Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

A XV. század elejének kávatípusai részint őrzik a hagyományos elemeket, részint az egyszerűsödés nyomait mutatják az előző század profilírozásához képest. Gyakoriak a sima felületek, az ablakrézsűk gyakran futnak merőlegesen a falsíkra, a korszak tipikus rézsűinek metszetrajzai: Nagyszalók (4/1,2) (SPNS 1969, 394), Kassa, ferences templom, 1405 (Borovszky 1896,, Abaúj-Torna, 137; SPNS 1968, 99; OMF Tervtár, Ltsz. K. 5211; Myskovszky V. feljegyzése) (4/3-6), Kassa, Szent Erzsébet székesegyház. 1410 körül (Mihalik 1912, 9-63) (4/7-9), Kisnána (4/10) (Pamer 1975, 188.), Buda, vár (4/11) (Gerevich L. 1966,239-243). A század közepén készültek a kőröshegyi templom ablakkávái (4/13) (Szőnyi 1924, 14-20), valamint a kézdiszentléleki ablakprofilok (4/15, 16) (Árion 1974, 80). Az 1449-ben készült tövisi ablakkeretek simák, egyszerűek (4/17, 18) (Kőváry 1866, 296, Drägut 1976, 296). Hasonlóak a század elején készített változatokkal. A bártfai Szent Egyed templom pálcatagos-hornyos és két oldalán hornyolt ablakkereteinek készítési ideje 1448 és 1458 közé esik (4/19/20) (Sásky 1956/1, 12.; SPNS 1967, 96). A körtetagos kolozsvári profil 1444-ben készült a Szent Mihály templom ablakán (4/21) (Balogh 1935, 10.; Entz 1974,208). A kolozsvári Szent Mihály templom ablakrézsüi mutatják, hogy a XV. sz. második felére állandósult az ablakkávák motivumgyűjteménye. Ebben a körtetagokat sokszor elhajlítják valamely irányban, gyakori a félkörtetagok használata (4/22-28) (ibid.). E korszakban is faragnak sima bélletü ablakkávát (4/35), Siklód (Dávid 1981, 254), Nyírbátor minorita templom (Lux 1940 (1), 22), Pozsony, Szent Márton székesegyház. (Bures 1972, 85-102) (Entz 1974, 209.; SPNS 1967, 188) stb.Az utóbbi templom két további ablaka profiláltabb (4/36, 37) (ibid..). A kolozsvári ferencesek templomának ablakkávái 1455 és 1486 között készültek (Entz 1974, 213.; Möller 1929, 10.) (5/1-4). Egyszerűbbek vagy provinciálisabbak a farcádi (5/5) (Dávid 1981, 1 l-l 12.) és a rugonfalvi kávák (5/6 7) ibid.. 250.; Orbán 1868, 119.) A XV. sz. végi ablakkeretek profilirozása is széles skálájú. A legegyszerűbbektől a legtagoltabb változatig szinte valamennyi fellelhető. Megemlíthetjük a nagykapusi keretkő kettős üveg-hornyolását (5/8) (Lux G. 1944, 128). Egyik legharmonikusabban komponált keretkő a siklósi várkápolnában található (5/9) (Gerő 1958, 1/10). 1494 és a századforduló között készült a sztrecsnói várkápolna ablakkávája (Menclová 1954, 165.; SPNS 1969, 206.), amelynek egészen egyszerű profiljához kb. hasonló korú poprádi {ibid. 504.) és csetneki (Borovszky 1896, Gömör-Kishont vármegye, 37., L.T. 1868, 373., SPNS 1969, 257.) keretkő rokon (5/11). Ehhez csaknem hasonló az Árvaváralján levő, valószínűleg 1482-ben készített keretkő (5/12) (Caplovic 1962, 77.). A bártfai Szent Egyed templom keretköve 1486 és 1494 közé datálható (5/13) (Divald 1915, 313.). Az egyik oldalán sima, a másikon két lemeztag között hornyolt keretkő korát a bakabányai (SPNS 1968, 58 П.), a csetneki (Borovszky 1896, Gömör-Kishont vármegye, 37.; L.T. 1868, 373.; SPNS 1969, 257.), valamint a kolozsvári Farkas utcai református templom (1486 körül) (Debreceni 1942, 118.) építkezései határozzák meg (5/14). Hagyománytisztelők a muzsnai templom 1480-86 között készített keretkövei (5/15-18) (Drägut 1976, 210.; Lux G. 1944, 147.). A sürün tagolt keretkövek közül a szepeshelyi templomé 1488 és 1493 között készült el (5/19) (Wagner 1954, 148.). A csütörtökhelyi ablakok (5/20-22) készítési ideje 1473 körül lehetett (Szőnyi 1933, 200.). A budai domonkos templom Szent Miklós tornyának ablakkávái 1490 körül készültek el (5/23) (Horler 1955, 347.; Lux G. 1940, 114-116.). Az u.n. "fecskefarkas" és "félfecskefarkas" tagozat, valamint két horony közti körtetag jelenik meg a kolozsvári ferencesek kolostorépületeinek ablakain (5/2528, illetve 5/24), amelyek 1486-ban készültek. (Möller 1929, 10.) A XV. század folyamán faragott bélletek néhány jellegzetes típusát az alábbiakban ismertetem: Munkács (6/1), Visk (6/2) (Kováts 1942, 695.), Torda (6/3,4) (Drägut , 1976, 308), Buda, Vár (6/6) (Gerevich L.1966, 239-249.), Füzér, Vár (6/5). A sima, egyenletes, közép felé szűkülő kerettipus (6/7) több felé is megtalálható a középkori Magyarországon: (Jánosrét, Bárca, Bodrogszentes, Abaújnádasd, Agyagfalva, Ecel, Besztercebánya, Bártfa, Aranyosmeggyes, Szőllősvégardó, Munkács, stb.) A XV. sz. folyamán készültek el a kassai székesegyház gazdagon profilait keretkövei is (6/11-16) (Entz 1974, 208.; Marosi 1971, 272.; Cidlinská 1957, 152.; Henszlmann 1846, 7; Mihalik 1912, 9-63.). A XVI. század elején elnagyoltabbakká válnak a vonalak, nagyfokú egyszerűsödés figyelhető meg a keretprofilirozás terén éppen úgy, mint az ablakok kőrácsaiban. 1507-ben készítették a mezőtelegdi kávát (Borovszky 1896, Bihar vármegye 116.), amíg az ehhez hasonló sima, közép felé egyenletesen szűkülő prázsmári ablakkeretet 1512 és 1515 között faragták. (6/17) (Drägut 1976, 245.). A berethalmi keretkő is a XVI. század elején készült (6/18) (ibid. 54; Entz 1974, 214.; Szőnyi 1933, 226.). A másik prázsmári rézsű az előzővel hasonló korú (6/19) (ibid.). A ráckevei templom két ablakkerete 1517-es készítmény (6/20, 21) (Technika 1939). A kolozsvári Szent Mihály templom 245l-es ablakáról tudjuk, hogy a XVII. század első felének terméke (6/22) (Balogh 1935, 10.) A kőrácsos ablakok bélletprofil típusai Az áttekintő táblázat mutatója /. tábla 1. a XIII. század eleje 2-9. a XIII. sz. közepe 10-15. a XIII. sz. második fele 16-17. a XIII. sz. vége 18-21. a XIII-XIV. sz. fordulója 127