Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)
Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.
A területen folyó földmunkákat figyelemmel kísérjük. {Jungbert Béla) Az 1989. évi régészeti ásatások Fejér megyében. I = ásatás; II = leletmentés; 1 = őskor; 2 = római kor; 3 = népvándorlás kora; 4 = honfoglalás kora; 5 = középkor. Seregélyes-Réti dűlő Befejeződött a II-III. századi épület feltárása. A praefurniummal, fűtőcsatornával ellátott, falfestménnyel díszített nagy teremben D-i irányban három kisebb és egy nagyobb helyiség csatlakozik. Az épület egy helyiségében korábbi, a kerámia anyag alapján I. sz. végi, II. sz. eleji paticsfalu épületek maradványai kerültek elő. (Nádorfi Gabriella) Sárosd-Kertali domb Sárosd belterületének É-i peremén, a Kert utca folytatásában, am Kertali dombot átvágó mélyedéses út esőzéstől kimosott talajában és a beszakadt partoldalakban végeztünk leletmentést. A lelőhely a szakirodalomban eddig mint Sárosd-Disznólegelő X-XI. századi temető volt ismert, ahol Marosi Arnold 1934-ben 15 sírt tárt fel. Ennek megfelelően a most napvilágot látott tíz sír a 16-25. számot kapta. Egykori szemtanúk segítségével sikerült Marosi egykori ásatásának helyszínét, kiterjedését lokalizálni, (a vissza nem temetett feltárási terület bemosódott, növényzettel benőtt partfalai ma is kivehetők) a mostani munkahellyel közös összesítő térképre vinni, viszonylagos pontossággal összeilleszteni. A most eltárt területen a KNy-i tájolású, X-XI. századi (lunula, karperec, gyöngyök, S-végű hajkarika stb.) sírok (2o., 22-23. sír) alatt É-D-i tájolású, későavar (agyag edények, kés, gyöngyök, fülbevalók stb.) sírok (16-19. sz., 24-25. sz. sír) is napvilágra került. {Hatházi Gábor) P erkáta-Kőhalmi dűlő 1989. júliusában folytattuk az 1986 óta folyamatosan zajló munkálatokat a XII-XIII. századi magyar falu, majd a XIII-XV. századi kun szállás területén. Idén az 1986-88 években feltárt templom körüli temető dombjától (I. sz. munkahely) D-re, kb. 200 m-re eső lankás lejtőn egy falusi beltelek maradványainak feltárását kezdtük meg. (II. sz. munkahely) Az erősen elpusztult, kb. 300 m2-nyi felületen a gazdasági udvar részletei (15 gödör, árokrendszer, karóvázas állattartó helyek és gazdasági melléképületek nyomai) kerültek napvilágra. Újabb településtörténeti adatokat szolgáltatnak az itt talált korábbi bronzkori és római kori objektumok és szórványok. {Hatházi Gábor) 1988 őszén és 1989 tavaszán a loelőhelyen és környékén terepbejárás során nagy mennyiségű Árpád-kori, XIIXIII. sz-i cserepet gyűjtöttünk. Ugyancsak a terepbejárások során letttünk figyelmesek a környező sík - egykor mocsaras - területből kimelkedő kör alakú sáncra, árokra, valamint a falu és a földvár között fekvő, azokkal árokkal, illetsve sánccal elválasztott elővárra. Feltárásaink során a lelőhely jellegénél fogva sok leletanyagra nem számítottunk, ám így is jónéhány XII-XIII. sz-i cserép igazolta az ásatásokon előkerült árkok és sáncok készítésének idejét. A Hosszúéri-csatornába kényszerített egykori erecske a Fehérvártól Ny-ra eső mocsárvilágba torkollott. A mocsár és az ér partján terült el ez a faluhely, mely a középkori Fehérvár központjától mindössze 5 km távolságra feküdt. A falut egy dombháton építetek fel kb 200-300 m hosszúságban. Ettől egy kb 100 m hosszúságú sánccal és árokkal vágták el az elővárat, melynek területe közel háromszög alakú volt. Hossza kb 90 m. A földvár és árka kör alakú. Keletről, a bejárata felől nem védte árok. Az elővár K-re nyíló bejáratánál sem mélyült le az árok a környező árokszakaszok szintjére. A földvár és árkának átlagos átmérője 40-41 m. Az árkok szélessége 4-5 m. A földváron belül és az elővárban húzott kutató árkokban építmények nyomát nem találtuk. {Fancsalszky Gábor-Hatházi Gábor-Siklósi Gyula-Zarnóczky Attila) Székesfehérvár-Feketehegy, Körösi út 189
