Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 24. 1986-1988 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1990)

Évi jelentés 1986–1988 – Jahresbericht 1986–1988 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 215–223.

Dunaújváros-Fűzfás dűlő 1985 tavaszán családi házakat kezdtek el építeni a dunaújvárosi Fűzfás dűlőben. Mivel már 1956-ban római kori villa nyomai kerültek elő (E. B. Vágó, AÉrt, LXXXV, 1958,87), ezért szükségessé vált a terület egy részének régészeti feltárása. A leletmentés során előkerült egy 26 x 5 x 18,5 m nagyságú épület maradványa. Sajnos a felszín a többszöri szőlőtelepítés és az erős lejtés miatt erősen lekopott, így az épület egy részénél csak az alapozás nyomait lehetett megfogni. Az alapfalak elrendeződése alapján egy öthelyiséges nagyobb épületre gondolhatunk, oldalán egy rizalitszerű kiugróval. Az épület északkeleti oldalán egy tornácszerű építmény volt, valószínűleg féltetős megoldással fedték le, s kétoldalról nyitottan hagyták. Az épületből és környékéről meglehetősen jellegtelen II-IV. sz-i kerámia került elő. Előkerült viszont az egyik kis méretű helyiségből - a tornácos rész mellett - feltételezhető padlószintről egy Valens érem (RIC, 7b, 2) és ugyanezen helyiség ÉK-i falának alapozásából egy I. Valentinianus érem (RIC 15a, 10). Valószínű, hogy az épület egy villa rustica része volt, a III. sz.-ban építették, majd a IV. sz.-ban vagy megújították, vagy pedig újabb helyiséget csatoltak hozzá. A villától DNy-ra kb. 25 m távolságban újabb falmaradványok jöttek elő, de kiterjedését nem lehetett megállapítani. A villától kb. 250 m-re nyugatabbra előkerült három sír. Az egyiket a földgépek sajnos szétdúlták, és így csak egy a IV. sz.-ra keltezhető szürke kis csupor maradt belőle. A viszonylag épen maradt férfisírban egy hagymafejes fibula, a nőiben pedig karperecek, gyöngyök és egy fülbevaló került elő. A sírokat a IV. sz.-ra lehet keltezni. A villától Ny-ra egy szemétgödör jött elő szokványos római kerámiával. Előkerült egy gödörből egy barázdált gyöngy és egy Elagabalus érem is. (Zarnóczki Attila) Dunaújváros-Intercisa-castellum Az óvárosi dunai magaspart rendezésével összefüggésben ki kellett ásnunk az erőd területén húzódó felszíni vízelvezető árok nyomvonalát. A sekély árokban - már a felszín alatt közvetlenül -a Mahler Ede 1908-ban kutatott épületkomplexumának egy részlete bontakozott ki (ennek megmentése végett az árok nyomvonalát meg is változtattuk): feltártuk egy másik épület hypocaustumának egy részét, továbbá korábbi ásatások - leginkább rablóásások nyomaira bukkantunk. (B. Horváth Jolán) Dunaújváros-Martinovics utca 1985 júliusában az intercisai nagy római temetőkhöz tartozó még fel nem tárt területen vízvezeték-fektetési munkálatok kezdődtek. A beruházás gyorsított üteme miatt a feltárást csak a gépi munkával egy időben lehetett folytatni. A régészeti kutatás során előkerült 25 sír, amelyből három hamvasztásos volt. A csontvázas sírok nagy részét jóformán teljesen feldúlták: feltehetőleg újkori bolygatásnak estek áldozatul. Megnehezítette a feltáró munkát, hogy a csatorna nyomvonala a kövezett út alatt haladt, így oldalirányú rábontásra nem volt lehetőség. Sok esetben a sír helyzetét csak az árok oldalfalában lévő foltból lehetett megállapítani. Munkatárs: B. Horváth Jolán, Pásztor Emília, Hatházi Gábor. (Zarnóczki Attila) Adony-Szőlőhegy A 2180. sz. telken, amely a szőlőhegy igen meredek K-i oldalában terül el, a telekhatár egyengetése során, annak fölső végében avar kori sírok bukkantak elő, illetve semmisültek meg. Egy női sírt feltártunk (DNy-ÉK 58-26'), 3-4 másik sír nyomait állapítottuk^meg a partfalban és a felszínen. A lelőhelytől 100-150 m-rel É-ra néhány hónappal korábban avar lovassírt találtak (1. Adony-Ráchegy, Fülöp Gyula). (B. Horváth Jolán-Hatházi Gábor) Dunaújváros-Béke városrész-Alsófoki patak A már korábban kutatott (1979, 1983-84) avar kori település ÉNy-i sávját tártuk fel. Az ásatáson hét házat, hat félig földbe mélyített kemencét és több árkot tártunk fel. A leletanyag kis része kora avar kori, a zöme VIII-IX. sz.