Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 24. 1986-1988 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1990)
Közlemények – Mitteilungen - Siklósi Gyula: A székesfehérvári Szt. Bertalan templom. p. 141–149.
Alba Regia XXIV, 1990 SIKLÓSI GYULA A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZT. BERTALAN TEMPLOM A 13. század második felében kiépült városfalon (Siklósi s. a.) belül elhelyezkedő belvárosban (castrum) több középkori objektum helyét ismerjük (1. ábra). A város szívében, a mai püspöki székesegyház dombján épült fel a korai királyi vár és palota, mely all. században már állott SIKLÓSI 1989). A korai királyi váron belül két templomról, illetve kápolnáról van okleveles adatunk. A négykaréjos Szt. Péter templom valószínűleg már Géza fejedelem korában állott és a fejedelem temetkezési helye lehetett (FITZ-CSÁSZÁR-PAPP 1966; Kralovánszky 1983, 35-89; U.Ő. 1984, 111-138). A templomot először 1202-ben említi írásos adat („... B. Petri ...") (GYÖRFFY 1987, 366), ám valószínű, hogy a Szt. Péter templom keresztjébe csapott villám 1081-ben, de ez a forrás nem nevezi meg a templomot. A templom 1225-ös átépítése után, IV. Béla király 1235-ös koronázásakor, „... catredrali eccl. B. Petri ..." néven szerepel a forrásokban (GYÖRFFY 1987, 368). Miután 1249 után a latinok plébánia temploma lett, először 1471-ben nevezik „ecclesia parochialis S. Petri"-nek (CSÁNKI 1897, 309). A mellette elterülő temetőt 1478-ban említik először egy oklevélben: „Cimitarium parochialis ecclesie... B. Petri Apostoli..." (CSÁNKI 1897, 309). Valószínűnek látszik azonban az, hogy a temetőt korábban, 1249 után létesítették. A korai királyi váron belül 1162-72 között építette fel Eufrozina királyné a palotához tartozó Szt. Imre kápolnát (FITZ-CSÁSZÁR-PAPP 1966. 12). Helyét a korai királyi váron belül sajnos még nem tudjuk rögzíteni, bár Kálmáncsehi Domonkos prépost a Szent Imre herceg születési helyén épült kápolnát emléktáblával jelölte meg (Fügedi 1967, 32). Ez az emléktábla azonban később elveszett. Későbbi (1378) adatok azt látszanak bizonyítani, hogy különálló templom volt a várban (CSÁNKI 1897, 311), sőt plébánia templomként működött, hiszen egy 1494-ből származó adat Fabian us nevű plébánosát említi (Nagy 1972, 209). A korai királyi vártól ÉK-re terültek el a prépostsági palota épületei, a Szent Szűz tiszteletére emelt királyi bazilika (KRALOVÁNSZKY 1988) és az attól délre fekvő „Domkloster". Ez a terület, melyet valószínűleg szintén legalább kerítésfal övezett (Kralovánszky 1967, 233-262) a korai királyi várhoz hasonló kiterjedésű volt. A királyi és az egyházi központ melletti két településen a király, illetve a prépostság alattvalói éltek. Ez a két település a korai királyi vártól és a prépostságtól északra, valószínűleg a Szent Bertalan templom és a Szent Kereszt templom körül alakult ki. Mindkettő körül temető volt, melyek a török hódoltságig fennmaradtak. A Szent Kereszt templom a mai Rózsa utca 3. sz. ház helyén állott. A templom alaprajza (GUZSIK én. I. tábla) a tarnaszentmáriai templommal mutat közeli rokonságot. Valószínűleg all. század első felében épülhetett, egyes vélemények szerint alapítója egyenesen Szt. István király volt (KRALOVÁNSZKY 1988). Magát a templomot 1263 körül említik először: „eccl S. Crucis" (GYÖRFFY 1987, 370). 1332-37-ben káplánját nevezik meg (ibid. 375) és egy 1418-as oklevél nevezi „parochia ecclesia S. Crucis"-пак (Nagy 1972, 209). Temetőjéről egy 1439-es forrásból szerezhetünk tudomást (GYÖRFFY 1987, 382). Később, 1454-ben az is kiderül, hogy a Szt. Kereszt plébánia templom a Szűz Máriáról elnevezett királyi bazilika temetőjének közepén épült (Nagy 1972, 209). A temető néhány sírját 1986-ban tártuk fel a Rózsa u. 4. sz. ház pincéjében és telkén. 1. ábra: Székesfehérvár az Árpád-korban (felvétel, rajz: Egyed Endre). a = a szintvonal 110 m Af; b = Árpád-kori temető; 1 = korai királyi vár és palota; II = prépostság ; királyi bazilika; 1 = Szt. Kereszt templom, 2 = Szt. Bertalan templom; 3 = Szt. Jakab (?) templom; 4 = „Domkloster"; 5 = a Szt. Imre templom feltételezett helye; 6 = Szt. Péter templom. 141