Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

A századforduló típusai az eddig ismert, már megszokott formák ismételgetése. Monumentalitásukkal talán a pásztói ablakok emelkednek ki (1400 körül; 14/8, 9) (Genthon 1961, 229; Valter 1969, 227-228). Egy ívháromszöges típus a 14/10-es (Nagyszeben, Kassa, Homonna (SPNS 1967, 469), Brassó). Két ívháromszöges típus a homonnai ablak (14/11). A századfordulón készültek a háromkaréjos korponai szentélyablakok (Borovszky 1896, Hont vármegye, 71; Szabói913, 313). A 14/13-as homokóra típust Zólyomlipcsében (SPNS 1969, 124), Akliban és Alsódióson (OMF Tervtár ltsz.: К 619; SPNS 1967, 320) találhatjuk meg. A kápolnai ablakok kör primerjében (14/14) hat (Borovszky 1896, Pozsony vármegye, 76; SPNS 1968, 14) a budai töredékekben nyolc (14/15) karéj van. Két oldalán elhegyesedő a kassai és a töketerbesi (SPNS 1969, 297) ablak kör primerje (14/16). A XIV. sz. jellegzetes, az eddigiek során már meghatározott müformáit, amelyek kora azonban nem rögzíthető pontosan, az alábbiakban mutatom be. (A pontosan a századfordulóra datálható ablakok korát természetesen megemlítem). 15/1,2 - Bakabánya, (1400 körül) SPNS 1968, 581), 15/3,5-8 - Máriafalva, (1400 körül) Schmeller-Kitt 1976, 185), 15/4 - Pozsonyszentgyörgy (1400 körül) (SPNS 1967, 528) 15/9 - Pozsony, ferences kolostor templom (1400 körül) (Entz 1974, 204), 15/10 - Tökelerebes ( 1400 körül) (SPNS 1969,297), 15/11 - Sopron, középkori zsinagóga (1400 körül) (SallaySedlmayer, 1964, 191-207), 15/12 - Bakabánya (1400 körül) I 5/13, 14 - Sárközüjlak (1400 körül) (Kováts 1942, 624) 15/15 - Alsódiós (OMF Tervtár ltsz.: К 619; SPNS 1967, 320), 15/16 - Szászsebes, kápolna (Entz 1974, 202; Szőnyi 1933). Formára és a kőrácsok típusaira nézve is jellegzetes XIV. sz-i példányok a kassai Szent Mihály kápolna ablakai (16/1-5) (Henszlmann 1846, I; Mihalik 1904, 5-48; SPNS 1968,99). A XIV. sz. folyamán készülhettek az eceli (Drägut 1976, 40), a soproni (bencés templom) (Dercsényi 1956) és a segesvári (vártemplom) körablakok is (16/6, 7, 8), valamint Szentistvánfalu (16/9) (SPNS 1969, 504) Sopronszentgyörgy (16/10) (Schmeller-Kitt 1976, 270) és Muzsna (kápolna) (16/11) orrtagos ablakai. Háromkaréjos, kör primeres ablakváltozatok a következők: Muzsna kastélykápolna (16/13, 14); a 16/15-ös változatot Bakabányán (SPNS 1968, 581), Kassán (Szent Erzsébet templom) és Csesztén (SPNS 1967, 263) találjuk meg. A 16/16-os változatot a század folyamán Lőcsén, Zólyomlipcsén, Szepsin, Szászsebesen, Segesvárott, Pozsonyban (klarissza templom), Eperjesen, Kolozsmonostoron, Keszthelyen és Márkusfalván faragták meg. A XIV. sz. folyamán készült a soproni káptalanterem, valamint a kecsedi templom 121 l-es ablaka (17/1). A 17/2-es tipus Sacán (SPNS 1969, 228), Ruszton (Schmeller-Kitt 1976, 259) és Malduron (2 ablak) (SPNS 1968, 482) egyezik meg. A 17/3-as tipus Brassó (Fekete templom) 121 l-es ablaka (Entz 