-i. Az avar település még a föld alatt lévő részlete a kisajátításba nem kerülő Baracsi úti házak kertjében fekszik. (Fülöp Gyula) Rácalmás- Göböljárás Az adonyi Március 21. Tsz szántóföldjén felszínre bukkant X. századi temető sírjainak száma az 1985. évi ásatás 46 sírjával 484-re emelkedett. Teljes feltárásra törekszünk évek óta, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága anyagi keretei azonban két-, legfeljebb háromheti ásatást tesznek lehetővé évente. Maga a temető is nagyobb kiterjedésű, mint ahogy kezdetben sejthető volt. 1985. évi ásatásunk újdonsággal nem szolgált: a többségükben bolygatott fakoporsós sírok a szokványos viseleti tárgyakat tartalmazták, kis számban (hajkarika, néhány gyűrű, karperec). Az első ásatások idején két másik korszak temetőjére is rátaláltunk itt. A bronzkori, késő vatyai urnatemetőnek a szelvényeinkbe eső öt sírját tártuk fel avar kori temető sírjainak száma nyolccal emelkedett. (B. Horváth Jolán-Bóna István) Székesfehérvár-Géza tér A tér DK-i sarkán új ház épült. Ennek építkezési munkálatai tették lehetővé és szükségessé a leletmentést. Összesen öt árkot ástunk ezen a területen. Az 1. sz. árokban középkori ház falát és járószintjét találtuk meg. A falat formátlan kövekből, fehér habarcsba rakták. Járószintje fehér, öntött habarcsos volt. A fal szélessége 100 cm volt. Egy 150 çm-es szélességű K-Ny-i falat is feltártunk, mely két helyen is É felé elfordult. Fehér, öntött habarcsos járószintje a fal E-i oldalán volt. A terület Ny-i részén (5. sz. árok) 1826 előtt használatos pince falát tártuk fel. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Piac tér Az egykori Sziget külváros területén a mai Piac tértől Ny-ra, azaz az egykori várárok Ny-i részén hosszú árkot nyitottunk. Közepén kb. 80 cm-es falbeásásoktól határolva egy kb. 5 m szélességű, sárgás, átégett, öntött, habarcsos járószintet találtunk. A fölötte levő égett sáv és az átégett pusztulási törmelék jelezte az építmény pusztulásának körülményeit. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Szabadság tér 8., Jókai u. 2., 18. Az említett telkeken sikerült a városfal részleteit feltárnunk, nyomvonalát tisztáznunk. A városfalat quaderkő sorok között levő tömésfalból emelték. Habarcsa sárgás, alapozása enyhén kiszélesedő. A Jókai u. 18. sz. ház területén út kövezését és középkori épület maradványait tártuk fel. Az udvaron egy 1700 és 1826 között álló ház részletei is előkerültek. A Szabadság tér 8. sz. ház területén a városfal egyik tornyának helyét lokalizáltuk. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Sziget, Johannita rendház Az egykori Sziget külváros területén (ma : Lenin lakótelep) a 60. sz. kutatóárokkal már megszondázott helyen ástuk a 68. sz. szelvényt. Ebben a szelvényben a beásások szintje teljesen tönkretették a rétegviszonyokat. Értékelhető adatok csak a szelvény É-i részén gyűjthettünk. Ezen a területen a 40-49. sz. szelvényekben talált kései falrendszer folytatásának részleteit mértük fel. A szelvényben talált fehér öntött habarcsos járószint a XIV-XV. sz. körül készült el. A 66. sz. szelvényt 1985-ben sem sikerült befejeznünk. A feltörő talajvíz meggátolta a feltárás befejezését. Az 58; sz. szelvény épületeinek folytatását találtuk meg a szelvény É-i oldalán. Sárga habarcsba rakott, formátlan kövekből emelt, 60-80 cm szélességű falakat tártunk fel, melyek K-Ny-i és ÉD-i irányúak. (Siklósi Gyula) 216