Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

(1294-98 között) (Entz 1974, 198), Zsámbékon 1242-58 között) (Guzsik 1974, 10-11; 47-60; Lux G. 1939, 12; Henszlmann 1880, 110) stb. Kereszt alakú nyílással faragták a csikmenasági körablakot is (1/5) (Szőnyi 1933, 228). A szádoki körablakok a XIII. sz. közepén készültek (SPNS 1968, 48), az egyik (1/6) elfektetett homokóra mitívummal, a másik a csikmenasági körablakhoz hasonló, de fejlettebb díszítménnyel készült (1/7). A felsődörgicsei körablakban X alakban elhelyezett négy karéj (122l-es 1/9), (Marosi 1975, 130), Bélapátfalván és Zsámbékon (3622)) a körablakban nyolc karéj látható (1/8). Az előbbi készítési ideje 1232-60 között (Gergelyffy 1960, 12.), az utóbbié 124258 között (Lux G. 1939, 12) valószínűsíthető. A század közepén készülhettek ajaki körablakok (3612 és 3512), amelyek 1256-ig mindenképpen elkészültek (Bogyay 1943, 8-41; Dercsényi 1957, 5-12). Karéjaikat liliomok díszítik (1/10,11). A század közepének legnagyszerűbb alkotása a budai Nagyboldog-asszony templom rózsaablaka (2512), amelyet 1245 és 1275 között faragtak. Mérmüveiben kereszt és X alakzatok változnak primer nélkül (1/12) (Csemegi 1955, 59-110). 1250 körül készült el Szentistvánfalu temploma, amelynek keskeny ablakában kőrács látható. (1/13) (SPNS 1969, 504). A kőrács három karéja Y-alakban helyezkedik el. Az ablak lekerekített záródású. A kőszegi vár kétosztású, három karéjos ablaka 1260 körül készült (1/14) mindenféle primer nélkül (Gergelyffy-Sedlmayerl964, 3-11). A soproni káptalanterem háromkaréjos díszei kétosztású ablakban vannak (1/15). Készítése 1260-70 közé tehető (Dercsényi 1956,268). A század második felére keltezhető a korai gótika három provinciális jellegű alkotása: a felsőtöki (Pópa 1981, 56-57) és az óradnai ablak (Drägut 1976, 261) (1/16/17) valamint a petőszinyei orrtagos díszü 3612-es ablakkeret (2/1 /SPNS 1969, 226). Az első dísze ívháromszögben levő három levél, a másodikat két elkerekedő osztászáródás díszíti. A harmadik korát a vessrai premontrei kolostor 1240 körül készített toronyablakával is meghatározhatjuk (Badstübner 1961,90). A küllős és egyéb áttört ablaktípusok mellett a gótikus kőrácsos ablakok előfutárai voltak a kettő - illetve egy résablak fölött levő karéjos körablakok. A résablakok lekerekített, illetve csúcsíves záródásuak. A hajói 1249-ben készült körablak (1211) díszítetlen (2/2 (Borovszky 1896, Bihar vármegye, 88). A zsámbéki körablakok (1211, 1212) nyolckaréjosak (2/3), készítési idejük 1242-58 között volt (Lux G.1939, 12). Beszterce négykaréjos ablaka (1211) 1260-70 között készült (2/4) (Entz 1963, 145). XIII. sz-i a sajókeresztúri 153l-es öt karéjos körablak is (2/5) (Genthon 1961, 244), csakúgy, mint Divék három karéjos ablaka (2/6) SPNS 1967, 296). A kerci ablakok készítési ideje 1299. Mindkét típus hat karéjos (2/7,8). Az 153l-es két csúcsíves osztás felett helyezkedik el, amíg a többi szentélyablak egy csúcsíves résablak fölött látható (Entz 1974, 195; Entz-Sebestyén 1947, 15; Szőnyi 1933). A brassói Szent Bertalan templom ablakai csaknem pontos másai a kercieknek, azonban itt a karéjok csúcsára liliomokat faragtak (2/9, 10) (Bíró 1943, 37). A kereszt alakban elhelyezett mégy karéj, a körablakokban (2/11) a XIII. sz. elején jelenik meg (Deáki) (Dercsényi 1974, 198), de a század közepén (Prázsmár) (Drägut 1976, 245) túl a század végéig több helyen is megtalálható (Szászhermány) (ibid. 161-162) Brassó, Szent Bertalan templom (Bíró 1943, 37). A XIII. század végén készülhetett Zetelaka körablaka, amelynek közepén keresztalakban elhelyezett négy karéj van. Koráról csak annyit tudunk, hogy a templom 1233-ban már létezett (2/12) (Dávid 1981, 354). A széki templom körablakai 1280 körül készültek (Entz-Sebestyén 1947, 37). Négy háromkaréjos (2/13) és három hat karéjba illesztett háromkaréjos ablaka ismert (2/14). Fejlettebb három karéjos típus a XIII. sz. harmadik harmadából származtatható jekelfalvi 243l-es körablak (2/15) (SPNS 1967, 503). Hasonló a felsőregmeci körablak is, amelynek kora azonban inkább a század végére tehető (Dercsényi 1973, 195). Az 1291-ben faragott gyulafehérvári körablak is három karéjos (1151), stílusa ajaki ablakéval rokon (2/16) (Entz 1958, 12). A század végén (1280 körül) készültek a soproni bencés templom szentélyablaka (3/1-3) (Dercsényi 1956), amelyekben primer nélkül háromszor ismétlődik a három karéjos és a szívmotívum. Osztászáródásaiknak sincs primer vonaluk. A soproni ablakokhoz hasonló háromkaréjos a csúcsíves osztászáródású kakaslomnici 193l-es (1294-98 között) (Entz 1974, 198) ablak és a budavári ablaktöredék (3/4) (Gerevich L. 1966, 325). Osztászáródásaik íve oszlopocskák fejezetén nyugszik 1294-98 között készült a kakaslomnici templom 3512-es ablaka is egyszerű formáival az "orrtagos" stílus előfutára (3/5) (Entz 1974, 198). Három levél a dísze a budapesti Margitszigeten levő egykori ferences kolostor 2512-es ablakának (3/16) (F.Tóth 1957, 18-19) és a liptószentmiklósi 1211es ablaknak, amely 1280 körül készülhetett (3/7) (Myskovszky 1877, 26; SPNS 1968, 237). Már a századfordulón készültek az egyszerű műformát mutató szászbogácsi (3623) és gutori (3625, 3616) toronyablakok (3/8,9) (SPNS 1967, 388; Szőnyi 1933, 223). A XIII. század terméke az alvinci 1221-es ablak (3/10). A trencséni korai gótikus ablakocskák is jellegzetes XIII. sz-i képet mutatnak (3/11-14) (Entz 1974, 197). Motívumaik alapján jellegzetes XIII. sz-i ablakok Martincsek három körben elhelyezett, három karéjos díszű toronyablaka (1260 körül) (SPNS 1968, 302), (4/1), a gyulafehérvári szentélyablakok (1291-ből, amelyben Y-alakban elhelyezett három karéj van (4/2) (Bunyitay 1893, 6; Entz 1958, 12; Henszlmann 1876, 40; Möller 1929, 16-26). Két oszlopfejezeteken nyugvó csúcsíves osztás-záródással készített ablak kora talán 129l-re tehető. A XIII. századra keltezhető a fent már említett liptószentmiklósi templom 1280 körül készült 153l-es ablaka is (Myskovszky 1877, 26; SPNS 1968, 237). Az 130