl. templom (1470 körül) (Lux K. 1933, 21-23), Pécs (XVI. század eleje) (Dercsényi-Pogány 1956, 146), Sámfáivá, (1610 körül), (SPNS 1967, 107), Bártfa, Szent Lgyed templom (1448-58 között) (Sásky 1956a, 12), Dés, Pozsony, székesegyház (1476-82 között) (Entz 1974, 209), Szilágynagyfalu, Szepsi, Szászsebes, Segesvár, vártemplom, Pozsonyszentgyörgy (1465-67 között) (SPNS, 1967, 528), Csombord, Berethalom (XVI. század eleje) (Entz 1974, 214; Drägut 1976, 54; Szőnyi 1933, 226), Kassa, székesegyház, 139