Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 24. 1986-1988 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1990)
Évi jelentés 1986–1988 – Jahresbericht 1986–1988 - Petres Éva, F.: Alba Regia liberata. p. 232–233.
most már nem az írott szó - a levéltári források - segítségével, mint inkább a klasszikus értelemben vett múzeumi anyag, a mindennapok és a jeles napok tárgyainak felvonultatásával. Nem célunk átfogó kiállításismertetést adni, inkább egy-egy részletre világítunk rá, bízva abban, hogy valami így is felidéződik és megmarad e múlékony műfaj, a kiállítás lényegéből. A bejárattal szemben rövid hadtörténet fogadta a látogatót, az 1543-as török foglalás és az 1688-as felszabadító hadjárat között a várost ért számos ostrom és portya sorából csak a fontosabbakat kiemelve. A csaták leírása, a harcokat ábrázoló metszetek kinagyított részletei és a korszak fegyverei érzékeltették a török világot Fehérvárt. A legújabb régészeti feltárások közül a Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője - Jókai u. 2. - és a városfalak török építkezései kaptak helyet. A korábbi ismert fürdőrészleteket a legutóbbi időben sikerült a fürdő szinte teljes feltárásával teljessé tenni. A mindennapi élet tárgyait az évek óta folyó palotavárosi-szigeti ásatás és az István Király Múzeum régi anyagából válogattuk. A török uralmat lezáró felszabadító csata leírásánál többet adott, szinte kéznyújtásnyira hozta a sorsdöntő pillanatot a mai ember számára az a magyar nyelvű levél, amely a város kapitulációs szerződéséről szólt. Az Országos Levéltár gyűjteményében őrzött, kézírásos levelet „Az hatalmas Török Császár Székesfehérvárának fő gondviselői Vezér Pasa, Fehérváry Pasa, Fő Jancsár Aga" írták alá, szól pedig a felmentő sereg parancsnokainak, kívül ráírva : „Az Tekintetes és Magos Gróf Botiany (Batthyány) Ádámnak Eszterház (Esterházy) Jánosnak és vitéz Zichy Herczegnek Adassék ezen levelünk böcsülettel." A török sereg május 19-én vonult ki a Budai Kapun, és ezzel a város szabaddá vált. Az indulás, az újjászületés a számbavétellel kezdődött, az első népösszeírás 1688 május végéről szól. A város 258 háza közül 81-nek magyar, 18-nak német, 2-nek rác, 4-nek török tulajdonosa volt. A belváros nagyobb arányú elnémetesedése már egy későbbi korszak számlájára írható: a Rákóczi szabadságharc felszámolása után hosszú lista sorolja a városból kitelepített kuruc érzelmű polgárok nevét - ezek többsége magyar név. Az egyház szerepét a szerzetes rendek -jezsuiták, karmeliták, ferencesek, pálosok, ciszterciták - válogatott emlék-anyagával, illetve a Mária Terézia által alapított püspökség kiemelkedő tárgyaival érzékeltettük. így többek között az 1777-ben kiadott királynői alapító levél, majd az ezt megerősítő pápai bulla szerepelt, amely a középkori királyi káptalan mellé püspökséget állított. Ritka szép darab a selyemszállal hímzett ezüst brokát miseruha és tartozékai, amelyet a királynő esküvői ruhájából készítettek, és Mária Terézia a püspöki székesegyháznak adományozott. Külön rész foglalkozott a gimnázium történetével, amely egy rövid szakasztól eltekintve az egyház kezében volt s amely jelentős szerepet játszott a város szellemi arculatának magyarrá válásában. A jeles tanárok és növendékek sorából nehéz kiragadni bárkit, hiszen csak mutatóba tudtunk kitenni néhány művet a sok közül. Csak egyet említünk a pálos szerzetesként, majd világi papként tizennyolc évig itt tanító Virág Benedek munkái közül : Magyar Századok IX-XIII. írta Virág Benedek Székesf. Megy. Pap Néhai királyi professzor Budán, Landerer Anna Betűivel 1808 - áll a címlapon. Az értesítők, bizonyítványok az egykori tanulókat idézték, akik közt Vörösmarty Mihályt, Fejér Györgyöt, Horváth Istvánt, Reguly Antalt is megtaláljuk. A nagyterem belső, harmadik egységét az iparosok, a céhek világának szenteltük: céhszabályok, mesterlevelek, a céhek jelvényei értékeiket őrző ládák, jelvényeikkel díszített gyűlésre hívó tábláik - a habán fazekasok kék-fehér korsói sorakoztak itt. A XVIII. század végén a legtöbb mester a népi ruházkodás területén dolgozott, ebből az iparágból az alsó- és felsővárosi férfiak ruháját díszítő ezüst ötvösgombokat, övcsatokat említjük. Az utolsó szakasz a reformkor küszöbig kísérte a látogatót : a kulturális felemelkedést szolgáló nyomdák, a német, majd a magyar nyelvű színház világába. A Számmer nyomda kiadásában megjelent Vörösmarty müvek, a Bujdosók, a Csongor és Tünde, vagy Kisfaludy Károly drámáinak (többek közt a Tatárok Magyarországban, a Kérők) első bemutatói a magyar irodalom és a nemzeti színjátszás mérföldkövei lettek. Kiállításunk az elpusztult középkori Alba Regia romjaitól és a török végvár, Istolni Belgrad, falaitól elindult életet kísérte nyomon mintegy másfél évszázadon át - a reformkor előestéjéig. Ezek alatt a csöppet sem könnyű évtizedek alatt felépült és barokk külsőt nyert a mai belváros, és a vegyes lakosságú város egységes, magyar szellemű közösségként lépett a reformkor, majd a 48-as szabadságharc színpadára. F. Petres Éva A látogatók száma 1986 1987 1988 István Király Múzeum Központi épület 28 031 39 444 27 784 Csók István Képtár 47 330 32 914 59 779 Középkori Romkert 44 565 51298 58 956 Budenz-ház, Ybl-gyűjtemény 11846 12 238 10 017 Fekete Sas Patika 43 322 46 761 40 680 Schaár Erzsébet gyűjtemény 1047 Palotavárosi Skanzen 780 Gorsium 45 209 45 996 38 856 220 133 228 651 237 902 Intercisa Múzeum Központi épület (Lenin tér) 14 202 11021 11637 Római kori kőtár 6 721 5 260 3 762 Domanovszky Képtár 2 873 1885 1006 23 796 18 166 16 405 Beethoven Emlékmúzeum (Martonvásár) 12 394 11632 Csók István Emlékmúzeum (Cece) 6 696 7 119 3 340 Gárdonyi Géza Emlékház (Agárd) 7 976 4 962 2 613 Kula (Szabadbattyán) 1571 3 217 887 Néprajzi Ház (Suícoró) 11551 9 604 2 760 Pákozdi csata 1848 Emlékkiállítás (Pákozd) 62 299 52 138 64 589 Sárréti Tájház (Füle) 552 386 392 Vajda János Emlékkiállítás (Vál) 1411 1727 1 268 Vértes Múzeum (Csákvár) 6 108 12113 6 406 Vörösmarty Emlékmúzeum (Kápolnásnyék) 14 097 14 818 12 491 368 784 364 523 349 053 233
