Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

24/5 - Szőllősgyula, 24/6, 10 - Muzsna (1490-96 között) (Drágut 1976, 210; Lux G. 1944, 147/, 24/7 - Nagyőr, Lekence (1452-ből) (Pópa 1981, 26) 24/8 - Bártfa, Szent Egyed templom (1482-86 között) (Divaid 1915, 313), Székesfehérvár, Szent Anna kápolna (1471-78 között) (Fitz 1957, 54), Kassa, ferences templom, 24/9 - Vajdaszentivány, 24/13, 14 - Miskolc (1465-89 között) (Horváth 1964, 5-22; Komáromy 1962,22/12), 24/15 és 25/2 Lőcse, Szent Jakab templom, 24/16 - Pozsony, székesegyház (1476-82 között) (Entz 1974, 209; SPNS 1967, 188). A század második felének szép halhólyagos ablaka a késmárki 244l-es, 1444-98 között készült nyílászáró (25/11 ) (Csánki 1890, 251 ; SPNS 1968, 38). Egyedi megoldású a pozsonyi székesegyház 1459-78 között (Entz 1974, 209; SPNS 1967, 188) készült 113l-es és a bártfai Szent Egyed templom 653l-es ablaka (25/14, 15). A sopronbánfalvai pálos kolostor ablakában két oldalról két-két elkerekedő, orrtagos halhólyag fordul közép felé (25/3). Igen elterjedt motívum a két oldalról közép felé növő két halhólyag: 25/4,7 - Bodrogszentes (SPNS 1968, 474), 25/5 - Bártfa, Szent Egyed templom (1482-86 között) (Divaid 1915, 3

13/, 25/6 - Bögöz (Dávid 1981, 85) 25/8 - Kolozsvár, Szent Mihály templom, 25/9 - Selmecbánya, Szent Katalin templom 1141-es és 125l-es (1488-91 között) (Lux K. 1915, 20), Radvány (SPNS 1969, 9), Marosvásárhely 1251-es(l446-bói)(Genthon 1940,6), 25/10 - Ráckeve (1487-ből) (Technika 1939), Jakabfalva (Szlovákia) Szlatina, Saca, Dés (Entz 1942, 8) Aranyosmeggyes Szászszentgyörgy (1440 körül) Pópa 1981, 46), Brassó Fekete templom, valamint a XV-XVI. század fordulójára keltezhető Berethalmi ablak (Drágut 1976, 54; Entz. 1974, 214; Szönyi 1933, 226) 25/12 - Magyargyerömonostor, 25/13 Pozsony, székesegyház. Az egymást vagy más motívumot körülnyaláboló halhólyagok két egymás mellett levő körben forgó halhólyagok fölött elhelyezett motívum, vagy széthajló iljetve egymásba hajló halhólyagok fölött levő egyéb motívum képezi a következő csoportot: 25/1,2 - Brassó, Fekete templom, 26/3 - Besztercebánya Fő templom (1475-78 között) (SPNS 1967, 54), 26/4,11 - Pozsony, székesegyház (1459-78 között) (ibid.. 188), 26/13 - Pozsony, székesegyház, (1476-82 között) (Entz 1974, 209), 26/5, 10-15 - Kolozsvár, Szent Mihály templom, 26/6 - segesvári kolostor templom, 26/7-9 - Miskolc (1465-89), (Komáromy 1962, 11-12; Horváth 1964,5-22) 26/12 - Sopronbánfalva pálos kolostor templom (1457-82 körül) (Dercsényi 1956) 26/14 - Bazin (111 l-es, XV. sz. hatvanas éveiben (OMF Tervtár Itsz.: К 332-333; SPNS 1968, 465) Dés (3526-os), 26/16 - Csütörtökhely (1473-ban) (Szönyi 1933, 200). A XV. század második felének másik nagy csoportját képezik a különféle lecsüngő halhólyagformák: 27/1 - Sopronbánfalva, pálos kolostor templom (1457. 82 körül) (Dercsényi 1956), Csikmenaság; 27/2- Kisszebcn (1484-ből) (SPNS 1969, 74) 27/3 - Bárca, Sajószentpéter, 27/4 - Székesfehérvár egykori királyi bazilika, Pozsony székesegyház (653 l-es), 27/5 - Tasnád (1476-ból) (Bunyitay 1887, 28). Továbbra is használatosak a nagy kör primerben foglalt diszítés-kompozicíók: 27/6, 10 - Pozsony, sz. (1458-78) (Entz 1974, 209; SPNS 1967, 188), 27/7 - Vörösklatrom (1462 után) 27/8 - Pozsony, ferences templom, Szepeshely (1462-78) (Szabó 1913, 104). Az ívnégyszögben elhelyezett négy levél a kassai székesegyház (2412-es, 1496-97 között) (Cidlinská 1857m 152; Henszlmann 1846, 7), Nagyszeben (153l-es), Bártfa, Szent Egyed templom (1448-58 között) (Divaid 1915, 313), Bakabánya (1400 körül (SPNS 1968, 581) - 5431es) Kolozsvár, Szent Mihály templom (2412-es 236l-es), Körmöcbánya (1488-ból (Sásky 1956b, 63) és Szilágynagyfalu ablakait díszíti (27/11). Orrtag nélküli hagyományos formák láthatók a bögözi ablakban (28/12) (Dávid 1981,85). Egyenes vonalak képezik a 2512-es ablak kőrácsát Vörösklastrom kolostortemplomában (1462 után, 27/13). (Dvofáková-Krása-Stejskal 1978, 87; Repcak 1954, 67; Lechner 1929, 4; Mencl 1954, 73; SPNS 1967, 274; Myskovszky 1895, 227; Eber 1915, 96. Az ablakok kőrácsainak kormeghatározása (XIV. sz. vége) téves). A szakolcai ívháromszöges kompozíció 1450-70 között készült (Borovszky 1896, Nyitra vármegye, 46, SPNS 1969, 103; Szönyi 1933, 201) (27/14). Az egészen egyszerű 27/15-ös forma Szepesszom

