Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.
Alba Regia, XXVII, 1998 FARKAS GÁBOR AGRÁRIUS TÁRSADALMI ELIT KÉPVISELŐI FEJÉR MEGYÉBEN A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A székesehérvári püspöki palota nagytermének mennyezetén a magyar nemzeti keresztény királyság eszméjét kifejező festmény látható. A mennyezetkép a XIX. század utolsó éveiben, az egyházpolitikai küzdelmek idején készült, melyet Steiner Fülöp püspöknek, a politikai katolicizmus egyik kiemelkedő helyi képviselőjének a megrendelésére készítettek. A kép előterében Szent István, első királyunk térdepelő alakja látható, amint a koronát felajánlja a magyarok nagyasszonyának. Ez a mondanivaló azonban csak a kép hátterébe helyezett egyházi és világi főurak megjelenítésével teljes. A festményen két egyházi férfi: a székesfehérvári származású Simor János, esztergomi hercegprímás és Steiner Fülöp, a székesfehérvári egyházmegye püspöke ismerhető fel; a hat világi főúr pedig József nádor, József és László királyi hercegek - a Habsburg család magyarországi ágának tagjai, - alcsúti birtokosok, továbbá Cziráky János lovasberényi, Eszterházy Miklós Móric csákvári és Zichy Nándor adonyi birtokosok. A képen megjelenített személyiségek a helyi, s az országos politikai életben kiemelkedő szerepet játszottak. Utóbbi három nagybirtokos az egyházpolitikai küzdelmek aktív világi résztvevője, Zichy Nándor a katolikus néppárt alapítója és rövid ideig elnöke volt (Bonitz 1912). A püspöki palotának ez a festménye szimbolizálja azt a politikai érdekszövetséget, amely az egyházi és a világi nagybirtok között a XIX. század végére létrejött. Célja a liberális áramlatok megállítása, a társadalom erőinek a konzervatív eszmékhez való közelítése. A nagybirtokos Fejér vármegye végső soron igen jó terep volt az agrárius érdekek védelmezőinek tömörítésére, amelyhez a nagy- és a középbirtok is csatlakozott, függetlenül attól, hogy politikai pártállásuk a kormányhoz vagy az ellenzékhez kötötte őket. A XIX. század végén kialakult politikai áramlatok meghatározók a XX. század első évtizedeiben. Ebben a miliőben nevelkedett politikusok tovább igyekeznek vinni a mágnások politikai érdekeinek képviseletét, melyt modernebb ideológiai köntösbe öltöztettek. Ennek a politikai elitnek gazdasági hatalmát a nagybirtok adta, melyet minden körülmény közepette meg akarnak tartani. (Farkas 1980). * Négy személy rövid életpályáját mutatjuk be a következő írásokban. Valamennyien a XX. század első felében Fejér megyében működtek, és tevékenységük főleg a Horthy-korszak évtizedeire esett. Zichy János, Széchenyi Viktor és Károlyi József a történelmi arisztokrácia tagjai, Hagyó Kovács Gyula pedig paraszti sorból emelkedett fel magas méltóságra, közéleti tisztségre. Közismert tény, hogy a történelmi arisztokrácia Fejér megyében 1944-ig töretlenül megőrizte politikai befolyását. Ezt jelzi az is, hogy a vármegye és a thj. város főispáni tisztségét 1944 májusáig minden esetben az arisztokrácia tagjaival töltötték be. A főispán a kormány megbízottjaként befolyást gyakorolt a vármegyei közéletre, azt igyekezett a konzervatív politikai szellem keretében megtartani. Fejér megye és Székesfehérvár thj. város uralkodó körei a konzervatív politikai gondolat megtestesítői voltak a harmincas évek elejéig. A mágnás csoport törekvése az volt, hogy 1919 után a megváltozott viszonyokhoz igazítsák a politikai mechanizmust, amely egyben a nagybirtok érdekeit is szolgálta. Ez azt is jelentette, hogy ha bírálták is a Horthyrezsim politikai vonalvezetését, akkor sem a rendszert Ítélték el, hanem annak kétségtelenül sok hibával dolgozó képviselőit. Osztályhelyzetük is a rendszerhez kötötte őket. A politikai terep, amelyen gyakorlatoztak, az Fejér megye törvényhatósága volt. A vármegyei, sőt a városi közélet gyakran nyújtott lehetőséget arra, hogy a mágnás csoport képviselői az ország életébe beleszóljanak. (Farkas 1971) Fejér megye egyébként is évszázadokon át olyan közigazgatási egység volt, amelyben a történelmi arisztokrácia súlya fokozottan érvényesült, 221
