Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Petres Éva, F: Állandó kiállítások. – Stndige Austellungen. p. 214–215.

ZSARNÓCZKY ATTILA 1991 ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Ständige Ausstellungen Dunaújváros-Castrum. AlbaRegia, XXIV, 1990, 217. Dunaújváros-Fűzfás dűlő. AlbaRegia, XXIV, 1990, 216. Dunaújváros-Martinovics utca. AlbaRegia, XXIV, 1990, 216. 7989 Október 20-án nyílt meg a csákvári Vértes Múzeum -ban a Csákvár története című állandó kiállítás. 1990 A Múzeumi Világnapon, május 18-án nyílt meg az István Király Múzeum központi épületének (Március 15-e u. 6) első emeletén Uj Magyar Képtár elnevezéssel képzőművészeti gyűjteményünk állan-dó kiállítása, amely az Európai Iskola tevékenységétől a magyar művészet irányzatait napjainkig mutatja be. Az agárdi Gárdonyi Géza Emlékház kezelését július 16-tól Igazgatóságunktól Gárdony Város önkormányzata vette át. 1992 A Szent István Király Múzeum központi épületében (Fő u. 6) március 12-én nyílt meg az új Régészeti állandó kiállítás. A kiállítás önálló részei: Évezredek kincsei, Töredékek Fejér megye múltjából, A középkori és törökkori Székesfehérvár, Római kőtár. Régészeti állandó kiállítások 1992 Az István Király Múzeum állandó régészeti kiállítása 1962-ben készült a Múzeum régi (Országzászló téri) épületében. Ebből a harminc éven át fennálló kiállításból évek során mindössze az őskori és a római kori terem maradt fenn. A többi helyiséget fokozatosan a növekvő gyűjtemények számára kellett átadni (néprajzi gyűjtemény, adattár), illetve néhány teremben 1972-ben Székesfehérvár alapításának 1000 éves évfordulójára a város történeti kiállítását készítettük el. A Szent István Király Múzeum Fő utcai központi épületének fokozatos kialakítása, a munkahelyek, műhelyek, adattár áthelyezése után, az új állandó kiállítás rendezésére is csak itt volt lehetőség. A szakmai előkészítés után a kiállítás szervezésére 1991 nyarán került sor, az érdemi rendezési munka 1991 őszétől 1992 tavaszáig tartott, megnyitására március 12én került sor. A földszinti folyosókon került elhelyezésre a római kőtár. A kőemlékeket az eredeti Múzeum nyitott, árkádos folyosójáról és a múzeumudvarról a növekvő légszennyeződés miatt mindenképpen zárt helyre kellett telepíteni. A gazdag gyűjtemény leghangsúlyosabb részét a bennszülött köemlékek jelentik, a Kr. u. I-II. század közepén készült a római korban továbbélő kelta lakosság, a területünkön élő eraviscus törzs emlékei ezek: embernagyságú sírszobrok, helyi viseletben ábrázolt nőalakok. A római mintákra állított sírköveken mind a helyi vislet, mind a halott neve jelzik kelta voltukat. Az emeleti részt betöltő régészeti kiállítás három részből áll. Önálló jellegüket külön címek jelzik, a kiállítás koncepcióját és a bemutatás módját a barokk épület belső adottságai határozták meg. A belső teremsor boltíves, tágasabb és kisebb helyiségek váltakozása egy-egy leletegyüttes, ásatás, fontosabb leletcsoport bemutatására adott lehetőséget. "Az évezredek kincsei" címet viselő kiállítás így régészeti kutatásunk újabb eredményeit, a legfontosabb feltárásokat, vagy a gyűjtemény régebben szerzett, de egy-egy korszakra jellemző, kiemelkedő jelentőségű darabjait mutatja be. A teljesség igénye nélkül: a késő bronzkori nadapi kincslelet a Kr.e. XII. századból, amely páratlan teljességgel tárja elénk a kor bronzművességét, többek közt tartalmazza egy előkelő harcos teljes fegyverzetét, amely a bronzkori görög földdel való szoros kapcsolat bizonyítéka; a fehérvárcsurgói koravaskori halomsíros temető két sírja (Hallstatt С), az épségben talált I. halom faszerkezetének darabjaival, láthatók az őskori rész termeiben. A római, u.n. "lakoma terem" anyagát Gorsium legszebb és a témához illő darabjaiból, valamint a florianai (csákvári) későrómai temető üvegeiből állítottuk össze. A gyűjtemény régebb darabjaiból látható válogatás az avar és honfoglaláskori termekben. 214