1974, 209; Láczay-Fritz 1929, 26; Szőnyi 1933, 196) míg a 17/4-es típus több helyen is Mátraverebély, Székelyderzs, Szászfenes, Segesvár (kolostor templom), Lőcse (minorita templom) Ruszt, Máriavölgy, Nógrádsáp, Homoródszentmárton és Nagyszeben előfordul. Orrtagos-halhólyagos változat (17/5), a kassai Szent Mihály kápolna 1221-es ablaka. A 17/6-os típus talán inkább a század végére (1400 körül) tehető (Töketerebes; 1111, 1211) (SPNS 1969,297). A XV. század elejének rendhagyó típusa a kassai székesegyház 1410 körül készített körácsos ablaka, amelynek két félkörívében orrtagok vannak (17/7) (Cidlinská 1957, 152). A század elején teljesedik ki az un. orrtagos stílus, amelynek legszebb példányait Sopronban (Fabricius ház), 1400-1430 között) (Sedlmayr 1963, 1-8; 1958, 239-240; Sedlmayr-Sallayl964, 4-7) (17/8, 10-12), Beckón, 1410 körül (SPNS 1967, 107) (17/14, 15), Kuzsalyon 1422-ből (Kováts 1942, 247) és Hadadon találjuk (17/16) (ibid. 697). Sopronszentgyörgy és Hárskút (SPNS 1968, 226) ötkaréjos körablaka (2512-es és 3622-es) a 17/13-as típus. A XV. sz. elejének jellegzetes, alig változó típusa maradt a három primeres kőrács. A soproni káptalanterem: (17/1) (Dercsényi 1956, 268) és a bencés templom (18/3,6) (ibid.) a kassai székesegyház: (18/2), Maldur (18/4) (SPNS 1968, 482) valamint Saca (18/5) ablakai ilyenek. A halhólyagos típusok (18/9-16) között kiemelkedőek Nagyszalók körbe foglalt halhólyagjai (18/1 1,12) (SPNS, 1969,349). A budai vár vakmérmüves ablaka a XV. sz. elején, első felében készülhetett (18/13). Balra forgó halhólyagok díszítik a tárnoki 244l-es ablak, a zalaszántói 1221-es ablak 1400-1441 között készített (Détshy-Sedlmayr 1958, 84-87), - és a szlovákiai Jakabfalva 244l-es ablakának kőrácsát (18/14). Ezek az ablakok már a XV. sz. első felében készültek. A 18/15-ös típus Bélapátfalván a 2512-es rózsaablak. Hat osztása középső körből indul. Készítési idejét 1426 körüli időkre tehetjük (Gergelyffy 1960, 12; Szakái 1959, 200-210). A XV. sz. első felében készítették a soproni bencés templom hármas primerelrendezésü ablakát (18/16). Bakabánya 1400 körüli 533 l-es, a csesztei század elejei (Borovszky 1896, Pozsony vármegye, 43; SPNS, 1967, 263) és a segesvári 1221-es ablakmérművek körbe foglalt X alakban elhelyezett karéjból állnak. Osztászáródásaik lekerekítettek, orrtagosak (19/1). 1430 körül készült a pozsonyi régi városháza dupla ablaka (SPNS 1967, 155; Entz 1974, 201). Kőrácsdísze körbe foglalt öt karéj, záródása rendhagyó (19/2). A középkor talán legáltalánosabb ablaktípusa a két csúcsíves, orrtagos osztászáródás fölött levő orrtagos ívnégyszög (19/3). Ez a tipus Ecel, Szepesolaszi (1434 és 1464 körül) (Lechner 1929, 4; Vajdovszky 1874, 65), Keszthely, Szöllösvégardó (Henszlmann 1864, 155), Szepesdaróc, Segesvár, Pozsonyszentgyörgy, Malompatak (1425-1434 között) (SPNS 1968, 324), Brassó (Fekete templom) és Kassa templomain fordul elő. 134