baton (1464-ben) SPNS 1968, 518) és Énlakán látható. A meghosszabbított osztósudár mellett két orrtagos, lekeríkett osztászáródás látszik Szászszentgyörgyön (1440 körül) (Pópa 1981, 46), Nagykapuson, Vermesen (1497-ből (ibid. 62) és Lekencén (1452-ből)

/Ш 26)-27/16). A század második felében megerősödő egyszerűsödési hullám kiszélesíti a körmotívum alkalmazását, amely különféle osztászáródások fölöttt, többször elcsucsosodó formában jelenik meg. Gyakori a hármas vagy kettes motivumhasznnálat, előfordul a kör kettévágott, vagy ovális formája. A formák egy része itt is - csakúgy, mint a hagyományos mustrák - szinte mindegyik esetben - korábban is használatos volt. 28/1 - Szalárd, Budapest, Belvárosi templom (1470 körül), (Gerő 1956, 47; Lux K. 1933, 21-23), Vajdahunyad (1452-ben) (Arányi 1867, 23; Entz 1974, 210; Möller 1913, 14), Szöllösvégardó, Szilágynagyfalu. 28/2 - Tövis (1449-ben) (Drágut 1976, 296; Kővári 1866, 296; Möller 1929, 30), Radvány, Zabola. 28/3 - Nyárádszentimre (121 l-es, 1221-es), Batizfalu (DvofákováKrása-Stejskal 1978, 73), Egri, Kézdiszentlélek (ÁRION 1974, 80), Zabola, Fcketeardó (121 l-es) 28/4 - Kézdiszentlélek, Nyárádszentimre, Vice. 28/5 - Farad (Dávid 1981, 111), 28/6 - Rugonfalva (ibid., 250 ORBÁN 1868, 119). 28/7 - Tancs (Debreceni 1929, 9), Mátyfalva, 28/8 Bögöz. A négy vagy három karéjos díszítés (kereszt alakban elhelyezve) többnyire kör kereteléssel szintén hagyományos mérmü elem: 136