Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.

sekben alkotott nézetei a lakosság egy részében szimpátiát, a tőkés körökben viszont érthetően ideges visszhangot váltottak ki. A század elejétől ugyanis nem volt olyan politikai nyilatkozata, melyre gazdasági vagy politikai körök ne reagáltak volna. Ezek a tények is jelzik egyéniségének kiemelkedő szerepét. A Néppártban 1903 óta nem tevékenykedett, hisz hamarosan párttagságát is felmondta. Az 1905. évi országgyűlési választások alkalmával pártonkívüli képviselőjelöltként indult a szabadbárándi kerületben, ahol megválasztották. Hamarosan az Alkotmánypárt táborában találjuk, ahol azonban kimondottan vezetőszerepet nem kapott, így a koalíciós kormányból kimaradt. Tevékenysége nagyobb részét ekkoriban gazdaságainak modernizálására fordította. A gazdasági munkáskéz telepítés útján történő gyarapítására tett intézkedéseket. A lángi uradalom kislángi pusztáját 19041905-ben a Magyar Agrár és Járadék Bankon keresztül eladta telepes lakosoknak, akik évtizedes nyomorúságos lét után tudták csak adósságaikat kifizetni. Az 1913-ban községi státust nyert Kisláng Zichy János ellen pert indított, amely még az első világháború idején is tartott. A telepítési akció csak részben hozott sikert a lángi uradalomnak (Farkas 1964). Zichy János politikai karrierje a koalíció bukása után kezdődött. Az elsők között csatlakozott Tisza István által átszervezett kormánypárthoz, s ennek jutalmát meg is kapta. 1910. január 17-én megalakult Khuen-Héderváry kormányában kultuszminiszter lett. Kinevezésére március 1-én került sor. Minisztersége politikai vereségével kezdődött. Az 1910. évi késő tavaszi képviselőházi választások során Székesfehérváron indult, ahol jelentős ellenzéki erőkkel kellett megküzdenie. A Függetlenségi Párt (Just Gyula által vezetett székesfehérvári szárnya) Manndorf Géza megválasztása mellett kardoskodott, és sikerült is neki a mandátumot megszerezni (Bonitz 1912). (A kultuszminiszter székesfehérvári választási vereségére az 1930-as években többször emlékezett vissza a városi ellenzék. Ezt Hóman Bálint kultuszminiszter megválasztása előtt is hangoztatták.) (Farkas 1980). Zichy János három évig tartó minisztersége idején a klerikális oktatási politika nyert teret az egyetemeken, erősödtek a vallásos jellegű egyesületek. Személyes érdemének tulajdonították, hogy minisztersége alatt létesült a pozsonyi és a debreceni egyetem, a közgazdasági fakultás és a hajdudorogi görögkatolikus püspökség. Néhány középfokú tanintézet létesítése is erre az időszakra esik. Móron, ahol egyébként 2 és fél ezer holdas birtoka volt, új polgári iskola emelésére adott pénzt (Almanach 1931). Zichy János és köre a munkapárton belül elkülönült, ők alkották a párt agrárius szárnyát, amely konzervatív, katolikus ideológiát vallott. Zichy János a kiegyezési szerződéseket tekintette politikája kiindulási alapjának, és egyre inkább azon fáradozott, hogy a dualista monarchia összekovácsolódjék, amelyben a magyar nagybirtokosok vezetőszerepét biztosítják. Ezek az alapelvek vitték őt Tisza István táborába, aki a nagytekintélyű és egyre ügyesebben taktikázó nagybirtokost szívesen fogadta. Politikája közel állott Ferenc Ferdinánd által követett irányvonalhoz is. Az a hír terjedt el róla, hogy Zichy János a trónörökös bizalmasai közé tartozott volna. Amikor Ferenc Ferdinánd az orosz cár meghívására Pétervárra utazott, Zichy Jánost is kiszemelte kísérőjének és politikai tanácsadójának. A tervet azonban a kormány azzal vetette el, hogy az akkor még ellenzéki politikus nem lehet a trónörökös hivatalos kísérője. Hamarosan ellentétek léptek fel a munkapárt liberális és konzervatív-agrárius elveket valló csoportjai között. A liberális szárny, amely a pártot vezette, elégedetlenségét fejezte ki a kultuszminisztérium szellemével, de támadták azt a demokratikus erők, köztük a szociáldemokraták is (Bonitz 1912). Nagyobb súllyal estek ekkor latba a magyarországi nemzetiségek képviselőinek tiltakozásai a tanügyi, közművelődési és vallásügyi politika miatt. Távozásához jó alkalom kínálkozott. Ez a Désy-Lukács per volt, amelynek fejleményeit, illetve a kormányelnök kompromittálását miniszterként nem kívánta elviselni. Lemondását elfogadták, és 1913. február 26án távozott a VKM-ből. A kormányból történt távozása azonban nem jelentett számára vidéki elvonulást. Továbbra is a fővárosban maradt, és aktív részese volt a kormánypárti politikának, Tiszát támogatta a háborús években, és 1918 májusától a háború végéig ismét a kultuszminisztériumot vezette. A forradalmak idején vidéki birtokain kívánt meghúzódni, de az agrármozgalmak rendkívüli hevessége Móron, Nagylángon és az uradalom pusztáin bizonytalanná tették őmaga és családja létét. Ezért (a magyar nagybirtokosok példáját követve) Ausztriába emigrált. Itt hamarosan bekapcsolódott a Bethlen István által vezetett politikai mozgalmakba, amelyeknek egyik vezéralakjává emelkedett. Hazatérve a fehérterror és az új rezsim konszolidálatlansága következtében nem kívánt részt venni a helyi politikai életben. Széchenyi Viktor, Jankovich Béla, Eszterházy Miklós Móric, Károlyi József és Hunyady József nagybirtokosok azonban meggyőzték, hogy a Horthy rezsim által biztosított politikai keretek között kell munkálkodnia. Erre legalkalmasabb terep a vármegyei törvényhatóság volt, azután olyan egyesületek vezetőségeiben való ténykedés, amelyek az ancien regime restaurálását szolgálták (Törvényhatósági Bizottság 1920-1926). 1920-ban ugyan szó esett arról, hogy esetleg a sárbogárdi választókerületben képviselőjelöltnek fellép, és korábbi politikai tevékenysége révén el is nyeri a mandátumot. Zichy személyét a jelöltségre a főispán, Károlyi gróf szemelte ki, aki nem kívánta figylembe venni a különítményesek követeléseit, hanem azt megelőzve - a tradicionális vármegyei szokások értelmében - központi választmány közbejöttével akarta a jelölteket indítani. A főispán és szűk környezete arra számított, hogy Zichy János indításával a túlnyomóan kisgazdapárti többségű kerületet leszereli és konzervatív politikusnak juttatja a mandátumot. Számítását azonban a különítményesek áthúzták, és a dunántúli kormánybiztos bejelentette a főis228