Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.

Székesfehérvár, Gagarin tér A későbbi királyi fellegvár és palota területén az 1990. évi feltárásokat követően ez évben csak leletmentést végeztünk, miközben munkagépekkel kitermelték az új épület pincetömbjének helyét. Az 1990-ben talált falmaradványok nyugati részén egy azzal egybeépült, az előbbire merőleges fal részletét figyeltük meg. A két év ásatási eredményei alapján egyértelmű, hogy a IV. Béla uralkodása alatt felépült fellegvár belsejében egy négyzetes udvar kapott helyet. Az udvar mentén a fellegvár négy faláig húzódtak a királyi palota épületszárnyai. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár, Jókai u. 2. Tavasszal, az OMF helyreállítási tevékenységéhez kapcsolódóan, - amikor kibontották az újkori falak közül a Güzeldzse Rüsztem pasa cifthamam falait -, sikerült az eddigiektől eltérő módon dokumentálnunk a fürdő fűtőhelyiségének déli falát és ablakát. Ősszel a telek nyugati végében, földmunkavégzés során 15 m hosszúságban került elő a városfal felmenő része. A leletmentés során kiderült, hogy a városfalat öt helyen visszabontották és újkori pincék létesítésével egyidőben a visszabontott részeket újrafalazták. Az egyik újrafalazott részt az újkori pince padlója alatt barokk csatorna törte át. A mai falkoronától mérve a városfal alapozása átlagosan 380 cm mélyen volt. Az alapozási mód eltérései nyilvánvalóvá tették a történeti adatok állítását, miszerint a fürdő melletti városfalszakasz az 1601es ostrom során megsérült, ki kellett javítani. A városfalra merőleges kutatóárokban a fal mellett megfigyeltük a várárok mélyülő vonalát. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár - királyi bazilika A kórus délkeleti sarkánál szétfagyás következtében előbukkant egy gótikus korban befedett, ólombetéttel kiöntött, románkori kórusrekesztő pillér perselyes bázisköve. Méretek: 36x29x9 cm. (Kralovánszky Alán) Székesfehérvár - Rózsa u. 4. A Rózsa u. 4. számú, középkori ház udvarán folytatott leletmentés során a ház északi falától északra fekvő udvart tártuk fel. Az udvar északnyugati sarkában egy 70 cm szélességű falsarkot mértünk fel. Ugyancsak az ásatás során került elő a középkori pincelejárótól észak felé egy újkori kút. Tisztáztuk a pincelejáró alaprajzi elrendezését. A négyzetes építményt egyszer, még a középkor folyamán megújították. A 70 cm falszélességű lépcsőlejáró beiméretei: 220x185 cm. Az ásatások során a házzal szemközt álló Szent Kereszt templom temetőjének 10 középkori sírját tártuk fel. Egyértelművé vált, hogy a Rózsa u. 4. számú, középkori ház és lépcsőlejárója a középkori temető sírjaira, azokat részben elbontva épült. A csontvázak mellett leleteket nem találtunk. (Siklósi Gyula - Fülöp Gyula) Székesfehérvár, Szabadságharcos u. 3. A zeneiskola építkezésével összefüggésben az udvaron tereprendezést végeztek. Ekkor kerültek elő azok a városfal-részletek, amelyekkel, és a szomszédos, Jókai u. 2. területén feltárt városfalszakasszal együtt összesen mintegy 60 m hosszúságban vált lehetővé a városfal bemutatása. A városfal szélességét az alapozásnál 220-240 cm között mértük. A zeneiskola északnyugati sarkánál egy, a falhoz épített támpillért, ettől délre egy 8x8 m-es alapterületű, patkó alakú tornyot tártunk fel. A torony a városfal visszabontásával épült annak szövetébe. Oldalfalai vékonyabbak voltak nyugati falánál. A XIII. századi, patkó alakú tornyot a XVII. században visszabontották, helyére olasz rendszerű bástya épült, amelynek élét és délnyugati falát feltártuk. További részleteit későbbi építmények teljesen tönkretették. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár, Zalka u.-Juhász Gy. u-Jókai и—Szabadság tér 1991-ben a 10. árokban kezdtük meg a munkát és a 42. árok feltárásával fejeztük be az évet, több középkori polgári polgárház alaprajzi elrendezését tisztáztuk. A Juhász Gy. utca-Zalka utca-Jókai utcai sarokponton két, XIIIXIV. század fordulóján épült ház alapfalait illetve pincéjét tártuk fel. Belméretük szélessége kb. 6 m, az északkeleti ház hossza kb. 8 m. Ennek pincelejárója a Zalka utca 6. száméhoz hasonlóan erre az utcára nyílt. Ezt a pincét még a törökök is használták a leletanyag tanúsága szerint. A házat nyugat felé kibővítették, falait a pince mennyezetéig visszabontva. Az említett, XV. század folyamán megtörtént bővítés során a ház tengelye továbbra is a Zalka utcára volt merőleges, ekkor belméretének hossza kb. 21 m volt. A ház nyugati falához emésztőgödröt építettek. A XV. század végén vagy a XVI. század első felében az egész házat újjáépítették és egy keskenyebb (belmérete: kb. 5 m) melléképülettel bővítették. Ez a melléképület a már említett, korábbi, XIII-XIV. század fordulóján épített, a háztömb északnyugati sarokpontján elhelyezkedő ház elbontott pincefalaira épül, megsemmisítve azt. E háztól délre, a Jókai utcai traktuson, az utcára merőleges tengelyű, három helyiségű házat tártunk fel, amelynek pincéje, földszintje és emeletének egy része is középkori. A háztól délre, a későbbi Hiemer-ház alatt keletre forduló középkori kerítésfalat ástunk ki. A Zalka utcai 196